A Titanic gőzhajót elkezdik építeni az írországi Belfastban.Tovább
Egyházpolitika Helsinki szellemében (1982)
Bánk József érsek-püspök „beszélgetése” az ÁEH képviselőjével
II. János Pápa 1982. október 7-én fogadta a Lékai László esztergomi érsek vezetésével Rómába érkezett 22 tagú (teljes) magyar katolikus püspöki kart. Az esemény az 1945 utáni magyar vatikáni kapcsolatok csúcspontjának tekinthető. A vatikáni ad limina látogatás jól jellemzi a békés egymás mellett élés elvének egyházpolitikai megvalósulását. A főpapi delegáció hazaérkezését követően azonban az Állami Egyházügyi Hivatal megyei megbízottai felkeresték a püspököket, így Bánk József váci érsek-püspököt is, és beszámoltatták őket a látogatásról.
Forrás
Kérem Straub elvtársnak
bemutatni.
Köszönöm
| Straub X. 27. | Szolgálati használatra! Készült: 1 pld-ban. |
Fe l j e g y z é s
Dr. Bánk József érsek-püspökkel folytatott megbeszélésről
1982. október 20-án felkerestem Bánk József érsek-püspököt. A találkozó célja: információszerzés az "ad limina" látogatásról. Az elmondottak érdemi részét az alábbiakban foglalom össze:
Bánk érsek-püspök jó hangulatban beszélt a római útról, a jól szervezett, gazdag, szép programról. Véleménye szerint az "ad limina" látogatás bensőségesebb volt, mint az előző, az 1977-es. A pápa nagyon szívélyesen, barátságosan fogadta a Magyar Katolikus Püspöki Kart. A megkülönböztetett kapcsolatot mutatja, hogy ebédet adott tiszteletükre, ami eddig nem volt, s amelyen csak a pápa volt jelen, még Casaroli bíboros sem.
Mind a 22 püspök jelen volt a látogatáson. Ez igen nagy eredmény, hogy minden hely be van töltve, ezt a pápa is elismerte. A bíboros beszámolt az eredményekről, amelyeket a magyar katolikus egyház az ő működése alatt elért, és ami jelenleg folyamatban van. A pápa ezekre elégedetten bólogatott.
A személyes fogadásra 15 perc idő jutott, együtt a segédpüspökével. Ez a személyes, és az egyházmegyével való ismerkedést szolgálta. Előtte volt a magyar egyházmegyék, a váci egyházmegye térképe.
A pápa beszédében benne van az eredmények elismerése és a gondok, a tennivalók is. Ehhez ő nem tud mit hozzátenni.
A pápa az ebédnél többek között előhozta a beszélgetés során a szerzetesrendek működését, a kibővítés lehetőségét, a szemlélődő rendeket. A bíboros (Bánk mellett ült) magyarul, csendesen megjegyezte, hogy a működő rendeknek sincs meg a kellő utánpótlás.
Casaroli bíborosnál tett látogatás során köszöntötték őt és méltatták a tevékenységét, amit igyekezett elhárítani. Erre Bánk érsek megjegyezte: mi mind az ön áldásos működésének gyümölcsei vagyunk. értékes gyümölcsök - válaszolta a bíboros.
A rendek kérdése a Silvestrininél tett látogatásnál is előkerült. Hivatkozott Helsinkire, hogy az állampolgárok joga olyan életformát megválasztani és élni, amely nekik, vallásuk, hivatásérzetük szerint a legalkalmasabb.
Ez a téma most - az egyház történetére is hivatkozva - erősen foglalkoztatja a Vatikánt. A nagyobb, jelentősebb zsinatok után az egyházi megújulást az új szerzetesrendek vitték előbbre. Most a II. Vatikáni Zsinat után is nagy szerepet kívánnak szánni a működő, vagy új rendeknek. Olyanokra gondolnak, amelyek nem a régi szerzetesi keretek és formák szerint, hanem a mai viszonyoknak jobban megfelelve, a világhoz alkalmazkodva valamilyen "világi" rendként tevékenykednének.
(Bánk) Egészen megdöbbent, amikor a domonkosok működését előhozták, most meg a jezsuitákról beszél mindenki. Ennek az az oka, hogy amikor Rómába küldtek ki volt jezsuitákat, úgy közölték, hogy XY jezsuita, s ezt úgy értelmezték sok helyen, mintha nálunk ez a rend működne, vagy legalábbis működésük engedélyezése esedékes lenne.
Véleménye, hogy ha e kérdésben valamilyen nyitásra kerülne sor, olyan rend működését kellene engedélyezni, amelyre ténylegesen szükség lenne emberileg is, társadalmi szempontból is: a betegápoló rendeket.
Bánk érsek elmondta még, hogy részt kíván venni a megyei békegyűlésen, mert ha most a római út után nem lesz ott, megindulna a szóbeszéd. (Részt is vett.)
Budapest, 1982. október 25.
Bárdos Deák Béla |
Készítette: Bárdos Deák Béla
Gépelte: Kriczkiné
L. Rendben. |
MOL XIX-A-21-b. 16. t. 37590/1982. Magyar Országos Levéltár - állami Egyházügyi Hivatal általános iratok. Feljegyzések, jelentések, tájékoztatók.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 31.
1909
1940
Horthy Miklós kormányzó fiát, Horthy Istvánt kinevezik a MÁV elnökévé.Tovább
1957
A MAFISZ megszüntette működését. Erről 29-én értesítették a megyéket.Tovább
1970
12 év Föld körüli keringés után a Csendes-óceánba csapódik az USA első műholdja, az Explorer–1Tovább
1987
A Szovjetunióban fellövik a Mir űrállomás csillagászati modulját, a Kvant–1-et.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő