Lev Davidovics Trockijt száműzik a Szovjetunióból.Tovább
Szálasi Ferenc elmeállapota
Az alább közölt levelet dr. Bakody Aurél lipótmezei elmegyógyász főorvos készítette Szálasi Ferenc elmeállapotáról. Az írásmű alapját a Nemzet Akaratának Pártja Cél és követelések című programja képezte, ami a későbbi nyilas nemzetvezető irománya volt. A bonyolult nyelvezettel és mondatfűzéssel megírt szakvélemény nem csupán Szálasiról ad egyértelmű ítéletet, hanem egyben rendkívül érdekes korjelző forrás is. A jobb érthetőség kedvéért közöljük az 1935-ben készült pártprogramot is.
1. az államközösséget szükségesnek tartsák és elfogadják, az egységes Nemzet és Haza megalkotását a népi kultúrszabadságnak alkotmányos biztosításával akarják;
2. az államközösséget közös akarattal megvédjék;
3. csak így lássák egyedül biztosítottnak erkölcsi, szellemi és anyagi gyarapodásukat;
az ilymódon létesült Egyesült Földek elismerése Anglia, Németország, Olaszország, Lengyelország és Oroszország részéről nemzetközi szerződések révén, melyek az Egyesült Földeket mint
megszállástól és átvonulástól ment és szabad, önálló, feloszthatatlan területet
biztosítják egymás között és az Egyesült Földek államfelsége javára.
A Hungária Egyesült Földek magasabb rendű államrendszert képeznek, melyet a közvetlenül érdekelt Részföldek: Magyarföld, Tótföld, Ruténföld, Erdélyföld, Horvát-Szlavonföld és Nyugatgyepű együttes érdeke hoz létre. Alkotmányos összeállásához elegendő, ha a Földek közös akarata az államalakulás létrehozása érdekében megnyilvánul. A Részföldek népeinek akarata szükséges előfeltétel, az érdekelt külföld akarata kívánatos, de nem előfeltétel.
A NAP a lefektetett államcélt akarja és fogja megvalósítani, az erre való törekvés becsületes, igaz, megalkuvást nem ismerő harcosa. Az államcél elérésére szükséges munkálatokat késedelem nélkül azonnal és bátran meg fogja kezdeni. Az a meggyőződése, hogy az élet folyása az Ősföld népei legfeljebb még egy nemzedékének kegyelmez, de azután elpusztulunk, ha azonnal nem kezdünk az államcél megvalósításához.
A Hungária Egyesült Földek népfelségének alapja ez: „Isten megadta, az Élet megerősítette, a Nép szentesíti, e Háromság végrehajtja!"
„Isten megadta": megadta a földrajzi, erőforrás és népi viszonyokat, melyeken emberi erő nem változtathat, melyeket nem téphet szét, melyekkel nem élhet vissza. Örökérvényűek. Örökkovászok. Örökmezsgyék és örökutak, melyeken az Ősföld népeinek haladniuk, államiságuknak épülnie kell, melyek Isten parancsoló, örök, kézbeadott törvényeinek betartására kényszerítenek.
„Az Élet megerősítette": Isten adományait az évezredek, kiváltképpen az utolsó évezred történései: az élet történelmi és társadalmi tanulságai megerősítették. Emberi gyarlóság megrontotta, szétzüllesztette ezeket az erőket, de nem semmisíthette meg. Változatlanul megmaradtak azoknak, amelyek az Ősföld népeit arra kényszerítik, hogy amit gyarlóságukban, rövidlátásukban elrontottak, az élet tapasztalataiból leszűrt tanulságok alapján az örökadottságokból sugárzó törvények rendszerbeszedésével, szerves kapcsolásával újra felépítsék. Az élet megerősítette, hogy a Kárpátok övezte medence életviszonyai a tótból,
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt január 31.
1929
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő