Jules Verne francia író (*1828)Tovább
Földvári Rudolf Borsod-Abaúj-Zemplén megyei MDP-titkár levelezése Gerő Ernővel
(1956. augusztus)
Gerő Ernő 1956. július 18-tól a három hónapon át tevékenykedett a Magyar Dolgozók Pártja első titkáraként. A korszak több feldolgozása, s itt közölt levelei is arról tanúskodnak, hogy mennyire nem volt tisztában az ország tényleges helyzetével. Földvári Rudolf, az 1954 májusában Miskolcra „száműzött”, és a demokratizálási folyamatot támogató Borsod-Abaúj-Zemplén megyei első titkár levelei tükrözik a változások túl gyors üteme miatti kételyeit, és félelmeit a Rákosi-féle pártvezetés várható kemény ellenintézkedései miatt.
Helyreigazítás kérése
1956. augusztus 14.
19/1/298/FR/CsR.
Magyar Dolgozók Pártja
Központi Vezetősége
Gerő Ernő első titkár elvtársnak
Budapest
Kedves Gerő elvtárs!
A Megyei Pártbizottság Végrehajtó Bizottsága megbízása alapján hívom fel figyelmét a következőkre:
- Az állami, gazdasági szervekben dolgozó [szervek] személyzeti munkájának egyszerusítését, lényeges megjavítását ma akadályozza, hogy a minisztériumok, országos szervek erre még nem adtak konkrét utasításokat a személyzeti osztálynak.
Javasoljuk: hogy ez a lehetőségekhez képest gyorsan történjék meg, mert a személyzeti osztályvezetők nem mernek enélkül bátran változtatni régi módszereiken. - A káder- és személyzeti munkában elkövetett eddigi hibák következetes orvoslása azt is megköveteli, hogy számos kádert anyagilag is kártalanítsunk. Erre jelenleg anyagi alap nem áll az illetékes állami és gazdasági vezetők rendelkezésére. Ezért is tapasztalható az ilyen hibák következetes kijavításától való húzódozás, ami politikailag káros hangulatot szül.
Javasoljuk: hogy a szükséges anyagi fedezetet biztosítsa ehhez a Minisztertanács. - A megyében sok munkás, dolgozó paraszt, értelmiségi, funkcionárius lassúnak, vontatottnak tartja az állami, gazdasági munka egyszerusítését, a túlzott centralizmusból fakadó hibák felszámolását. Nem a Minisztertanács határozatait bíráljuk, hanem a végrehajtás lassúságát, huzavonáját. A Megyei Párt Végrehajtó Bizottságnak is az a véleménye, hogy még azokat az intézkedéseket sem teszik meg a felsőbb állami szervek, amelyeket megtehetnének. Nem folyik megfelelően a vállalatok leadása, a hivatali munka felülről induló egyszerusítése stb.
Javasoljuk: a munka meggyorsítását a lehetőségeknek megfelelően, s ha lehet, olyan nyilatkozatok közzétételét (a kormány tagjaitól), amelyek pozitívan reagálnak az alulról jövő helyes kritikákra. - Sok az olyan jogos panasz is, hogy az állami munka egyszerusítése leszukül csak a vezetők feladatává, s ebbe nem igen vonják be a lakosságot, a dolgozókat. Ezzel kapcsolatban a szükséges intézkedéseket megtesszük, de valószínu, felső intézkedésekre is szükség van a lakosság bevonása érdekében.
A "Magyar Nemzet" elmúlt vasárnap száma arról írt, hogy megjelent egy intézkedés, miszerint "?a kenyérgabona kivételével az összes többi növények kötelező kivetését megszüntette". Ezt többen a begyujtési kivetések megszüntetésére értik, ami zavarja [a] begyujtési szervek munkáját.
Javasoljuk: a "Magyar Nemzet" közöljön egy helyreigazító cikket.
Földvári Rudolf
első titkár
B.-A.-Z.m.Lt. XXXIII-5. 1. 69. fond. 127. őe. (= A megyei első titkár levelezése.) 41. sz. (másolat)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 24.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő