Balsai István magyar ügyvéd, országgyűlési képviselő, 1990–1994 között igazságügy-miniszterTovább
Az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetése
Az állampárt egyházpolitikájának végnapjai
"Kérésemre, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója megküldte a Szabad Európa Rádió 1989. február 8-i híradását, mely szerint Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter Londonban, ahol a kelet-európai egyházak helyzetét kutató intézetben tartott előadást, bejelentette az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetését, és úgy minősítette a hivatalunkat, mint korábban azt a szocialista Magyarországgal ellenséges erők tették."
Az ÁEH létrehozása, működése
Jól mutatja a „klerikális reakció” jelentőségét, erejét, a helyzet komolyságát, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőség Titkársága külön ülésen foglalkozott az aktuális egyházpolitikával, hiszen a több-kevesebb rendszerességgel hetente ülésező Titkárság után 2 nappal külön összejövetelt szentelt az aktuális egyházi ügyek megtárgyalásának. Az említett ülésén az első és egyetlen napirendi pont – „Egyházpolitikánk kérdése” – előadója Révai József volt, feltételezhető, hogy a „Tervezet egyházpolitikánk módosításáról” című is ő készítette.
A Tervezet 2 és 3. oldalán az egyházpolitika módosításával kapcsolatban kész tényként közölte, hogy az Országgyűlés 1951 májusában törvényt fogad el az ÁEH Feladatként fogalmazta meg, hogy ki kell dolgozni az ÁEH szervezeti és káderkérdéseit, vázolta a szerkezeti és a működési elképzeléseket.
A Titkárság május 4-i ülésén határoztak az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról, s arról, hogy az ÁEH felállításáról szóló törvény másnapján ki kell nevezni a Hivatal vezetőjétAz MDP KV Titkársága ülésével egy napon a Vallás- és Közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a Minisztertanács is tárgyalta a Törvényjavaslat tervezetet az Állami Egyházügyi Hivatal . A Minisztertanács az előterjesztést elfogadta azzal, hogy a törvényjavaslatot olyan rendelkezéssel kellett kiegészíteni, amely szerint a Minisztertanács a Hivatal feletti felügyeleti jogát egy tagja útján gyakorolja. A Minisztertanács 1951. május 18-ai ülésén a Vallás- és Közoktatásügyi miniszter előterjesztésére tárgyalták rendelettervezetet az ÁEH A különböző párt és állami döntéshozó körök – MDP KV Titkársága; VKM; Minisztertanács – javaslataiban annyi változás történt, hogy az ÁEH elnökének kinevezési jogköre az Elnöki Tanács kezébe került. A felállítandó Hivatalt ugyan a Minisztertanács felügyelete alá rendelték, Rákosi Mátyás javaslatára azonban ezt a jogot Darvas József közoktatásügyi miniszterre gyakorolhatta.
Az MDP KV Titkársága határozatának értelmében az Egyházügyi Hivatal felállításáról szóló, az Országgyűlés 37. ülésén beterjesztett május 18-án vita és hozzászólás nélkül egyhangúlag elfogadta az A törvényt másnap, május 19-én Az ÁEH első elnöke Kossa István lett.Az 1951. évi I. tc., illetve a végrehajtása tárgyában kiadott minisztertanácsi rendelet az ÁEH létrehozásának elsődleges céljául a vallásfelekezetekkel kötött egyezmények és megállapodások végrehajtását tekintette. Az ÁEH elé kitűzött célok, feladatok sok lehetőséget adtak az egyházak és felekezetek tevékenységének fokozatos korlátozására, háttérbe szorítására. Az 1951. évi I. törvénnyel létrehozott Állami Egyházügyi Hivatal az addigi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium egyházakkal kapcsolatos ügykörét vette át, az országban működő összes egyház és felekezet felügyeletét ellátta. Az 1956 előtti időszakban, különösen az ’56-os forradalom alatt és után elég negatívan ítélték meg az ÁEH működését. Az 1951–1956 közötti személyi és káder problémák, szakmai hibák, de sokkal inkább a munkatársak ’56-os forradalom alatti megnyilvánulásai – „parancsra cselekedtem” –, a korábbi tettektől való elhatárolódás olyan helyzetbe hozta a Hivatalt, hogy amúgy sem túl jó híre még tovább romlott. Ezt a helyzetet negatívan befolyásolta, hogy 1956. december 31-én, az Elnöki Tanács 33/1956. számú határozata értelmében megszűnt a és a Művelődési Minisztérium egyik osztálya lett, Egyházügyi Hivatal néven, de lényegesen kevesebb önállósággal. Ugyan az MSZMP KB Politikai Bizottsága és a Minisztertanács 1959. május 28-ai ülésén hozott értelmében az Elnöki Tanács 25. számú 1959. június 2-től visszaállította az Egyházügyi Hivatal 1956 előtti státuszát és nevét, de az egyházpolitika végrehajtásában csak lassan, évek múlva vált meghatározóvá. A döntés értelmében az ÁEH felügyeleti szerve a Minisztertanács lett. A Hivatal elnöki tisztségéből leváltották és más funkcióba helyezték és helyére a Minisztertanács Titkárságának addigi vezetőjét ki.
A Hivatal működése, tevékenysége sok vitát, problémát vetett fel, de tény, hogy a kezdetektől a Hivatalban dolgozó és 1971-től elnökként, államtitkári rangban tevékenykedő megteremtett egy olyan légkört egyház és állam között, ami mindkét fél vezetőinek megfelelő volt.
 |
Miklós Imre |
A ’80-as évek végére a Németh Miklós vezette kormány és kifejezetten a miniszterelnök a korábbiaktól eltérő egyházpolitikát, sokkal inkább saját személye által vezetett és irányított egyház és állam kapcsolatot kívánt megvalósítani, ezért 1989 júniusában sor került az ÁEH jogutód nélküli megszüntetésére.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 05.
1947
1951
A Rosenberg házaspárt a Szovjetunió javára végzett kémkedés miatt halálra ítélik az Egyesült Államokban.1955 – Lemond Winston Churchill,...Tovább
1963
Forródrótot létesítenek a Fehér Ház és a Kreml között.Tovább
1965
Valentyina Tyereskova űrhajósnő magyarországi látogatása alkalmából úttörőkkel találkozott a Halászbástyán.Tovább
- <
- 2 / 2
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő