II. Vilmos német császár hűségnyilatkozatot tesz a Monarchia mellett, megerősítve az I. világháború kitörését jelentő későbbi hadüzenetet...Tovább
Az anschluss nélküli anschluss
Hetvenöt évvel ezelőtt, 1938 márciusában Hitlernek az anschlusst bejelentő beszédét negyedmillió osztrák hallgatta a bécsi Heldenplatzon. A tanulmány és a források célja annak bemutatása, hogy az anschluss egy belülről (is) előkészített folyamat végpontja volt, és erre hogyan reagált és reagál Ausztria, illetve mennyire nem fogta fel a változás horderejét Horthy Magyarországa. Horthy szerint annyi történt mindössze, hogy „egy régi jóbarátunk [...] egyesült egy másik régi jóbarátunkkal". A források arra is felhívják a figyelmet, hogy a múlttal való őszinte szembenézés elodázhatatlan.
Hitler beszéde a bécsi Heldenplatzon
1938. március 15.
„Németek! Férfiak és Nők!
Néhány nap alatt olyan forradalmi átalakulás ment végbe a német népközösségen belül, melynek a méreteit ma ugyan látjuk, de jelentőségét csak a későbbi nemzedékek tudják majd teljességgel felmérni.
Az utóbbi években az immár eltávolított hatalom gyakorlói gyakran beszéltek egy különleges „misszióról", amelyet szerintük ennek az országnak kellett volna teljesítenie. A legitimisták egyik vezetője egy emlékiratában ezt pontosan felvázolta. Eszerint az osztrák állam békeszerződésekben megalapozott és a külföld kegyétől függő úgynevezett önállóságának az volt a feladata, hogy megakadályozza egy valóban nagy Német Birodalom létrehozását, és ezzel elzárja a német nép jövőjébe vezető utat.
Most ennek az országnak új missziót hirdetek. Olyat, ami megfelel annak a parancsolatnak, amely egykor ide hívta a német telepeseket az óbirodalom összes tartományából: Legyen a német nép ősi Ostmarkja mostantól a német nemzet és ezáltal a Német Birodalom legfiatalabb védőbástyája.
A nyugtalan múltban a Kelet viharai évszázadokon át megtörtek az ősi Ostmark határain. Mostantól hosszú évszázadokra legyen a Német Birodalom biztonságának és békéjének örök biztosítéka és egyszersmind nagy népünk boldogságának és békéjének záloga.
Tudom: a Német Birodalom ősi Ostmarkja ugyanúgy meg fog birkózni új feladatával, mint ahogy egykor a régit is remekül megoldotta.
Ezen csodálatos német ország millióinak nevében, a stájerek, az alsó- és felső-ausztriaiak, a karintiaiak, a salzburgiak, a tiroliak és mindenekelőtt Bécs városa nevében beszélek, amikor a hatalmas birodalmunkban élő többi, az ebben a pillanatban minket hallgató 68 milliónyi német néptárs előtt megerősítem:
Ez az ország német, megértette a küldetését, teljesíteni fogja azt, és a nagy német népközösséghez való hűségében soha senki nem fogja túlszárnyalni.
A mi mostani feladatunk azonban az lesz, hogy munkával, szorgalommal, egymásért való felelősséggel és összetartással megoldjuk a nagy szociális, kulturális és gazdasági feladatokat, és mindenekelőtt Ausztriában egyre inkább a nemzetiszocialista szellem és a nemzetiszocialista akaraterő mindennel dacoló védvárát alakítsuk és építsük ki.
Nem fejezhetem be ugyanakkor a szózatomat anélkül, hogy ne emlékeznék meg azokról a férfiakról, akik lehetővé tették számomra, hogy ezt a nagy fordulatot ilyen rövid idő alatt Isten segítségével véghezvigyük.
Köszönetet mondok a kormány nemzetiszocialista tagjainak, élükön Seyß-Inquart új birodalmi helytartónak. Köszönöm a számtalan pártfunkcionáriusnak, de mindenekelőtt a névtelen idealisták hatalmas tömegének, alakulataink harcosainak, akik az üldöztetés hosszú évei alatt bebizonyították, hogy a németek nyomás alatt még keményebbek lesznek. A megpróbáltatások évei csak megerősítették bennem a meggyőződést a németosztrák emberek értékéről a nagy népközösségünkön belül. Ennek a hatalmas eseménynek a csodálatos rendezettsége és fegyelmezettsége is egyik bizonyítéka az ezeket az embereket lelkesítő eszme erejének. Ebben az órában tehát életem legnagyobb bejelentését tehetem a német népnek:
Mint a német nemzet és birodalom vezére és kancellárja a történelem színe előtt most bejelentem hazám belépését a Német Birodalomba!
Németország és annak új része, a nemzetiszocialista párt és birodalmunk védereje - Sieg Heil!"
Forrás: http://www.döw.at/thema/thema_alt/wuv/maerz38/heldenplatz.html
A hozzáférés ideje: 2013 szeptembere. Illetve: Domarus, Max: Hitler..., i. m. 823. A szerző fordítása.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 05.
1914
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő