„Szívvel, lélekkel és ésszel”

Volt államvédelmi beosztottak levele Kádár Jánoshoz 1956 decemberében

„Elvtársaink döntő többsége október 23-tól kezdve végig részt vett az ellenforradalom elleni harcban. […] nem akadt olyan „ávós” család, amelyet az ellenforradalmárok ne kutattak volna fel. Állományunk nagy többsége november 4 óta is éjjel-nappal harcol az ellenforradalom nyílt és titkos erőinek megsemmisítéséért, a szocialista demokráciáért és a proletárdiktatúráért. Mindezek ellenére sokan köztük még mindig törvényen kívül állónak érzik magukat, félteniük kell családtagjaik életét és otthonaik biztonságát, és állandó támadásoknak vannak kitéve.”

A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettesének és a Legfőbb Ügyésznek az 5004. számú együttes rendelete
a volt államvédelmi szervek beosztottainak elbocsátásáról és eddigi tevékenységének felülvizsgálatáról

A Belügyminisztérium államvédelmi szerveivel és azok beosztottaival kapcsolatban az alábbiakat rendeljük el.

1.

1./ A megszüntetett államvédelmi szervek beosztottait a BM állományából az 1956. évi december hó 1. napjáig el kell bocsátani. [?]

4.

1./ Valamennyi volt államvédelmi állományú beosztott eddigi tevékenységét és magatartását felül kell vizsgálni. [?]

3/. A felülvizsgálat célja annak a megállapítása, ahogy a volt államvédelmi állományú beosztott részese volt-e a megszüntetett államvédelmi szervek által elkövetett törvénytelenségeknek /hamis vallomások kikényszerítése, hamis bizonyítékok készítése, eljárások indítása és kezdeményezése koholt vádak alapján, törvénytelen fogva tartás, bántalmazás, alaptalan korlátozó intézkedések - ref. internálás, kitiltás - kezdeményezése, törvénytelen fegyverhasználat, a hivatali hatalommal való visszaélés egyéb esetei és más buncselekmények/.

5.

1./ A felülvizsgálat lefolytatására a rendőrség központi és területi szerveinél három tagú bizottságokat kell létrehozni. A bizottság elnöke: a megyei /budapesti/ rendőrkapitányság vezetője, tagjai: a Legfőbb Ügyész által kijelölt ügyész és a megyei /budapesti/ tanács végrehajtó bizottságának megbízottja.

2./ A Belügyminisztérium központi szerveinél szolgálatot teljesített volt államvédelmi állományú beosztottak felülvizsgálatára tíz bizottságot kell alakítani. [?] A központi szerveknél szolgálatot teljesített volt áv. állományú beosztottak felülvizsgálatára szervezett bizottságok elnökének és tagjainak kijelölésére külön rendelkezem. [?]

4./ [?] A felülvizsgálatot az alábbi elvek szerint kell lefolytatni:

a/ A felülvizsgálat alá vont volt áv. állományú beosztott eddigi tevékenységére és magatartására vonatkozó adatokat össze kell gyujteni. Ennek érdekében a helyi sajtóban értesíteni kell a lakosságot az államvédelmi beosztottak tevékenységének felülvizsgálatáról és fel kell hívni mindazokat, akik a volt államvédelmi beosztottak tevékenységével kapcsolatban adatokat tudnak szolgáltatni, hogy meghatározott időpontig /tíz napon belül/ írásban közöljék a bizottságokkal,

b/ A bejelentéseket és egyébként rendelkezésre álló adatokat a bizottság megtárgyalja és a tárgyalásról jegyzőkönyvet vesz fel. A tárgyalás során a bizottság köteles meghallgatni a felülvizsgálat alá vont beosztottakat és szükség szerint részletesen meghallgatja mindazokat, akik a beosztott eddigi tevékenységére vonatkozóan bejelentést tettek.

7.

1./ A bizottságok a felülvizsgálat eredményétől függően törvénytelenségek elkövetése esetén a volt államvédelmi beosztott ellen büntető eljárás megindítására tesznek javaslatot a Legfőbb ügyészségnek, illetőleg, ha nem volt részese a törvénytelenségek elkövetésének, határozatot hoznak a volt államvédelmi beosztott igazolásáról.

2./ A határozatot a bizottság elnöke és tagjai írják alá. Az igazolásról szóló határozat egy példányát a felülvizsgált államvédelmi beosztottnak át kell adni.

3./ Az igazolás alapján a volt államvédelmi beosztott bármely állami és társadalmi szervnél, illetve vállalatnál alkalmazható.

8.

A felülvizsgálatot a Belügyminisztérium központi szerveinél 1957. február 1-ig, a megyei /budapesti/ kapitányságokon 1956. december 31-ig be kell fejezni.

9.

1./ A jelen rendelet alkalmazása szempontjából a megszüntetett államvédelmi szervek beosztottjainak kell tekinteni az államvédelmi nyomozó, vizsgáló és kisegítő szerveknél, a KEOKH-Útlevél Osztályon, a kormányőrségnél szolgálatot teljesítőket, valamint a Belső Karhatalom hivatásos és továbbszolgáló állományát.

2./ A határőrségre, mint nem államvédelmi szervre a jelen rendelet hatálya nem terjed ki.

10.

A jelen rendelet végrehajtásáról az Országos Rendőrkapitányság vezetője gondoskodik.

Budapest, 1956. november hó 27.

Dr. Szénási Géza s. k.
Legfőbb Ügyész
 Dr. Münnich Ferenc s. k.
a Fegyveres Erők Minisztere

BM KI (Belügyminisztérium Központi Irattár), Parancsgyujtemény, 41. doboz.

Ezen a napon történt november 24.

1912

Budapesten megalakult az Országos Katholikus Diákszövetség Köz-ponti BizottságaTovább

1915

Megszületett Lőrincze Lajos magyar nyelvész, 1952-ben Kodály Zoltán biztatására a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című nyelvművelő...Tovább

1918

Szerémség a Szerb Királyság része lesz.Tovább

1918

Kun Béla vezetésével megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP).Tovább

1919

A Huszár Károly kormány megalakulása.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/4

 

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.

 

Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.

Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.

A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.

Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. november 22.

Miklós Dániel
főszerkesztő