Átadják a Keleti-főcsatornát.Tovább
Életkép 1945 októberéből
Magyar táj orosz katonákkal
1944–1945 telén egy orosz tiszt bement a csongrádi katolikus templomba, ahol éppen szentmise volt. Mindenki megdermedt. A plébános zavarában és talán ijedtségében igen hosszú prédikációba kezdett. Az orosz egy idő után – elunva a számára érthetetlen és érdektelen beszédet – egy karmozdulattal leintette a papot és hangosan odaszólt: „Doszta propaganda! Davaj muzika!” A kántor nem tétovázott. Felcsendült az orgona hangja és mindenki megkönnyebbült…
Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök a panasz kivizsgálását kéri Vorosilov marsalltól
1945. november 2.
1945. november 2.
10 343/1945. szám
Tárgy: Szovjet járásparancsnok erőszakoskodásai a Lengyeltóti járásban
Marsall Úr!
Legyen szabad felhívnom szíves figyelmét a hozzám beérkezett alábbi panaszra:
Lengyeltóti községben (Somogy m.) az ottani szovjet járási parancsnok (Lindov) október hó 28-ára összedoboltatta a lakosságot és Lengyeltótiban előadást tartott. A többek között állítólag kijelentette, hogy a választásokon a Kommunista Pártnak kell győzni, mert ha nem, vérfürdő lesz az országban. Ezen túlmenőleg fent nevezett járási parancsnok tisztjeivel és katonáival sorra járja a házakat és fenyegetőznek, hogy ne merjen senki más pártra, mint a Kommunista Pártra szavazni;
2-3 hetenként a járás székhelyére kényszeríti a falvak jegyzőit és bíróit, ahol több órán keresztül - aközben, hogy az orosz kultúráról beszél - a magyarságot legelemibb önérzetében sértő, súlyos kifejezéseket használ; jegyzőket, bírókat bezárat.
Legutóbb is a balatonboglári főjegyzőt azért, mert a községben megjelent szovjet katonáknak nem volt hajlandó írás nélkül zsírt, lisztet és bort adni.
Olyan hírek is vannak, hogy elnézte a balatonparti villák teljes kifosztását.
A fenti - és itt még mind fel nem sorolt - esetek miatt a lakosság elkeseredése e vidéken óriási, úgy hogy arra kérem Marsall urat, szíveskedjék mielőbb közbenjárni a tekintetben, hogy a Lengyeltóti járásban ezek a visszaélések megszűnjenek.
Fogadja Marsall úr őszinte tiszteletem nyilvánítását.
Budapest, 1945. november 2.
XIX-A-1-j-1945-VIII-10 343. sz. (16. d.) Az előadói íven géppel írt fogalmazvány. A miniszterelnök kézjegye az előadói ív első oldalán látható.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 14.
1956
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő