Terrorfenyegetés Magyarországon a '80-as években

A magyar-arab konfliktusok kezelése szocialista módra

„de az arabok sem mind egyformák, van közöttük becsületes férfi, van közöttük kereskedő, aki, vigyáz a jó hírére. És a magyarok ugyanígy - van közöttük becsületes, és van közöttük gazember, a magyarok sem mind egyformák."

5.

A damaszkuszi magyar nagykövetség rejtjeltávirata az Arab Élcsapat Szervezetről és a szocialista országok külképviseleteinek védelméről

1982. augusztus 24.

 

Készítette: SK. 20.00                                                                                   Szigorúan titkos!

 

Damaszkusz, 82. 08. 24.

 

Statissime.

 

Von. 98-ára és 26 számú körtáviratra:

 

Sokoldalúan tájékozódtunk a témában. Barátiak számára teljesen ismeretlen [a szervezet]. Egy befolyásos, megbízható kapcsolatunkon keresztül tudomást szereztünk a szír biztonsági szervek rendelkezésére álló adatokból az Arab Élcsapat Szervezete (az arab elnevezés fonetikus átírása: Munazamit Attalia) nevű csoportokról.

Két, egymástól független ilyen nevű csoportról tudnak. Az első a Muzulmán Testvérek szervezetéből kivált frakció. Ezeket a Hamai események után 90 százalékban fizikailag likvidálták. Maradékuk egy része Damaszkuszban tartózkodik, de az illetékesek figyelik őket. A másik csoport a

közepe táján, június vége körül vált ki a palesztin Fatah szervezetből. Ez bosszút fogadott a tétlen arab országok és a szocialista országok ellen, amelyek - véleményük szerint nem nyújtottak elég hathatós támogatást a Libanonban megtámadott palesztinoknak. Más követségek (nem szocialisták) fenyegetéseket is kaptak.

Kapcsolatunk véleménye szerint az illetékes szervek kellő erővel törekednek a két csoportosulás felgöngyölítésére, de azért szükség van a fokozott óvatosságra.

 

Fentiek alapján javaslataink:

1)      Kérek engedélyt, illetve utasítást a KÜM szóbeli vagy jegyzékbeli tájékoztatására.

2)      Javaslom, hogy kérjük az illetékeseket fegyveres őr biztosítására a követség épülete elé, augusztus 30-tól kezdődően.

 

Tájékoztatásul:

A barátiak közül fegyveres őr áll a szovjetek épületei előtt, a bolgár és újabban a lengyel nagykövetség előtt. A románok a konzuli és egyéb ügyfeleket nem engedik be az épületbe, a cseheknél jól külön van választva a hivatali és konzuli fogadó, az NDK-nak megbízható saját biztonsági szolgálata van.

Ezzel szemben nekünk semmilyen védettségünk nincs. A földszinti konzuli fogadóba, ahol rendesen két helyi titkárnő és egy magyar feleség tartózkodik, olykor 10-20 arab ügyfél is összegyűlik. Célszerű lenne egy hosszú pulttal elválasztani a fogadó helyiséget, hogy a korlátozott számban beengedett (maximum 3-4 fő egyidejűleg) ügyfelet ellenőrizni lehessen. Szükséges az is, hogy egy férfi - visszatérése után a hivatalsegéd - is folyamatosan ott tartózkodjon a fogadó idő tartamára.

Minimálisan ezeket az intézkedéseket javasoljuk biztonságunk fokozására bevezetni.

 

-199 - B. -

 

Lássa: Szigeti et.

 

Jelzet: MNL OL XIX-J-1-j-005070/15/1982. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Külügyminisztérium, TÜK-iratok. - Eredeti, gépelt tisztázat.

 


  

Ezen a napon történt november 23.

1935

Megszületett Törőcsik Mari a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő...Tovább

1935

Megszületik Vlagyiszlav Nyikolajevics Volkov szovjet űrhajós († 1971).Tovább

1940

Románia csatlakozik a tengelyhatalmakhoz.Tovább

1945

Első fokon halálra ítélik Imrédy Béla miniszterelnökötTovább

1956

Az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége (EPOSZ) Ideiglenes Szervező Bizottsága Felhívásban szólította fel a parasztifjúságot a...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/4

 

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.

 

Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.

Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.

A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.

Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. november 22.

Miklós Dániel
főszerkesztő