Budapesten megalakult az Országos Katholikus Diákszövetség Köz-ponti BizottságaTovább
Szálasi Ferenc elmeállapota
Az alább közölt levelet dr. Bakody Aurél lipótmezei elmegyógyász főorvos készítette Szálasi Ferenc elmeállapotáról. Az írásmű alapját a Nemzet Akaratának Pártja Cél és követelések című programja képezte, ami a későbbi nyilas nemzetvezető irománya volt. A bonyolult nyelvezettel és mondatfűzéssel megírt szakvélemény nem csupán Szálasiról ad egyértelmű ítéletet, hanem egyben rendkívül érdekes korjelző forrás is. A jobb érthetőség kedvéért közöljük az 1935-ben készült pártprogramot is.
ruténből, az erdélyi románból és szászból, a horvátból és szlavónból, a nyugati végek németjéből más embert faragnak, mint testvérszármazékaik. Ez tény és törvény Az élet megerősítette az Ősföld népeinek összetartozását történelmi, politikai, gazdasági, szociális és társadalmi tekintetben egyaránt. A jelen meddősége igazolja leginkább az élet csalhatatlan megállapításait.
„A Nép szentesíti": minden államiságot a nép szentesít. Az Ősföldön élő népek évszázadokon át szentesítették szellemi, anyagi és véráldozatkészségükkel, szellemi, anyagi jólétükkel Isten adottságait és azt, amit az élet megerősített. A Hungária Egyesült Földek államhatalma ezt a történelmi szentesítést új alkotmányában népszavazással erősítse meg, azért, hogy emberi gyarlóság és rövidlátás az Ősföld népei részéről ne szüljön még egyszer olyan végzetes, természetellenes és halált hozó elhatározásokat, amelyek az Ősföld összes népeit kivétel nélkül végromlásba döntötték.
„E Háromság végrehajtja": amit Isten megadott, az Élet megerősített, a Nép szentesít, hajtsa végre az e Háromságot alkotó, összefoglaló, közös és életképes államhatalom. Az államhatalom az állam irányítására szóló intéseket Istentől, a törvényeket az Élettől, a vezetésre szóló akaratjogot a Néptől kapja, ennélfogva a Háromságon kell épülnie, ha áldásos munkát akar végezni.
A NAP kifejtett népfelségi alapját jelvényében összefoglalta, melynek szavai
„Isten, paraszt, polgár és katona!"
Isten mindnyájunké, a paraszt mindannyiunk kenyerét adja, a polgár az államba tömörült népek érdekalanya és az állam közalanya, a katona mindent megvéd: Istent, parasztot, polgárt, államot.
A Hungária Egyesült Földek államfelségének alapja ez: „Adok, hogy adj!"
„Adok": az államhatalom vállalja a kötelezettséget, hogy minden alkotmányos alanyának megadja az erkölcsi, szellemi és anyagi gyarapodásának lehetőségét, de a közérdeknek megfelelően. Az államhatalom tisztában van azzal, hogy az egyén ősösztöneit megélhetés, vagyonszerzés és vagyongyűjtés, hit és öntudatosság szempontjából nem lehet és nem szabad kiirtania; de őrködik afelett, hogy az egyéni élet ne csak a haszonszerzés, hit és öncélúság elvakultságába fulladjon s ezzel a szociális nyomor okozójává és az államiság sírásójává váljék.
„Hogy adj": a népfelségnek meg kell adnia az államhatalom számára azokat a jogokat, amelyek alapján az állam a népfelségből fakadó érdekeknek védelmét becsülettel elvállalhatja. Aki nem ad, nem kap; aki életet nem ad, életet nem kap, akár az egyén, akár az állam életéről, létéről legyen is szó. Más kölcsönvonatkozást államhatalom és egyén között a
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 24.
1912
1915
Megszületett Lőrincze Lajos magyar nyelvész, 1952-ben Kodály Zoltán biztatására a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című nyelvművelő...Tovább
1918
Szerémség a Szerb Királyság része lesz.Tovább
1918
Kun Béla vezetésével megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP).Tovább
1919
A Huszár Károly kormány megalakulása.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő