Átadják a Steindl Imre által tervezett Országházat.Tovább
Kilépések, visszalépések
Elolvastam, kik léptek ki. Akit ismerek, minősítem: Asperján György, fafejű örmény, E. Fehér Pál részeges, kellemetlen, öntelt alak, Fekete Sándor, a jakobinus kaméleon, nyalta már Ernest Kay seggit is, Földeák Jancsi szegény, jó fiú, Gyurkó László, a hajdani disszidens, a határőrök fogták el, amikor Nyugatra akart szökni, Juhász Ferenc kissé [...] Végh Antal, nem író [... ] Külön szólok a cseh cipőgyáros esetleges rokonáról, az iszákos vörösorrú Bata Imréről. Ő is nyalta Ernest Kay seggét. Remélem, nem szerkeszti tovább az Élet és Irodalmat, hiszen ez az újság „lenne” a Szövetségé.
Feljegyzés az Írószövetség közgyűlés előtti tennivalóiról
Tennivalók
az Írószövetség közgyűlése előtt
A november 29-30-án megtartandó írószövetségi közgyűlésre a felkészülés már számos korábbi lépéssel lényegében megkezdődött. Az írók körében is folyik már a készülődés.
Annak érdekében, hogy az 1981. évinél semmivel sem könnyebb gazdasági-politikai helyzetben az előző közgyűlés buktatóitól legalább részben megóvjuk az írótársadalmat, illetve magunkat, amennyire lehet, igyekezzünk újraértékelni és megerősíteni az előző években meglazult összhangot, több fórumon, több „menetben" módszeres előkészítő, nézet-egyeztető, tájékoztató munkát kell folytatnunk. Kézben kell tartani a technikai-szervezési feladatokat is.
A kommunista írók körében tavasszal az általános kül- és belpolitikai helyzetről, nyár végén az ideológiai frontokról kellene kommunista aktívát tartani. Ősszel ugyancsak kommunista aktíván kellene megvitatni a beszámoló vázlatát, az irodalmi, közéleti helyzetet.
A teljes párttagság részére a közgyűlés előtt két-három héttel kellene tájékoztatást adni az irodalom helyzetéről, a közgyűlés előkészületeiről, remélt vitáiról. Rendkívül fontos lenne az, hogy a közgyűlésen ne a „hatalom", hanem maguk a szövetségi tagok vitázzanak.
A szövetség vezető testületeit ugyancsak aktivizálni, informálni kell az előkészítés időszakában, egyrészt azért, hogy esetleges aggályaikat eloszlassuk, a közgyűlést tájékozatlanságon alapuló szócsépléstől mentesítsük, másrészt, hogy tágabb körű helyzetértékeléssel igyekezzünk elérni: reális önértékeléssel lássák, hol a helye az irodalomnak, magának a szövetségnek mai bonyolult társadalmi-szellemi viszonyaink között.
Ezért javasoljuk, hogy a választmány részére Pál Lénárd elvtárs tartson előadást a párt politikai feladatairól április táján, szeptemberben Köpeczi Béla elvtárs tartson előadást kulturális politikánk aktuális feladatairól. A közgyűlést megelőzően pedig talán Vajda György és Lendvai Ildikó elvtársak találkozhatnának még egyszer a választmány tagjaival, elsősorban a közgyűlés praktikus lebonyolítását tisztázandó.
A Titkárságtól a technikai előkészítésen kívül elsősorban azt várjuk, hogy jó ütemezéssel biztosítsa az alapszabály előzetes vitáját a szövetség tagjai körében, időben készíttesse el az elnökkel és vitassa meg a közgyűlési beszámoló szempontjait, valamint kísérje figyelemmel az alapszabály-előkészítő, - a jelölő - és a programbizottság munkáját.
A szakosztályok készítsenek írásos beszámolókat, adjanak segítséget a művészeti ág helyzetének elemzéséhez.
A kommunistákkal és a vezető testületekkel tervezett megbeszélések mellett kerítsünk sort arra, hogy a szövetség prominens tagjaival, meg néhány főszerkesztővel és kiadói vezetővel külön is folytasson tájékozódó-tájékoztató, nézet-egyeztető megbeszélést a párt-apparátus, illetve a minisztérium néhány vezetője. E beszélgetésekre főosztályunk április végéig készít javaslatot.
Javasoljuk, hogy az előkészítő munka során szeptember elején a miniszteri értekezlet tűzze napirendre, vitassa meg felkészültségünket, feladatainkat és szeptember végén tegye ugyanezt a Politikai Bizottság is.
Főosztályunk az előkészítés időszakában, megfelelő ütemezéssel több elemző, értékelő anyagot készít. Elkészült a PB-előterjesztés vázlata, aminek része lesz az ELTE XX. századi irodalomtörténeti tanszékétől kért elemzés irodalmunk mai helyzetéről. Felmérjük a '81-es közgyűlés, illetve a '84-es taggyűlés határozatainak, javaslatainak végrehajtását. Készítünk egy elemzést az írószövetségi tagságot foglalkoztató szakmai, politikai-közéleti problémákról. Készül egy „szerződés-tervezet", mellyel a szövetség és a minisztérium közgyűlés utáni partneri viszonyát igyekszünk körvonalazni. Elkészült egy elemzés a József Attila Kör helyzetéről, amit a közgyűlés előkészítésének további fázisaiban valószínűleg tovább kell finomítani.
Fontos lépése az előkészületeknek, hogy a minisztériumi társ-osztályokkal /KF, [Kiadói Főigazgatóság], filmfőigazgatóság, színházi osztály/ egyeztessük az írókat is érintő függő ügyeket. Megbeszélések szükségesek a Művészeti Alap, az SZJH [Szerzői Jogvédő Hivatal] illetékeseivel is, beszámolót kell kérnünk tőlük ötéves munkájukról.
A technikai előkészítés külön forgatókönyv szerint folyik. A meghívottak számát a '81-es közgyűléshez képest lényegesen csökkenteni kívánjuk.
Készül egy sajtóterv, amit az említett PB-előterjesztés mellékletének szánunk.
Budapest, 1986. március 24.
Tokai András sk.
MOL XIX-J-9-u-39-1986.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 08.
Az I. Balkán-háború kezdete: Montenegró hadba lép az Oszmán Birodalom ellen.Tovább
II. világháború: a Német Birodalom bekebelezi Nyugat-Lengyelországot.Tovább
Német csapatok vonulnak be Romániába.Tovább
Molotov szovjet külügyminiszter – a nyugati nagyhatalmak egyetértésével – Moszkvában átadja az előzetes fegyverszüneti feltételeket a...Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő