Átadják a Steindl Imre által tervezett Országházat.Tovább
Fő a megbízhatóság
Drahos Lajos, a varsói nagykövet
Drahos Lajos, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövete Fülig Jimmyt megszégyenítő hejesírással írta első jelentéseit, amit az alábbi részlet is bizonyít: „Jelentem hogy junius 25, ikén 1 orakor fogadott Bierut elnök, A protokol szabájoknak megfeleönek, zsaketben diszszázad elött, a protokol fönök vezetésével minden ceremonia hibátlanul lett végrehajtva, aprototokol fönök Bathol nagy mrgelégedésére és e elismerésére.”
Források
Feljegyzés
| szig.biz. (79) | Varsó 1951 július 1. Tárgy, bemutatkozo látogatás Bierut elnöknél. |
Jelentem hogy junius 25, ikén 1 órakor fogadott Bierut elnök, a protokol szabájoknak megfeleönek, zsaketben diszszázad elött, a protokol fönök vezetésével minden ceremonia hibátlanul lett végrehajtva, aprototokol fönök Bathol nagy megelégedésére és e elismerésére.
A magánkihalgatás a külügy miniszter jelenlétébentörtént. Bonta elvtárs tolmácsolt.
Nagy örömömre szolgál mondotta Bierut elnök, a Magyar Népi demokrácia követét itt üdvözölhetem.
Volt már ön Lengyelországban?
Lengyel országban most vagyok elöször, válaszoltam, Ellenben az elnökurat, tudományos munkájábol ismerem, és egy Magyar munkásnak a legnagyobb öröm hogy az elnökuratszeméjesn is meg ismerheti. Nagyon megkapo az a hatalmas épitkezés amit itt látok mongyottam.Naprol napra észelhetö hogy fogynak annak aromoknak száma amejet a fasiszták okoztak. Ugy látom hyogy az épitkezés gyorsabban halad mint nálunk.
Az eredmények azt mutatják ,mondotta Bierut elnök,hogy nagyon szépek magyar országo is. Külömbségcsak az,hogy lengyelországban a pusztitások sokkal nagyobak voltak mint magyarországon és nemcsak varsoban, hanem más lengyel nagy városokban és favakban szintén nagy pusztitások voltak. Igy nekünk, mon dotta Berut elnök, a városok felépitésével egyidöben kellett tervezni a gyárak épitését, ugyan ekkor magyar országon job ban rálehetett menni a gyárak épitésére.
Mijen kilátások vannak a termésre, kérdezte Bierut elnök? A termés mondottam az idén nagyon jonak mutatkozik. Vannak hejek ahol a buza 2 méterre is megnöt,eges hejeken, nem nagyon számot tevö területeken, az essö már sok, az ár viz is kárt okozott.
Nálunk most kenyér jegy van. De remélem ez az én véleményem, kenyér jegyre nem lesz szükség.
Bierut elnök azt mondta hogy lengyelországbann az ipar meg növekegyésével a városok ipar telepek fogyasztása megnövekedett, és a kisparaszti földekenn a termelök nem tudják ják kielégiteni a szükségletett.
Nálunk mondottam még a kulákok sok szabotázs cselekményt követ el. Azt hiszem, hogyha a szövetkezeti rendszerünk jobban meg erösödik akkor a szabotálások csökkeni fognak.
Az lehet mondotta Birut elnök, de ezzel az osztályharc nem szünik meg amej elöl kitérni nem lehet.
Most fojik a nagy per az összeesküvök ellen, magyarországon, mondotam.
Igen mondotta Bierut elnök, az egyház egy nagy nemzetközi szervezet, amej még igenerös. Es lengyel országban is a legnagyobb ellenfél.
Oda fordult Ksesefkihez,és azt mondta. Néha egészen jol jön egy ijen per.
Azután Rákosi elvtárs hogyléte felöl érdeklödöt.
A mi Rákosi elvtársunk jol van, mondottam. Sokat dolgozik. Igen, mondotta Bierut elnök, sok jo és eredményes munka.
Kérem önt adja át üdvözletemet Rákosi elvtásnak. A disz örség sorfala mellett,vonultunk ki
Amikor haza értünk, a protokol fönöktöl elbucsuztunk, azt mondam elvtársaimnak, látják hogy megtiszteli a lengyelnép a magyarnépet, nagyon jo munkát kell végeznünk hogyezt a megbecsülést továbbra is kiérdemeljü és megtartsuk.
| aláírás /Drahos Lajos/ Varsoi Magyar követ |
Magyar Külügyminisztériumnak
B u d a p e s t
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 08.
1902
1912
Az I. Balkán-háború kezdete: Montenegró hadba lép az Oszmán Birodalom ellen.Tovább
1939
II. világháború: a Német Birodalom bekebelezi Nyugat-Lengyelországot.Tovább
1940
Német csapatok vonulnak be Romániába.Tovább
1944
Molotov szovjet külügyminiszter – a nyugati nagyhatalmak egyetértésével – Moszkvában átadja az előzetes fegyverszüneti feltételeket a...Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő