Tennessee Williams amerikai író, drámaíró (†1983)Tovább
Szigorúan titkos "magyar-angol"
„A beszervezési beszélgetés terve: A beszélgetés elején általános személyi kérdéseket beszélnénk meg vele, majd fokozatosan áttérünk politikai kérdések tárgyalására. A beszélgetések ezen részében igyekszünk tőle reánézve kompromittáló adatokat szerezni. Igyekszünk politikai beállítottságát konkrétan megállapítani. A beszélgetés ezen részénél segítségét kérjük a Magyar Népköztársaság részére politikai információk adására. Az erre a kérdésre való reagálásától tesszük függővé a vele való további mélyebb értelmű politikai beszélgetést, illetve a segítségadás konkrét formában való feltárását.”
Források
J. W. tudósításainak lehallgatásáról készült feljegyzések 1.
| Palace Szálló vonalán. | 11.55.h. | 1954.V.23. |
J... W...
| Nürnberg vonalán Hosláw | 18/Ke/16 | Inter |
Gépelve: 1954.V.23. Német fordítás.
P: Álom magyar győzelem. Budapestre kiküldött tudósítónktól J... W...-tól.
Egy vegyes társaság érkezett meg Budapestre, hogy az angol-magyart új kiadásban átéljék. 60 újságíró 15 országból van a dunai városban. Helyesbítés: Nem dunai város, hanem Budapest. Ritkán látta a bécsi Nyugati pályaudvar az olyan jelenséget, mint a budapesti vonat indulása előtt pénteken este.
Jimmy Hogan az ősz, de még mindig fiatalos angol, az a férfi, aki naggyá tette a húszas években az MTK budapesti csapatot és akinek szintén sokat köszönhet a német futball. A hálókocsiban voltak Vittorio Pozzo és még sokan mások.
Budapest - vendégeit sok és igaz szeretettel, sőt szívélyességgel fogadta. "Kérem mit óhajt? Tessék mindig megmondani a kívánságait" Állandóan hallottam ezeket a szavakat. Nem jutott osztályrészül az a szerencse, hogy a háború óta mint első sportújságíró Magyarországra jöhettem volna a szövetségi köztársaságból és egész zavarban vagyok a sok új benyomástól. Barcs Gábor [sic!] a labdarúgó szövetség elnöke egy nagyon szívélyes ember. Szombaton egy nagyon érdekes sajtófogadás volt, amelyet Sebes Gusztáv vezetett. A fogadás a Gundel /híres/ Étteremben volt.
92 ezer darab jegyet bocsátottak ki a magyarok 1.4 millió forint lesz a bevételük, ez megfelel a mi valutánknak hivatalosan átszámítva majdnem 450 ezer márkának. Hallottuk, hogy a Honvéd és a Vörös Lobogó július 10-én hivatalosan elmennek játszani San-Paolo 100 éves jubileumára Brazíliába, velük fog menni Ausztria csapata is. A magyarok ősszel akarnak az osztrákok, csehek, olaszok ellen játszani. Sebes Gusztáv külön köszönetét fejezte ki Jimmy Hogannak, mit a jelen lévő újságírók nagy tetszéssel fogadtak. Budapest valóban a nemzetek közti játék benyomása alatt él. Szombaton délután a magyar csapat, aki különben elkülönítve él, eljött a szállodába. Puskás megjelent olyan zakóban, amelyet megirigyelhet a legjobban öltözködő úr is.
A Palace Hotelben külföldi újságírók laknak, állandóan nagy tömeg veszi körül és nem akarnak onnan elmenni. Az angol újságírók nagyon pesszimisták, legalább is nekem úgy tunik fel és 4:5-ös gól előnyről beszélnek, Magyarország javára, de valóságban mást remélnek. A meccset Budapesten késő délután fogják játszani.
A fantasztikus Stadion áll a Keleti pályaudvar mellett, amit ők Népstadionnak neveznek. Néhány szó nem elegendő ahhoz, hogy ezt a nagyszeru sportlétesítményt leírjam erről később, többet kellene szólnom.
Parkírozó helyben a magyarok nem szenvednek hiányt, mert a háború után Budapesten nem sok kocsi van. Annál több a villamosokon lógó emberfürt. Amikor és a játék előtt látom a gesztikuláló és eleven magyarokat, el tudom képzelni, hogy a 92 ezres Stadionból, hogyan lesz egy eleven boszorkánykatlan, amikor gólokat fognak rúgni a magyarok javára.
ÁSZTL 3.2.4. K-364. 6. old
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 26.
1911
1913
Erdős Pál a 20. század egyik legkiemelkedőbb magyar matematikusa, az MTA tagja (†1996)Tovább
1921
IV. Károly a gyors hatalomátvétel reményével meglepetésszerűen Magyarország területére érkezett, és Szombathelyen számos magas rangú...Tovább
1924
Olaszország annektálja Fiumét és megszünteti az ott még 1920-ban kikiáltott Fiumei Szabadállamot.Tovább
1936
Lezajlott a II. Debreceni Diéta. A diéta előadói – Rajniss Ferenc kivé-telével – különböző módon és mértékben szemben álltak a Gömbös-féle...Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő