„Elfogyott a cérnájuk”

A szabómesterek és a nyilas párttagság

„Alulírott szabómester kijelentem, hogy a ZEgerszegi nyilas pártba csak azért léptem be, mert annakidején azt mondták, hogy csak az a szabómester kap cérnát, amelyik a nyilas pártnak tagja lesz. Én tehát kénytelen voltam belépni, hogy cérnát kaphasak és iparomban továb dolgozhasam. Én a pártéletében soha nem szerepeltem soha gyűlésen részt nem vettem. Épen azért maradtam tőlűk távol mert az ő módszerűk elveimel nem egyezett.”

Harmadik levél

Nemzeti Tanács Elnökségének
Zalaegerszeg

Alulírt X. Y. szabómester, zalaegerszegi /Y. W. utca 6589. sz./ bejelentem, hogy dacára annak, hogy 1939-ben beiratkoztam az úgynevezett "nyilas" pártba, soha semmiféle tevékenységet ki nem fejtettem, népellenes és nemzetrontó cselekedetben, semmiféle bűntényben vagy büntethető munkálatok végrehajtásában részt nem vettem, senkit ilyenre rá nem beszéltem, gyűléseken részt sem vettem, párttagdíjat nem fizettem és nem szedtem.

1939-ben egyedül és kizárólag több iparostársammal együtt csakis azért iratkoztunk a "nyilas"-okhoz, mert akkor volt az ú.n. cérna-mizéria és azt mondták és ezt el is hittük, hogy az kap cérnát, aki "nyilas"-párttag.

1895-ben születtem Zalaegerszegen /édesanyám Z.W.volt/, nős, gyermektelen kisiparos vagyok, vagyonom nincsen. 1915-től 1918-ig, a háború befejezéséig részt vettem az első világháborúban, 1942-1943-ban frontszolgálatot teljesítettem, itt szereztem súlyos ischias-betegségemet. 1923-ban lettem önálló szabómester, ellenem sem politikai, sem egyéb dolgok miatt soha panasz fel nem merült, büntetlen előéletű vagyok, habár 1920-ban letartóztattak azért, mert állítólag, mint fiatal iparosok családiasan otthon, többen énekeltünk és köztük az Internacionálét is. Az akkori kir. ügyészség felmentett, büntetve nem lettem. A robotmunkákon rendesen és kötelességszerűen megjelentem mindenkor, ahol is azután összeestem, kiújult súlyos betegségem és jelenleg csak könnyű szolgálatra vagyok alkalmas. Nem akarok kibújni semmiféle polgári vagy nemzeti szolgálat alól, nem kell félnem cselekedeteim miatt semmitől sem, hiszen a teljes igazságot adtam fentebb elő, amit bármikor - kívánatra - tanúkkal is tudok igazolni. A Nemzeti Tanács elé csupán azért adom be előterjesztésemet, mert nem hiszem, hogy a valóság ismeretében arra ítéltek volna, hogy naponként jelenjek meg úgynevezett büntetésből, a hatóság előtt.Ha kell megjelenek, de fáj, hogy büntetlenül "büntetésből" kell megjelennem.

Ezen beadványommal tartoztam magyarságomnak, a Nemzeti Kormánynak, polgártársaimnak is, akik tudják, hogy éppen azért nem kaphattam soha semmit, mert nem voltam nyilas. Most pedig ismét ez a bűnöm, nevem szerepel és mégsem voltam nyilas, soha!

Bejelentésem és mentességem tudomásulvételét, illetve igazolását kérem!

Zalaegerszeg, 1945. június 9.

X. Y. szabómester

 pol. rend. 503/945
irata szerint 275672 szám
alatt nyilas párttag volt

Hátoldalán: címzés, tárgy, név, és kézírással: robotoltatni!

Jelzet: MOL XIX-B-1-j-3. tétel (Magyar Országos Levéltár - Az államigazgatás felsőbb szervei - Belügyminisztérium - Közrendészeti Főosztály - Nyilasok és volksbundisták) 

Ezen a napon történt április 03.

1922

Joszif Visszarionovics Sztálin lesz a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkára.Tovább

1930

Helmut Kohl német kereszténydemokrata politikus, szövetségi kancellár, Németország újraegyesítésének megvalósítójaTovább

1935

Czeizel Endre magyar orvos-genetikusTovább

1941

Teleki Pál miniszterelnök a budavári Sándor-palotában fõbe lõtte magát.Tovább

1945

A brit és amerikai légierő bombatámadása a csepeli Weiss Manfréd Művek ellenTovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.

Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.

Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.

Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.

Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. február 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő