Megszületik Vlagyiszlav Nyikolajevics Volkov szovjet űrhajós († 1971).Tovább
Terrorfenyegetés Magyarországon a '80-as években
„de az arabok sem mind egyformák, van közöttük becsületes férfi, van közöttük kereskedő, aki, vigyáz a jó hírére. És a magyarok ugyanígy - van közöttük becsületes, és van közöttük gazember, a magyarok sem mind egyformák."
A belügyminiszter parancsa „A terrorcselekmények megelőzésével, felderítésével, elhárításával kapcsolatos feladatokról"
1982. szeptember 6.
A Magyar Népköztársaság belügyminiszterének 28/1982. számú parancsa „A terrorcselekmények megelőzésével, felderítésével, elhárításával kapcsolatos feladatokról."
Budapest, 1982. IX. hó 6-[á]n
Az utóbbi években világszerte kialakultak a kényszerítésnek és a zsarolásnak minőségileg új formái; a terrorcselekmények, amelyek társadalmi bázisát az imperializmus általános válságának talaján létrejött szélsőséges politikai és felerősödött fanatikus vallási mozgalmak képezik, s amiket bűnözők is alkalmaznak. Az elkövetők közös vonása, hogy céljaik érdekében terrorcselekményeket hajtanak végre és továbbiakkal fenyegetnek, személyeket fosztanak meg szabadságuktól, jelentős anyagi javakat kerítenek hatalmukba, s a személyek szabadon bocsátását, illetve sértetlenül hagyását állami, gazdasági, társadalmi szervhez intézett követelés teljesítésétől teszik függővé. Ily módon igyekeznek kizárni a tervbe vett jogellenes cselekményük meghiúsításának lehetőségét.
Az eddigi tapasztalatok szerint reálisan számolnunk kell azzal, hogy a világ különböző területein fokozódó terrorizmus hatásai - különösképpen az ellenséges speciális szolgálatok manipulációi eredményeként - országunkat is elérhetik, valamint azzal, hogy hazánk területét megkísérlik felhasználni a más országok ellen irányuló terrorcselekmények végrehajtásához.
A terrorizmusnak a Magyar Népköztársaság területén nincs és a jövőben sem lehet létalapja, feltétele. Ugyanakkor nem zárható ki ezek előfordulásának lehetősége, illetve az, hogy a bűnözők és az ország szocialista berendezkedésével szélsőségesen szemben állók köréből egyesek, továbbá egy-egy kóros elmeállapotú személy ilyen módszerek és eszközök alkalmazását is
.A terrorcselekmény kiemelkedő társadalmi veszélyessége szükségessé teszi azt, hogy megelőzésében, leküzdésében a Belügyminisztérium minden szerve részt vegyen és a törvényesség betartásával minden rendelkezésre álló anyagi-technikai eszközt és módszert felhasználjon. A terrorcselekmények megelőzésével, felderítésével és elhárításával kapcsolatos feladatok szervezésére és végrehajtásának koordinálására létrehozom az „Erőd" fedőnevű állandó koordinációs bizottságot, kiadom a működését meghatározó szabályzatot (a továbbiakban: szabályzat) és
m e g p a r a n c s o l o m :
1. A terrorcselekmények megelőzése, felderítése, megakadályozása és felszámolása a Belügyminisztérium egész személyi állománya alapvető politikai és szolgálati kötelezettsége. A Belügyminisztérium bűnüldöző szerveinek egyik fontos feladata a terrorista szervezetek és tagjaik, a hazai ellenséges bűnöző, illetve kóros elmeállapotú személyek terrorcselekményre utaló tervei felderítésére alkalmas információk megszerzése, gyors továbbítása a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervek vezetőihez.
2. Az ország lakosságát vagy a nemzetközi közvéleményt foglalkoztató politikai jellegű terrorcselekményt országos jelentőségűnek, az egy település - legfeljebb egy megye - közvéleményét érintő terrorcselekményt helyi jellegűnek kell tekinteni. Általában országos jelentőségűek a szabályzat 3. pontjában meghatározott terrorcselekmény jellegű, valamint az általam eseti jelleggel annak nyilvánított események.
3. Az országos jelentőségű terrorcselekmények elhárításának, felszámolásának vezetéséért az általam vagy az illetékes miniszterhelyetteseim által kijelölt parancsnok a felelős.
4. Az országos jelentőségű terrorcselekményekkel szembeni elsődleges intézkedések bevezetéséért és fenntartásáért, valamint a helyi jellegű terrorcselekmények megakadályozásért, felszámolásáért az elkövetés helye szerint területileg illetékes rendőr-főkapitány, határsávban és a Magyar Népköztársaság területén lévő határátkelőhelyeken az illetékes határőrkerület parancsnoka a felelős. A tervezett vagy megkísérelt terrorcselekmények végrehajtásának megakadályozása, felszámolása céljából késlekedés nélkül kell intézkedni, szem előtt tartva az emberélet és az anyagi javak kíméletének, a lakosságra gyakorolt negatív hatások csökkentésének fontosságát.
5. A terrorcselekmények felszámolásáért felelős parancsnokok, amennyiben a helyi és más BM erők nem bizonyulnak elegendőnek, a
számú közös parancs előírásainak figyelembevételével vegyék igénybe a Néphadsereg és a Munkásőrség együttműködésre kijelölt erőit.6. A terrorcselekmények megelőzésének, felderítésének, leküzdésének összbelügyi jellege növeli az egyes szolgálati ágazatok vezetőinek felelősségét szerveik ez irányú feladatainak szakszerű és hatékony ellátásban. E követelménynek megfelelően:
a) A BM III. Főcsoportfőnökség szervei:
- derítsék fel az imperialista speciális szolgálatok manipulációit, terrorista szervezetek, személyek hazánk, illetve a szocialista országok és a haladó mozgalmak ellen tervezett terrorista akcióit, módszereit, eszközeit;
- operatív intézkedésekkel akadályozzák meg a terrorista szervezetek tervei megvalósítását, eszközeinek és tagjainak bejutását hazánkba;
- kutassák és derítsék fel a terrorista szervezetek hazánkban élő megbízottait, a terrorista szervezetekkel, személyekkel kapcsolatot tartó vagy terrorcselekmények elkövetését tervező magyar állampolgárokkal. Tevékenységül megelőzése érdekében vonják őket bizalmas nyomozás vagy tartós ellenőrzés alá, illetve kezdeményezzék a nem magyar állampolgárok kiutasítását;
- szervezzék meg a terrorcselekmények célpontjaként elsősorban számításba jöhető, hatáskörükbe tartozó objektumok és eszközök operatív védelmét;
- minden operatív eszköz bevezetésével segítsék elő a terrorcselekmények gyors, a lehető legkisebb kockázattal történő felszámolását;
- hatáskörüknek megfelelően lássák el a terrorista szervezetekre, tagjaikra és módszereikre vonatkozó adatok összegyűjtését, folyamatos értékelését, koordinációját a BM illetékes szervei között, végezzék a terrorcselekményekkel összefüggő adatok és feladatok nemzetközi koordinációját.
b) A BM ORFK szervei:
- tegyenek intézkedéseket a terrorista tevékenységgel gyanúsított külföldiek hazánk területére történő beutazásának, illegális tartózkodásának megakadályozására, gyors eltávolításukra;
- derítsék fel a terrorcselekményeket tervező köztörvényes bűnöző csoportokat, személyeket és akadályozzák meg szándékuk végrehajtását;
- operatív és nyílt rendőri erőkkel, módszerekkel védjék a terrorcselekmények által különösen veszélyeztetett, hatáskörükbe tartozó objektumokat és eszközöket;
- képezzék ki a terrorcselekmények felszámolására kijelölt, felhatalmazott parancsnokokat, törzseket, operatív és rendőri-karhatalmi erőket, speciális alegységeket, lássák el őket a szükséges eszközökkel, felszerelésekkel;
- biztosítsák a terrorcselekmények felszámolására felkészített megfelelő erők készenlétben tartását;
- végezzék a hazai és külföldi vonatkozású terrorcselekmények felszámolásának tapasztalati összegezését, feldolgozását és a felkészülést elősegítő gyakorlati hasznosítását;
- keressék, kutassák, elemezzék, értékeljék az irányítást és feladat végrehajtást eredményesen szolgáló új módszereket, eljárásokat, fegyverzeti és technikai eszközöket, tegyenek javaslatokat azok általánossá tételére, beszerzésére és rendszeresítésére;
- a felkészültség eredményességének felmérése és növelése érdekében évente hajtsanak végre közös gyakorlatot egy-egy rendőr-főkapitányság és határőrkerület kijelölt állományával a speciális akcióalegységek bevonásával;
- rendészeti feladatik végzése során fokozottan kísérjék figyelemmel a terrorcselekmények elkövetéséhez felhasználható veszélyes anyagokkal kapcsolatos jogszabályi előírások betartását
c) A BM Kormányőrség szervei:
- a rendelkezésükre bocsátott és saját nemzetközi kapcsolataik útján szerzett tapasztalatok alapján alkalmazzák a vezetők védelmének legkorszerűbb módszereit, erre folyamatosan képezzék ki állományukat;
- a tapasztalatokat hasznosítsák a biztosításokban részt vevő szervekkel való együttműködésük megszervezése során.
d) A BM Határőrség szervei:
- rendelkezésükre bocsátott adatok alapján akadályozzák meg - szorosan együttműködve a Belügyminisztérium illetékes szerveivel és a határforgalom lebonyolításában részt vevő más szervekkel - a terrorista szervezetek tagjainak átutazását és általuk a határ bármely irányú áttörését;
- a Vám- és Pénzügyőrséggel szoros együttműködésben fordítsanak nagy figyelmet a terrorcselekmények lehetséges eszközeinek felderítésére;
- az illetékességükbe tartozó területeken tökéletesítsék felkészültségüket a terrorcselekmények megakadályozására, felszámolására;
e) Állami Tűzoltóság:
- a rendelkezésre álló erőkkel, eszközökkel nyújtson segítséget és hatékonyan működjön közre a terrorcselekmények megakadályozásában, elhárításában és felszámolásában.
7. A BM III/1. Osztály hatáskörébe tartozik a terrorcselekményekkel kapcsolatos ügyek vizsgálata, terrorista személyek kiadatásával kapcsolatos belügyi intézkedések végrehajtása.
8. A BM Adatfeldolgozó Csoportfőnökség Állambiztonsági Operatív Nyilvántartó Osztálya az állambiztonsági operatív nyilvántartás szabályai szerint végezze a hazai és külföldi terrorcselekményekre, terrorista szervezetekre és személyekre, alkalmazott módszereikre, eszközeikre vonatkozó adatok nyilvántartását.
9. A BM I. Főcsoportfőnökség szervei - az éves terv keretei között - biztosítsák jelen parancsom végrehajtásához szükséges anyagi-technikai feltételeket.
10. A terrorcselekmények megelőzésével, felderítésével és elhárításával kapcsolatos feladatok szervezésére és végrehajtásának koordinálására létrehozott „Erőd" fedőnevű, állandó bizottság (a továbbiakban: bizottság) összetétele:
a) a bizottság vezetője:
a BM III. főcsoportfőnök helyettese (BM III/II. csoportfőnök)
b) a bizottság vezetőjének helyettese:
a BM országos rendőr-főkapitány közbiztonsági és közlekedési helyettese
c) a bizottság tagjai:
- a BM Határőrség törzsfőnöke,
- a BM Kormányőrség parancsnok első helyettese,
- a BM Tűzoltóság országos parancsnok általános helyettese,
- a BM I. főcsoportfőnök-helyettes,
- a BM III/II. Csoportfőnökség e feladatokat ügyrendileg ellátó osztályának vezetője,
- a BM ORFK I. Csoportfőnökség Bűnüldözési Osztály vezetője.
11. A bizottság folyamatosan végezze a terrorcselekményekkel kapcsolatos operatív helyzet elemzését, az érintett belügyi szervek felkészültségi állapotának értékelését. Az intézkedések hatékonyságának növelésére hozzám, illetve a belügyminisztériumi államtitkár vagy az illetékes miniszterhelyettesek részére a szolgálati út betartásával terjesszen fel jelentéseket, javaslatokat.
12. A bizottság az országos jelentőségű vagy több megyére kiterjedő terrorcselekmények elhárításának módszereire, a szükséges erőkre, eszközökre, a veszélyhelyzet által érintett nem belügyi szervek szükségesnek látszó tájékoztatására, indokolt esetben az elhárító jellegű intézkedésekbe történő bevonásukra, más államok képviseleteivel való kapcsolatfelvételre készítsen intézkedési terveket, javaslatokat.
13. A bizottság kezdeményezze - ha ezt a körülmények indokolttá teszik - a kormányőrségi és határőrizeti tevékenység biztonságának fokozását.
14. A bizottság terrorcselekmény veszélyhelyzete esetén a megelőzés, megakadályozás, felszámolás érdekében az illetékes vezetők döntése alapján koordinálja az intézkedések végrehajtását. Ennek során:
a) elemezze a veszélyhelyzetre vonatkozó információkat, szükség szerint biztosítsa azok ellenőrzését, kiegészítését;
b) kezdeményezze a megelőzéshez, felszámoláshoz, elfogáshoz szükséges belügyi szervek, alegységek és egyéb együttműködésre utalt erők készenlétbe helyezését;
c) a helyi jellegű terrorcselekmények esetén kezdeményezze a rendőr-főkapitány, határőrkerület parancsnoka részére a veszélyhez megszüntetéséhez, a terrorcselekmény felszámolásához szükséges erők és eszközök biztosítását, tegyen javaslatot a felszámolás, elfogás legcélszerűbb módjára.
15. A bizottság működése során - szükség esetén - szakértőket, tolmácsokat és egyéb segítőket is igénybe vehet.
16. A bizottság működése nem érinti a terrorcselekmények megelőzéséért, felderítéséért, felszámolásáért területileg és hatáskörileg illetékes parancsnokok egyszemélyi felelősségét. E feladatokkal kapcsolatos intézkedéseiket az ügyrendjükben biztosított hatáskörük és felelősségük alapján rendelik el.
17. Az állambiztonsági és közbiztonsági helyetteseim 1982. november 1-ig adjanak ki parancsom végrehajtására intézkedést.
A BM Határőrség és a BM Tűzoltóság országos parancsnoka, a BM Kormányőrség parancsnoka, továbbá a BM Adatfeldolgozó csoportfőnök - államtitkári, illetve miniszterhelyettesi jóváhagyással - 1982. december 31-ig szabályozzák szerveik feladatait.
18. A BM Titkárság vezetője 1982. december 31-ig határozza meg a BM Főügyelet és ügyeletek részére a terrorcselekmény esetén teendő intézkedéseket.
19. A személyügyi miniszterhelyettes intézkedjen, hogy a tanintézetek biztosítsák: a személyi állomány alapkiképzése és továbbképzése során a terrorcselekmények megelőzésének, felderítésének, elhárításának ismeretanyaga a szükséges mértékig oktatásra kerüljön.
20. Ez a parancs kiadása napján lép hatályba, melyet a Belügyminisztérium illetékes vezetőivel ismertetni és az érintett személyi állománynak szükség szerint oktatni kell.
Dr. Horváth István
belügyminiszter
Jelzet: MNL OL XIX-B-1-az-10-22/28/1982. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Belügyminisztérium, Belső Normák Gyűjteménye (Parancsgyűjtemény) - Eredeti, gépelt és aláírt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 23.
Megszületett Törőcsik Mari a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő...Tovább
Románia csatlakozik a tengelyhatalmakhoz.Tovább
Első fokon halálra ítélik Imrédy Béla miniszterelnökötTovább
Az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége (EPOSZ) Ideiglenes Szervező Bizottsága Felhívásban szólította fel a parasztifjúságot a...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő