Bauer Sándor tűzhalála állambiztonsági szempontból kiemelten veszélyesnek számított. Ezzel magyarázható, hogy azt az ötfős társaságot,...Tovább
Két munkástanácstag elbocsátása az Óbudai Harisnyagyárból
„Október 25-26-án, amikor a kerületi PB-nél tüntetés volt [...] felvetődött a dekorációk leszedése. (Zászlók, címer, vörös csillag stb.) Ezeket a vezetők kérésére, közreműködésére ő leszedte több helyről. Később a hátsó kapuhoz került őrségbe, és ott is felvetődött a kultúrterem dekorációjának leszedése, melyet V. elvtárssal együtt csináltak, és az lett mondva, hogy a nagy párt és címer emblémát törjék össze, mert eldugni nem lehet. Felróják még azt is, hogy nem segítette szervezni a KISZ megalakulását - bár segített, de ő nem lépett be - ezért elbocsátották.”
Források
H. Jánosné levele B. Lajosnénak
| MSZMP III. kerületi Pártbizottság | 1957. október 30. |
Kedves B. elvtársnő!
Kérlek, vizsgáld meg az alant felvetett problémát, mert nevezettek nem értenek egyet azzal az indoklással, amit mondtak nekik elbocsátásuknál.
H. Gyula az Óbudai Harisnyagyár főtechnológusa volt. 1957. III. hóban lett felmondva neki - átszervezés címén. (aláhúzás az eredetiben)
Elmondja, hogy az ellenforradalom kezdeténél több napon át bent volt az üzemben, részt vett az üzemi őrségben is. Október 25-26-án, amikor a kerületi PB-nél tüntetés volt, L. Józsefné elvtársnő, V., a volt párttitkár és K. elvtárs és H. János (a levél írójának férje) is tud róla, hogy felvetődött a dekorációk leszedése. (Zászlók, címer, vörös csillag stb.) Ezek a vezetők kérésére közreműködésére ő leszedte több helyről. Később a hátsó kapuhoz került őrségbe, és ott is felvetődött a kultúrterem dekorációjának leszedése, melyet V. elvtárssal együtt csináltak, és az lett mondva, hogy a nagy párt és címer emblémát törjék össze, mert eldugni nem lehet. Felróják még azt is, hogy nem segítette szervezni a KISZ megalakulását - bár segített, de ő nem lépett be - ezért elbocsátották. Még ezen túl a jelenlegi munkahelyére egy nagyon rossz információt adtak, így most nem lett egy kisebb gazdasági funkcióra kiemelve.
Kéri, vizsgáljuk meg, és bíráljuk el cselekedetét.
H. Ödön: (aláhúzás az eredetiben) Az Óbudai Harisnyagyár főmechanikusa volt és a munkástanács alelnöke. Kb. júniusban lett elbocsátva az üzemből a 29/c. pont alapján. Indokul hozták fel neki, hogy 1.Nem akadályozta meg a december 6-i tüntetést. (1956. december 6-án a Kádár-kormány Budapest több pontján kommunista gyűléseket szervezett. Az ún. vörös zászlós tüntetéssel szemben több helyütt spontán ellentüntetés bontakozott ki, valószínűleg egy ilyen jellegű tüntetésre utalnak. )
2. A 48 órás sztrájkot is megengedte, másodszor volt. (A Nagybudapesti Központi Munkástanács által hirdetett első országos 48 órás sztrájk 1956. november 22-23-án volt, a második 1956. december 11-én 0 órától 1956. december 12-én 24 óráig volt meghirdetve. A levél a második 48 órás sztrájkra utal.)
A taggyűlés sem vette fel a pártba. Felvételét áprilisban kérte.
Kérlek, légy szíves megnézni a tényleges indokot, amiért elbocsátották, és hogy az ellenforradalom alatt milyen tevékenységet fejtett ki.
Elvtársi üdvözlettel:
H.-né (Kézírással.)
A vizsgálat alapján H. Gyulával személyesen meg lett beszélve ügye és L. Józsefné elvtársnővel is tisztázták. H. Ödön ki lett értesítve, de nem jött be. Ha lejön, a vizsgálat tárgyát lehet ismertetni vele. H.-né (Utólag, kézírással rávezetve.)
MOL. M-Bp-8-2/1957. (Magyar Országos Levéltár - MSZMP III. kerületi Bizottsága PB iratai - Önálló Bizottságok és alapszervezetek - Óbudai Harisnyagyár iratai)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 26.
1969
1986
Robbanás és tűz a csernobili atomerőmű egyik reaktorában (Ukrajna), az eddigi legsúlyosabb következményű nukleáris baleset békeidőben.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő