1944 – A Frantic fedőnevű légi hadművelet: A brit és amerikai légierő több csapást mér magyarországi célpontokraTovább
Bundabotrány 1983-ban
"Különösen nagy kárt okozó csalást miatt a Fővárosi Bíróságon folyamatban levő ún. „totóügyben" tudomásunkra jutott, hogy egyes vádlottak védői [...] hangoztatták: ebben a kérdésben a nyomozás során már előzetes közös állásfoglalás történt a Legfőbb Ügyészség és az ügyben másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság között. Érvelésük alátámasztására Lakatos András és Láng Zsuzsa szerzők Pótmérkőzés című könyvében írtakra hivatkoztak. [...] a könyv a nyomozati anyagok ismeretében, részletesen tárgyalja a „Totó"-ügyek történetét, ismerteti vádiratot, és részleteket közöl a nyomozati jegyzőkönyvekből."
Bevezető
A sportélet tisztasága örök témának számít, mind a sportrajongók, mind a sportolók
. Az alapkérdés: az etikailag tiszta győzelem az igazi, míg az eladott mérkőzés morálisan vállalhatatlan. Arról, hogy futballmérkőzések eredményeit , minden focirajongónak markáns véleménye van: igen, vannak olyan meccsek, amelyeknek eredményét előre eldöntötték, aki nem bundázott, nem is igazi futballista. A vélemények atekintetben oszlanak meg, a magyar sporttörténet mely mérkőzéseit adták el, és melyeknek tiszta az eredménye. Ilyen szempontból vitatott például az 1983-1984-es szezon utolsó fordulójában játszott, 6-6-os döntetlennel végződött Volán-Honvéd mérkőzés, melynek eredményét törölték, ígyEsterházy Márton |
1983 legelején a napilapok hírt adtak arról, hogy „sportfogadással összefüggő visszaélések alapos gyanúja" miatt előzetes letartóztatásba kerültek budapesti, kiskunfélegyházi, kecskeméti és szekszárdi lakosok. Más szóval, „egyes, alacsonyabb osztályú labdarúgócsapatokat" megvesztegettek annak érdekében, hogy a totóban szereplő mérkőzések a megkörnyékezők számára
alakuljanak.Mi is a totó játék? A játék lényege röviden az, hogy futballmérkőzések eredményére lehet fogadni. Aki az első csapat győzelmét tippeli, 1-est ír be, aki a másodikét 2-est, aki döntetlenre szavaz, X-et. Magyarországon 1947. október 19-én kezdődött a Totó. Kezdetben a Posta Takarékpénztár kereteiben szerveződött, majd 1950-ben átkerült a Totószervezés az Országos Takarékpénztárhoz. Az Országos Takarékpénztáron belül a szervező és lebonyolító a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság lett. Az 1948-as londoni olimpiára Európa legtöbb országában külön sportfogadást szerveztek az állami irányítású intézetek. Ezek példáját követve Magyarországon is eldöntötték, hogy az olimpiai játékokra való felkészülésre és azok részvételi költségeinek fedezésére Magyarországon szerencsejátékot, sportfogadást szervezzenek. A Totó a magyar sport új alapja című bevezető reklámkampány plakátjai is ezt tükrözték. 1964. március 15-én vezették be a 13+1-es
. 1947-1982 között a totóból származó állami bevétel 9,7 milliárd Forint . A játék korabeli népszerűségére jellemző, hogy játékfilm is készült róla Darvas Iván főszereplésével Mese a 12 találatról címmel.Mese a 12 találatról (trailer) |
A nyomozás 1982. július 23-án indult el, amiatt, mert a 30. játékheti totóban szokatlanul magas volt a 13+1-es találatok aránya és a szelvények sorszáma több csoportban egymást követte. A rendőrség három csoportot azonosított, amelyeknek tagjai 1981 óta bundáztak. M. Tibor, a"totókirály", szekszárdi háztartási alkalmazott, B. Zoltán budapesti anyagbeszerző és F. József kiskunfélegyházi részlegvezető köré csoportosulókat. Voltak, akik
(maszek kisiparosok, festők, filmnyomók, zöldségesek, lángossütők) pénzzel szálltak be a csalásba, mások, a „játékoskijárók" keresték fel csapatokat és a kívánt eredmény érdekében pénzt ajánlottak fel, mások a már megvásárolt csapatok mérkőzésein a bírókat keresték fel. A vizsgálat során 31 millió Ft károkozást tártak fel, ebből 23 millió 100 ezer Ft-ot sikerült készpénzben, zár alá vétellel vagy takarékbetétkönyvben az államnak visszatéríttetni. A vizsgálat három hónapig tartott, 40 csapatot kerestek fel, 130 embert hallgattak ki, köztük nyolc játékvezetőt. Az NB II-es csapatok harmada volt a bundabotrányban.A totóbotrány hatására 49 sportegyesület ellen indított fegyelmi eljárást az OTSH és az MLSZ, és 196 játékos játékjogát
fel.Csepel - Honvéd, 0:2 |
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 02.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő