Az Ír Köztársaság deklarálja az Brit Nemzetközösségből való kilépését.Tovább
Fő a megbízhatóság
Drahos Lajos, a varsói nagykövet
Drahos Lajos, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövete Fülig Jimmyt megszégyenítő hejesírással írta első jelentéseit, amit az alábbi részlet is bizonyít: „Jelentem hogy junius 25, ikén 1 orakor fogadott Bierut elnök, A protokol szabájoknak megfeleönek, zsaketben diszszázad elött, a protokol fönök vezetésével minden ceremonia hibátlanul lett végrehajtva, aprototokol fönök Bathol nagy mrgelégedésére és e elismerésére.”
Források
Feljegyzés
| szig.biz. (79) | Varsó 1951 július 1. Tárgy, bemutatkozo látogatás Bierut elnöknél. |
Jelentem hogy junius 25, ikén 1 órakor fogadott Bierut elnök, a protokol szabájoknak megfeleönek, zsaketben diszszázad elött, a protokol fönök vezetésével minden ceremonia hibátlanul lett végrehajtva, aprototokol fönök Bathol nagy megelégedésére és e elismerésére.
A magánkihalgatás a külügy miniszter jelenlétébentörtént. Bonta elvtárs tolmácsolt.
Nagy örömömre szolgál mondotta Bierut elnök, a Magyar Népi demokrácia követét itt üdvözölhetem.
Volt már ön Lengyelországban?
Lengyel országban most vagyok elöször, válaszoltam, Ellenben az elnökurat, tudományos munkájábol ismerem, és egy Magyar munkásnak a legnagyobb öröm hogy az elnökuratszeméjesn is meg ismerheti. Nagyon megkapo az a hatalmas épitkezés amit itt látok mongyottam.Naprol napra észelhetö hogy fogynak annak aromoknak száma amejet a fasiszták okoztak. Ugy látom hyogy az épitkezés gyorsabban halad mint nálunk.
Az eredmények azt mutatják ,mondotta Bierut elnök,hogy nagyon szépek magyar országo is. Külömbségcsak az,hogy lengyelországban a pusztitások sokkal nagyobak voltak mint magyarországon és nemcsak varsoban, hanem más lengyel nagy városokban és favakban szintén nagy pusztitások voltak. Igy nekünk, mon dotta Berut elnök, a városok felépitésével egyidöben kellett tervezni a gyárak épitését, ugyan ekkor magyar országon job ban rálehetett menni a gyárak épitésére.
Mijen kilátások vannak a termésre, kérdezte Bierut elnök? A termés mondottam az idén nagyon jonak mutatkozik. Vannak hejek ahol a buza 2 méterre is megnöt,eges hejeken, nem nagyon számot tevö területeken, az essö már sok, az ár viz is kárt okozott.
Nálunk most kenyér jegy van. De remélem ez az én véleményem, kenyér jegyre nem lesz szükség.
Bierut elnök azt mondta hogy lengyelországbann az ipar meg növekegyésével a városok ipar telepek fogyasztása megnövekedett, és a kisparaszti földekenn a termelök nem tudják ják kielégiteni a szükségletett.
Nálunk mondottam még a kulákok sok szabotázs cselekményt követ el. Azt hiszem, hogyha a szövetkezeti rendszerünk jobban meg erösödik akkor a szabotálások csökkeni fognak.
Az lehet mondotta Birut elnök, de ezzel az osztályharc nem szünik meg amej elöl kitérni nem lehet.
Most fojik a nagy per az összeesküvök ellen, magyarországon, mondotam.
Igen mondotta Bierut elnök, az egyház egy nagy nemzetközi szervezet, amej még igenerös. Es lengyel országban is a legnagyobb ellenfél.
Oda fordult Ksesefkihez,és azt mondta. Néha egészen jol jön egy ijen per.
Azután Rákosi elvtárs hogyléte felöl érdeklödöt.
A mi Rákosi elvtársunk jol van, mondottam. Sokat dolgozik. Igen, mondotta Bierut elnök, sok jo és eredményes munka.
Kérem önt adja át üdvözletemet Rákosi elvtásnak. A disz örség sorfala mellett,vonultunk ki
Amikor haza értünk, a protokol fönöktöl elbucsuztunk, azt mondam elvtársaimnak, látják hogy megtiszteli a lengyelnép a magyarnépet, nagyon jo munkát kell végeznünk hogyezt a megbecsülést továbbra is kiérdemeljü és megtartsuk.
| aláírás /Drahos Lajos/ Varsoi Magyar követ |
Magyar Külügyminisztériumnak
B u d a p e s t
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 18.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő