A Nagy Imre és társai kivégzése utáni visszhang (a PAP tájékoztatója)

Morawski elvtárs megbízásából
elküldték a PB és a Titkárság tagjainak
Beérkezett: 58. VI. 20.
Szám: 593/58

A Nagy Imre és társai kivégzése utáni visszhang
(a PAP tájékoztatója)

Gda?sk

Megbeszéléseket folytattam többek között a gdański Vajdasági Pártbizottság Beszámolói Szektorában, ahol a következő választ hallottam:

"Alapjában véve nem gyűjtünk információkat ebben az ügyben, mindazonáltal a hozzánk eljutó vélemények felháborodásról tanúskodnak. Semmilyen felsőbb cél és semmilyen magasabb politikai érdek nem igazolja ezt a tettet." Ez a vélekedés általános az egész Tengermelléken, legalább is ezt mondják a különböző társadalmi rétegek képviselői, akikkel én valamint munkatársaim beszélgettünk.

Íme néhány általánosabb vélekedés és találgatás Nagy Imre ügyében:

1. Az ítélet szoros összefüggésben áll a Jugoszláviával fenntartott kapcsolatok kiéleződésével. Az emberek emlékeztetnek arra, hogy Nagy Imre és társai éppen a jugoszláv követségen kaptak menedékjogot, és hogy Jugoszláviát, valamint Titót biztosították arról, hogy a csoportnak semmi bántódása sem lesz.
2. Az ítélet figyelmeztetés, amelyet nemcsak Titónak, hanem az összes "revizionistának" és "elhajlónak" címeztek, és ebbe a sorba tartoznak a lengyelországiak is.
3. Az emberek hangot adnak azon véleményüknek is, hogy ez az ügy nagy kárt okoz a nemzetközi munkásmozgalomnak, és új propaganda adut jelent egy antikommunista és szovjetellenes kampány kibontakoztatásához.
4. A közlemény nyilvánosságra hozatala megkérdőjelezi a legmagasabb szinten összehívandó konferenciára vonatkozó szovjet javaslatok őszinteségét. A Szovjetunió tudatosan állít új akadályokat a megegyezés útjába, már nem lehet a legmagasabb szintű konferencia összehívására gondolni. Ebben a helyzetben a békekezdeményezést a nyugati államok vették át.
5. Az ítélet végrehajtása ellenkezik az SZKP 20. kongresszusa után meghirdetett alapelvekkel, és feltételezhető, hogy bekövetkezett a teljes visszatérés a sztálini időszakban alkalmazott módszerekhez. Mindez annak a következménye, hogy a Szovjetunióban - a nemzetközi helyzet éleződésének eredményeként - megerősödtek a konzervatív és a sztálinista erők.
6. Vannak olyan vélemények is, hogy az ítéletet már korábbi időpontban és a szovjet vezetők nyomására végrehajtották.
7. Még azok a személyek is, akik emlékeztetnek arra, hogy az elítéltek részben felelősek a magyarországi eseményekért és az abban az időben uralkodó terrorért, kifejezik meggyőződésüket, hogy az ítélet végrehajtása - a "titkos vésztörvényszék" létrehozásával -, valamint az, hogy az egész világközvéleményt ilyen megrendítő tény elé állították, nem hoz sem dicsőséget, sem hasznot a nemzetközi kommunizmusnak.

A Dziennik Baltycki, a Glos Wybrzeza, a Wieczór Wybrzeza című napilapok, valamint a Lengyel Rádió gdański stúdiója munkatársainak tájékoztatása szerint szerkesztőségeikbe számos levél és telefonhívás érkezik, az emberek az események háttere, közelebbi részletek, valamint a lengyel sajtó kommentárjai felől érdeklődnek.

Walbrzych

A helyi értelmiség álláspontja összességében olyan, mint más városokban, nem is annyira a pert ítélik el, mint inkább a kiszabott büntetések nagyságát, és mindenekelőtt annak végrehajtását. Egy kissé másképpen fest a visszhang a munkások köreiben.

A bányászok és a munkások többsége annak a véleményének ad hangot, hogy a halálbüntetés és annak végrehajtása két évvel a magyarországi felfordulás után nem emberséges eljárás. Íme a "Fehér kő" kokszolómű munkásainak kijelentése: "A sztálini időkben voltak ilyen perek. Ha manapság zajlanak ilyenek, akkor ezeket nem a marxizmus eszméje pártfogolja, hanem Berija szelleme."

"Az igaz, hogy a magyarországi zűrzavar sok áldozatot követelt és szerencsétlenség lett volna, ha akkoriban a Nagy Imre-csoport győzedelmeskedik, de ha mindazonáltal a magyar hatóságok még manapság sem tudják rászánni magukat a megbocsátásra ezek iránt az emberek iránt, akkor a magyar államhatalom láthatóan nagyon törékeny alapokon áll."

A Thorez-bánya egyik bányásza szerint: "Még a német fasiszták is másképpen folytatták le a pert Dimitrov és Torgler ellen. Az ilyen csendben lefolytatott per és a titokban meghozott és végrehajtott ítélet gyanús dolog."

A Kristóf-porcelángyár munkásnője: "Én már régen mondtam, hogy ennek az enyhülésnek egyszer vége szakad. Először kezdődött a Titóra gyakorolt nyomással, most pedig itt ez a figyelmeztetés Magyarországon, hamarosan pedig minden bizonnyal sor kerül a mi Gomulkánkra is."

Nagyon sok megnyilatkozásban határozottan látszik a nyugati propaganda hatása.

Krakkó

Az értelmiség - a felsőfokú tanintézetek professzorai, az ipari üzemek mérnökei, az irodalmárok és az újságírók - fel vannak háborodva a módszertől, ahogyan ezt az ügyet kezelték. Elég nyíltan beszélnek arról, hogy ez a múlt időszakban a Szovjetunióban és a népi demokrácia más országaiban elkövetett sztálinista tisztogatások legrosszabb időszakára emlékeztet.

Általánosan együttéreznek a magyar nemzettel, mivel ott továbbra is egy szigorú rezsim uralkodik. Azt beszélik Krakkóban, ha Kádár biztosnak érezte volna magát és bírta volna az egész nemzet támogatását, akkor nem kellett volna Nagy Imre fizikai megsemmisítéséhez menekülnie. Jelen pillanatban Nagy Imre a krakkói kávéházi társaságokban a magyar nemzet elnyomás alóli felszabadításának hőse és mártírja. Alkalomadtán vissza-visszatérnek a Jugoszláviával való konfliktushoz, eltöprengve azon, mi történt volna Titóval és munkatársaival, ha ők lemondtak volna a szocializmushoz vezető saját, szuverén útról. E két dologgal kapcsolatban elég gyakran lehet találkozni - főleg a munkások között - Hruscsovnak a szovjetunióbeli pozíciójára vonatkozó kétségekkel. Vajon nem gyengült-e meg ez a pozíció az utóbbi időben, és az SZKP Központi Bizottságában nem a kormányzás kemény módszereinek hívei jutottak-e szóhoz.

Rzeszów

Az alacsonyabb szintű pártaktívát is beleértve az emberek komoly fenntartásokkal élnek a politikai ellenfelekkel szembeni ilyen szigorú szankciók alkalmazásának szükségességét illetően.

Nálunk, Lengyelországban, mindazonáltal másképpen van - mondta Woloszyn, a LEMP Przeworsk Cukorgyárban működő üzemi pártbizottságának tagja. - Nálunk is bebörtönöztek embereket politikai okokból, de ilyen módon nem számoltak le velük.

- Nagy Imre pere - jelentette ki Miklaszewski tanító Kańczuga településről - minden bizonnyal azért zajlott le titokban, mert tartottak a magyar nemzet erőszakos fellépésétől és tiltakozó akcióitól.

- A magyar puccs vezetőinek kivégzése - mondta a rzeszówi vajdaságban szabadságát töltő Lewandowski orvos Lublinból - visszatérést jelent a 20. kongresszus általt elítélt módszerekhez. A beszélgetőpartner a pert összekapcsolta Hruscsov legutóbbi magyarországi látogatásával, valamint a Jugoszláviával folytatott vitával.

Egy Bielec nevű paraszt Pantalowice faluból arról beszélt, hogy lányával együtt sírt, amikor értesült az ítéletről. Azon a véleményen van, hogy jelenleg, amikor a Magyar Népköztársaságban a helyzet már stabilizálódott és semmi sem fenyegeti a jelenlegi kormányt, nem volt szükséges ilyen szigorú ítéleteket hozni. Más a helyzet a zavargások idején, vagy ha egy idegen kémszolgálat ügynökéről van szó.

Az MNK bíróságának ítéletét helyeslő egyetlen kijelentést a "Przeworsk" Cukorgyár üzemi pártbizottsága első titkárának szájából hallottam.

Olsztyn

Az újságírók mindenekelőtt a múlt legrosszabb gyakorlataira emlékeztető módszerekre hívják fel a figyelmet.

A fiatalok (az ifjúsági szervezetek aktivistái) szükségesnek tartják, hogy pártunk az efféle gyakorlattól határolja el magát. Ezenkívül Olsztynban inkább a nagy misztifikációról szóló meggyőződésnek adnak hitelt. (Vagyis Nagy Imre 1956 novembere, a magyar események lezárulása óta nem él, és ebben az ügyben megjelent összes közlemény koholmány.)

A lehető legrosszabb hatást keltette az, hogy a Glos Olszty?ski című napilap egyidejűleg közölte az MNK Igazságügy Minisztériumának közleményét és a lengyel-magyar szerződés 10. évfordulójáról szóló cikket. A villamoson nyíltan a szovjetellenességtől hemzsegő véleményeket lehetett hallani.

Bialystok

Jellemző egy orvos egyik kijelentése: "Ugyanez várt Gomulkára, és ha most vagy a jövőben elhajlik - ugyanaz lesz a sorsa, mint Nagy Imrének." Az embereket meglepte a per titkossága. Arról, hogy a per egyik vádlottja a börtönben halt meg, az emberek úgy vélekedtek, hogy ő a nyomozás során alkalmazott megengedhetetlen módszerek miatt lelte halálát.

Bialystokban álhírek keringenek arról, hogy Magyarországon ismét feszültté vált a helyzet. Az egyik beszélgetőpartnerem kifejezte azon véleményét, hogy "a 20. kongresszus semmit sem segített. Nem lehet hinni a Szovjetuniónak."

Az emberek nagyon csüggedten beszélnek erről az ügyről. A munkások egyébként nem igazán vitatkoznak erről. Nehézségeim adódtak a vélemények kipuhatolásában, mert a munkások kerülik a véleménynyilvánítást.

Szczecin

Az emberek meglepődtek, a hír letaglózta őket. A munkásokat (hajógyári munkásokkal és kohászokkal beszélgettem) megdöbbentette az ítélet. Nem egyszer hallottam az ismerős munkásoktól, hogy Nagy Imrét és társait már régen meggyilkolták. Ennek ellenére is, a közlemény nyilvánosságra hozatala mély benyomást gyakorolt rájuk. "A gyilkossági hullám ismét erőre kap - mondta egy kohász. - Október (1956 októbere - T.J.) után életre hívták a munkástanácsokat, most megszüntették őket, hadat üzentek Titónak, a jó magyar elvtársakat meggyilkolták, hát miben reménykedhetünk a jövőre nézve?" Az emberek nem szívesen állnak szóba ismeretlen emberrel, jóllehet csoportosan sokat beszélnek. Egy ismerős hajógyári munkás mondta nekem, hogy semmi értelme sincs politizálni, mivel a demokráciát Nagy Imrével együtt meggyilkolták, így hallgatni kell és csak a gyomorral törődni. "Talán mindezek miatt kilépek a pártból vagy igyekszem, hogy passzivitás miatt kizárjanak. Hiszen nem sok hiányzott, és a mi Gomu?kánkat is ilyen kegyetlenül elintézték volna, mint Nagy Imrét." Egy másik öreg munkás csak legyintett a kezével: "Elhittem a 20. kongresszus után, hogy valami megváltozik pártunkban, de most látom, hogy a kommunista párt és az igazság, az két teljesen különböző dolog. Higgyétek el nekem, most szégyenlem magam a pártonkívüliek előtt."

A pártapparátus új munkatársainak egy része nagyon nyugtalan, tart a nálunk bekövetkezendő változásoktól. A több éve dolgozó munkatársak, akik bizalmatlanul nézték, mi megy végbe október után, kiváró állásponton vannak. Némelyek azt mondják: "Az ítélet igazságos volt - a revizionistákra csak a szigorú szankciók hatnak". "Nálunk más a helyzet - innen messziről nehéz állást foglalnunk."

Leghevesebben az értelmiség reagált, tőlük hallani a legtöbbet az ítéletről. Azok, akiket sok éve haladó gondolkodásúnak és lojálisnak ismerek, akik legutóbb még Jugoszlávia kérdését is megmagyarázták, most összetörtek. Nem tudják elhinni, hogy ilyen erőszak (így nevezik az ítéletet) megtörténhetett, megrémítette őket a tény, hogy visszatértek a 20. kongresszuson olyan élesen kritizált módszerekhez. Keserűen állapítják meg, hogy egy év múlva be fog következni az egész csoport rehabilitációja. A felsőfokú tanintézetekben arról a félelemről hallani, hogy nálunk is bármelyik pillanatban be fog következni a sztálinista módszerekhez való visszatérés, és akkor Gomułka elvtárs sorsa eldöntetett. Ezekben a tanintézetekben megtört a bizalom a Szovjetunió és Hruscsov iránt. Pozitívan értékelték sajtónk állásfoglalását a közleményt illetően. Ebben azt látják, hogy pártunk helyteleníti az ítéletet.

Swinoujscie városában most kezdődik a szovjet állampolgárok átköltöztetése a tengerhez közeli villanegyedből a rendes lakótömbökbe, ahonnan a lengyelek költöznek ki. Ez utóbbiak körében kételkednek ezen elhatározás tartósságában, mivel [az oroszok] nem akarnak rosszabb helyen lakni, mint most. "Hamarosan ismét kipenderítenek bennünket - mit számít ezeknél a jog." A szovjetellenes érzelmek ismét felerősödnek, jóllehet az utóbbi időben Swinoujsciében a kölcsönös kapcsolatok jelentősen javultak.

Az ifjúság hevesen vitatkozik a közleményről, ők nem titkolják szimpátiájukat a Nagy Imre-csoport iránt.

Kielcei vajdaság

Skarzysko, Starachowice, Ostrowiec és Kielce városokban a munkások többsége felháborodással fogadta a hírt Nagy Imre kivégzéséről. Attól tartanak, hogy a sztálinizmus ismét erőre kap, azt kérdezik, miért volt a per titkos. Vannak olyan vélemények, hogy a Szovjetunió nyomása alatt az ítéletet már régen végrehajtották, de csak most hozták nyilvánosságra a közleményt. A lengyel demokrácia sorsát illetően nyugtalanságukat juttatják kifejezésre. Mindamellett bíznak továbbra is Gomulkában.

A parasztok között nagy a bizonytalanság. Kérdezik, vajon kormányunk nem változtatja-e meg mezőgazdasági politikáját, vajon nem térnek-e vissza azok az idők, amikor az embereket a termelőszövetkezetekbe kényszerítették. A parasztaktivisták azt jósolják, hogy a közlemény nyilvánosságra hozatala negatívan fogja befolyásolni többek között a nyugati területeken a letelepítési akciót.

Az értelmiség nem titkolja felháborodását és nyugtalanságát a szocializmus lengyel útjának jövőjét illetően. Azt mondják, a közlemény nem ok nélkül jelent meg és arra lehet számítani, hogy a Szovjetunió további csapásokat fog mérni azokra az országokra, amelyek önállósági törekvéseket mutatnak. Kiemelik, hogy az ítéletek végrehajtása hozzá fog járulni a nemzetközi feszültség növekedéséhez és "ezzel összefüggésben a mi iparunk ismét át fog térni a hadianyag-gyártásra, amitől semmiképpen sem várható a munkásemberek életszínvonalának gyors javulása". Vannak olyan vélemények, hogy Lengyelországnak nem kell belekeverednie a Jugoszlávia és a Szovjetunió közötti vitába.

Poznań

Néhány ipari üzemben - a Párizsi Kommünről elnevezett Poznańi Ruhaipari Üzemekben és a Városi Közlekedési Vállalatnál "egyperces csenddel" adóztak a kivégzettek emlékének minden egyes üzemrészleg munkásai. Ezek és más üzemek - különösen pedig a Vasúti Járműjavító Üzemek - munkásai beszélgetéseikben sem titkolják felháborodásukat. Ez az egységes vélemény mind a párttagok, mind a pártonkívüliek között. Sok munkás, pártaktivista úgy véli, hogy az ítéletnek kifejezetten diverziós jellege van, amely a nemzetközi munkásmozgalomra irányul. Azt beszélik, hogy "valakinek" érdekében kell álljon a kommunista és a szocialista pártok konszolidációjának megnehezítése.

Az értelmiség - a felsőfokú tanintézetek professzorai, oktatói - köreiben az ítélet bizonytalanságot, félelmet váltott ki. A szovjet sajtóban megjelent legutóbbi, Jugoszláviát ún. revíziós összeköttetéssel vádoló támadások után, az emberek aggodalmaikat fejezik ki a pártvezetés jelenlegi összetételének további fennmaradása iránt. Széles körben fejtik ki véleményüket a szovjet sajtóban megjelent, Wiktor Woroszylskit és másokat támadó írásokról. Ez összefügg többek között a Nowa Kultura című hetilap (amelynek az 1956-ban Budapestről objektíven tudósító Woroszylski volt a főszerkesztője - T.J.) hasábjain 1956 novemberében megjelent, a magyar események megítélését tartalmazó publikációkkal.

Némely körökben, főleg a vasutasok és a falun élők - Ostrów és Poznań járásokban lakók, akik részt vettek a Poznańi Nemzetközi Vásár megtekintésére szervezett kiránduláson - gyakran emlegetik az állítólag a lódzi vajdaságból érkezett információt, miszerint a jelenlegi helyzetben létre kell hozni a "Lengyel Október Vívmányai Megvédésének Bizottságait", vagy valami ehhez hasonlót. Az ilyen típusú akció szükségességét mind falun, mind az ipari körzetekben azzal indokolják, hogy a társadalomnak Gomulka elvtárs programja köré kell egységbe szilárdulnia, és egyidejű ellenállást kell tanúsítania a konzervatív elemek aktivizálódási kísérleteivel szemben. A parasztok többek között állítják, hogy némely konzervatív pártaktivista mindenáron meg akarja változtatni a mezőgazdasági politikát. Ez megmutatkozik abban is, hogy igyekeznek lejáratni ennek a politikának a kétségbevonhatatlan sikereit, vívmányait.

Többek között olyan példákat hoznak fel [a konzervatív elemek], hogy a városokban hiányzik a tej és a tejtermék, annak következtében, hogy "a többlet tejet a parasztok a csatornákba öntik", mert így akarják mesterségesen fenntartani a kínálatot. A másik oldalon pedig a parasztok a tej és tejtermékek hiányát a piacon azzal magyarázzák, hogy az új mezőgazdasági politika ellenzői tudatosan akarják ezzel bosszantani a munkásokat.

A mai napon, június 20-án, Poznańban olyan rémhírek terjedtek el, hogy a Központi Bizottság állítólag most ülésező plénumán támadás indult Gomu?ka elvtárs ellen, azzal a céllal, hogy eltávolítsák őt a pártvezetésből.

Katowicei vajdaság

Beszélgetések folynak a perről és az ítéletről a villamosokon, az üzemekben, a vonatokon és az utcákon. Az emberek általában nem feszélyezik magukat felháborodásuk kifejezésében. A középszintű pártaktivában hallatszanak olyan hangok, hogy még Sztálin sem lépett fel ilyen módon. Néhány aktivista aggodalmának ad hangot, hogy az ítélet és annak üzenete Gomułka ellen irányul, és a szocializmus lengyel útja elleni támadások jelzésévé válhat. Vannak aktivisták, akik úgy vélik, hogy az ítéletnek nem lesz szélesebb körű politikai következménye, csak abból a célból fabrikálták ezt, hogy Magyarországon megszabaduljanak a legnépszerűbb emberektől, akik bármely pillanatban egy új mozgalom élére állhattak volna és a jövőben fenyegetést jelentettek volna arra a pozícióra, amelyet a Szovjetunió alapozott meg magának Magyarországon.

Azon a mérkőzésen, amelyen a magyar Honvéd futballcsapat játszott Sziléziában, a stadionban összegyűlt közönség egyperces néma tiszteletadással akart adózni Nagy Imre emlékének.

Egy magánbeszélgetés során néhány gliwicei munkás helytelenítette a lengyel társadalom magatartását. A forradalom idején vért küldtünk nekik [a magyaroknak] és barátok voltunk, most pedig senki sem tiltakozik a jogtalan ítélet ellen, senki sem lép fel a törvénytelenség ellen.

Néhány sziléziai tudós a közlemény szövegezésére hívja fel a figyelmet. Véleményük szerint ennek tartalmából az következik, hogy Nagy Imrét társaival együtt már jóval korábban kivégezték, de csak most tették közzé ezt a tényt, miután bátorságukat összeszedték.

Wroclaw

A közlemény forrongást váltott ki a wrocławi egyetemista körökben. A felsőfokú tanintézetek vezetőségeinek véleménye szerint csak a vizsgaidőszak miatt volt, hogy az egyetemisták nem szerveztek gyűléseket és tüntetéseket. Az egyetemisták arra várnak, hogy megtudják ebben a kérdésben a LEMP vezetésének álláspontját. Olyan értesüléseket terjesztenek, hogy ha a Párt és a Kormány vezetése tudott volna Nagy Imre és társai peréről, akkor a lengyel delegáció nem utazott volna Magyarországra.

Varsó, 1958. június 20.

[Archiwum Akt Nowych /Újkori Iratok Levéltára/, KC PZPR /LEMP KB/, paczka 18, tom 70. Za??czniki do protokołów Sekretariatu Biura Politycznego KC PZPR za rok 1958, dotycz? spraw organizacyjnych i wewn?trzpartyjnych, numery 1-58, kart 325 (Wydzia? Organizacyjny i Wydzia? Ogólny)]