Válasz az "A KV. júliusi teljes ülése utáni helyzetről" tárgyú határozatra

1956. augusztus 21.
19/1/?/FR/

Magyar Dolgozók Pártja
Központi Vezetősége
Gerő Ernő első titkár elvtársnak
Budapest

Kedves Gerő elvtárs!

Augusztus 18-án a késő esti órákban kaptam meg a Politikai Bizottság határozatát "A KV. júliusi teljes ülése utáni helyzetről". A határozat jó, helyes értékelést ad a mai helyzetről, az eddig megtartott gyulések és aktívaülések tapasztalatai alapján. De ha figyelembe vesszük az egyszeru párttagokkal és pártonkívüliekkel folytatott beszélgetéseink százainak, ezreinek tapasztalatait, akkor (a Politikai Bizottság határozatánál jobban, konkrétabban) figyelembe kell vennünk a már észlelhető negatív jelenségeket is. Ugyanis az egyszeru párttagok és pártonkívüliek véleménye, hangulata nem olyan egyöntetuen pozitív; sokrétubb, bonyolultabb, számunkra többet mutató, mint a pártaktívákon és a gyuléseken elhangzott vélemények és állásfoglalások. A Megyei PB. által észlelt több ilyen jelenségre akarom felhívni Gerő elvtárs és a Politikai Bizottság figyelmét:

1. A lakosság körében (még az üzemekben is) túlzott várakozás és követelődzés - számos helyen demagóg követelődzés is - tapasztalható, emellett az állami fegyelem bizonyos lazulása is.

A lakossággal és a dolgozókkal való beszélgetések valóságos panasznapok. A panaszok, kérések jórésze vagy jogos, de ma még kielégíthetetlen, vagy teljesen jogtalan, indokolatlan. (Pl. csökkentsük vagy töröljük el az adót, beadást, csökkentsük a magas aranykorona értéket, adjunk el szenet minden faluban, emeljük általában a munkabéreket, orvosoljunk minden szociális, kulturális, kommunális bajt és nehézséget, töröljük el a kötelező kenyérgabona-vetést, adjuk vissza az államosított házakat, engedjük be a városokba végleges letelepedési engedéllyel a kitelepítetteket, elégítsünk ki minden lakásigényt stb.)

Elég sok lazaság, fegyelmezetlenség, sőt csalás is tapasztalható a kenyérgabonabegyujtés körül. Ezért megy igen nehezen, vontatottan a szerződéses kenyérgabonafelvásárlás, ami messze elmarad megyénkben a kötelező kenyérgabonabegyujtés mögött. (Úgy tudom, más megyében is ez a helyzet.) Csaknem 20.000 az állat- és állati termék beadásával hátralékosok száma. Lazaságok mutatkoznak az üzemek béralapgazdálkodásában is.

E helyzet okait a következőkben látja a Megyei PB. Végrehajtó Bizottsága:

A XX. kongresszus óta igen egyoldalúan, szinte csak a szocialista demokráciáról, a szocialista törvényességről, az elkövetett hibák kijavításáról, a jogos kérések és panaszok orvoslásáról, az alulról jövő kritika bátorításáról beszéltünk. Emellett elhanyagoltuk az állami fegyelem, az állampolgári kötelezettségek, a jogok és kötelességek egysége és összefüggése jelentőségének hangsúlyozását, annak kiemelését és előtérbe állítását, hogy csak a szakadatlanul több, jobb, olcsóbb termelés a kötelezettségek fegyelmezett teljesítése teremti meg a még nem teljesíthető, de jogos kérések kielégítésének alapját.

Ez ellen a megyében már több intézkedést tettünk és teszünk a jövőben is. De nem látok megfelelő intézkedéseket felülről! A "Szabad Nép" is, de különösen az "Irodalmi Újság", a "Muvelt Nép", a "Béke és Szabadság" még jórészt a KV. július[i határozata] előtti stílusban írnak.

Javasolom, hogy a KV. Politikai Bizottsága és Titkársága gyorsan és határozottan teremtsen megnyugtató rendet a sajtófronton. (Az "Irodalmi Újság" augusztus 18-i számának és a "Muvelt Nép" augusztus 19-i vezércikke több olyan részt tartalmaz, ami ellentétes a KV. mai politikájával, különösen, ami a káderek általános leváltásáról, az állam elhalásának - hazánkban már tapasztalható - jelenségeiről, régi hibáinkról szólnak. A "Magyar Nemzet" is eléggé tendenciózusan arról írt legutóbb, hogy a kenyérgabonán kívül megszüntettük minden más termény kötelező kivetését, az Alkotmányunkkal foglalkozó újságcikkek túlnyomó többsége meg sem emlékezett az állampolgárok alkotmányos kötelezettségéről.)

A különböző gyuléseken és sajtófogadásokon elhangzott beszédekből is jórészt csak azt olvashatjuk, hogy mit ígérünk dolgozó népünknek.

Úgy vélem, gyorsan véget kell vetnünk ennek a káros egyoldalúságnak, és a szocialista demokrácia és törvényesség mellett ugyanilyen mértékben hangsúlyoznunk kell az állami és pártfegyelmet, a jogok és a kötelezettségek egységét, mozgósítnunk kell a jelentkező fegyelmezetlenségek ellen! Nem turhetjük, hogy még egyszer megismétlődjenek az 1954-es jelenségek.

Az ellenséges agitáció és propaganda fokozódik és egyik fő célja az állami fegyelem lazítása, demagóg követelések teljesítése. Tapasztalataink szerint ennek máris érződik bizonyos hatása a lakosság, de funkcionáriusaink véleményében is. Sok képviselői beszámoló gyulésen és fogadónapon a párttitkárok, tanácselnökök "járnak élen" a panaszok, követelések felsorolásában. Pártszervezeteink, tanácsaink, tömegszervezeteink nem győzik meg sok helyütt a demagógia káros voltáról a dolgozókat, lakosságot.

2. Számos községünkben határozott elégedetlenség tapasztalható az egyénileg dolgozó parasztok, különösen a szegény- és kisparasztok részéről.

Bírálják az adóemelést, a szerintük igen magas adót és beadási kötelezettséget, a kötelező kenyérgabonavetési rendeletet, a mutrágyahiányt, a gépállomások hibáit, a hatóságok még gyakori ridegségét, bürokratikus intézkedéseit és mindebből azt a következtetést vonják le, hogy a Párt és a kormány nem gondoskodik róluk megfelelően, többen olyan megjegyzéseket tettek, hogy amikor Nagy Imre volt a miniszterelnök, úgy érezték, könnyebb lesz az életük, most azt érzik, kezd ismét nehezebb lenni!

Az egyénileg dolgozó parasztok véleményében sok a helytelen megállapítás, túlzás, de van igazság is, különösen a szegény- és kisparasztok panaszaiban. A kötelező kenyérgabonavetési rendelet, az új adórendelet számukra a legkedvezőtlenebb, különösen ott, ahol aszály és árvíz volt. Közülük sokan anyagi gondokkal küzdenek, e rendeleteink erősen bírálhatók osztálypolitikánk szemszögéből. A KV. legutóbbi ülésén és a parlamenti ülésen is szóvá tettem ezt, most ismét javasolom, hogy a KV. Politikai Bizottsága és a Minisztertanács vegye beható kritika alá szegény- és kisparaszt politikánkat, a megemlített rendeleteinket, s tegyenek hathatós intézkedéseket elsősorban a szegényparasztság fokozottabb anyagi és termelési támogatása érdekében. A "Szabad Nép" augusztus 19-i számának (a szegényparasztságról szóló) cikke is helyesen jelzi a szegényparasztság mai problémáit.

3. Az értelmiség egyes rétegeiben, csoportjaiban (különösen a régi értelmiségiek, az írók, újságírók között) még erőteljes politikai ingadozás, bizonyos kételkedés, sőt cinizmus is tapasztalható. E rétegekben erősítjük agitációs és propaganda munkánkat, de az eddiginél jóval több segítséget kérünk a KV. Agit.[ációs és] Prop.[aganda] Osztályától, tudományos és kulturális osztályaitól, főleg képzett előadókat.

4. Általános a panasz (üzemekben, falvakban), hogy az állami munka egyszerusítése lassan, vontatottan halad. Ennek ellensúlyozására a lakosság bevonását szervezzük és a helyileg elintézhető helyes javaslatokat haladéktalanul végrehajtjuk. E munkát azonban nagyban fékezi, hogy sok idejétmúlta rendeletet még nem vontak vissza, sok még a felesleges rendelet (ezeket össze lehetne vonni), lassan megy a hatáskörök leadása. E kérdésekben a KV. Politikai Bizottságának kellene intézkedni.

5. A volt pártok vezetői, aktívái jórészt ellenzéki szerepet töltenek be, s olyan illúziók élnek bennük, hogy pártjaikat újjászervezik. (A börtönökből kiszabadult volt SZDP tagok is!) Ahogy látom, felülről is ez a helyzet. Hegedüs [András] elvtárs, a KV. tagjai állnak az általuk feltett interpellációs kérdések tüzében, ők nyilatkoznak, írnak és beszélnek a régi hibákról, a demokráciáról, a törvényességről, a kommunisták pedig nemcsak ezekről beszélnek, hanem a feléledő fegyelmezetlenségről, a kötelezettségekről is. Mi arányosítani fogjuk a szereposztást a megyében, de azt hiszem, ezt kellene tenni felül is.

Összefoglalva: Borsod megyében is alapvetően pozitív a lakosság, a dolgozók hangulata, véleménye a KV. júliusi határozatáról. Levelemben azért emeltem ki a negatív vonásokat, mert ezek megvannak, károsan hatnak és még nem tudtunk úrrá lenni felettük. S leküzdésükhöz a Központi Vezetőség Politikai Bizottságától és Titkárságától is segítséget kérünk, előterjesztett javaslataink alapján.

Elvtársi üdvözlettel:

Földvári Rudolf
első titkár

B.-A.-Z.m.Lt. XXXIII-5. 1. 69. fond. 127. őe. (= A megyei első titkár levelezése.) 41. sz. (másolat)