Érvénybe lépett a budapesti Bethlen Gábor Kör alapszabálya.Tovább
Javaslat 1980-ból a Honfoglalás 1100. évfordulójának megünneplésére
„Legyen minden magyar nemzeti ügye”
„Szeretném Óvári Elvtársnak, mint az Agitációs és Propaganda Bizottság vezetőjének figyel-mét egy látszólag távolabb lévő, de nagy jelentőségű eseményre felhívni. A magyar állam alapításának 1100. évfordulója 1996-ban érkezik el. Ez olyan nemzeti esemény, amelyre mél-tán lehetünk büszkék és ez csak kevés népnek jutott osztályrészül. Ezt az államot 1049 éven keresztül is a magyar nép tartotta fenn, és az a körülmény, hogy 35 éve birtokba vette, magának építi, erkölcsi alapot ad, sőt kötelezettséget ró ránk, hogy ezt a magyar néphez, a szocializmus építéséhez méltón megünnepeljük.”
Bevezetés
Egy érdekes kortörténeti dokumentum maradt fenn Óvári Miklós az Magyar Szocialista Munkáspárt KB titkárának iratai között, amelyben Dr. Szira József felvetését ismerhetjük meg a Honfoglalás 1100. évfordulójának megünneplésével kapcsolatban.
Dr. Szira József pénzügyi főtisztviselő, a Tanácsakadémia egyik tanára 1980. márciusában levélben fordult Apró Antalhoz, az Országgyűlés elnökéhez, amelyben a magyar állam megalapításának 1100. évfordulójának megünnepléséről írt.
1980. március 17-én Apró Antal azonnal levélben fordult a KB titkárához, aki egy levél kíséretében szintén megkapta a Óvári Miklós csak 1980. május 8-án válaszolt Szira Józsefnek és Apró Antalnak.A közelmúltban elhunyt - 2005-ben - Szira József egy parasztcsalád negyedik gyermekeként született 1928-ban. Pénzügyi főtisztviselő, közgazdász végzettséggel tanított a Tanácsakadémián. Az egyetemet Budapesten, ill. ösztöndíjjal Dániában végezte. 1945-1948 között a Nemzeti Parasztpárt; 1950-1956 között a Magyar Dolgozók Pártja tagjaként tevékenykedett. 1950-ben koholt vád alapján letartóztatták. 1956-ban politikai okból elbocsátották. 1957-től pártonkívüli. 1990 után vezette az Északi Fény Utazási Irodát és Kiadót, 1994-től a Magyar-Dán Kapcsolatfejlesztési Társaság elnöke volt. 1998-ban független jelöltként indult az országgyűlési választásokon Somogy megye 2. számú egyéni választó körzetében, melynek központja Kaposvár, de a második fordulóba nem jutott be.
Szira József gondolatait azért tartottam érdemesnek megvizsgálni és közölni, mert a jelentős évfordulók, a nagy ünnepségek mindig sok embert megmozgatnak, azonban az alapgondolatok, a kiindulási pontok csak ritkán tárhatók fel. Ezért is különösen érdekes Szira József jó szándékú előrelátása, hiszen 1980-ban 16 évvel előbbre tekintve fogalmazta meg koncepcióját.
Először is tisztázni kell Dr. Szira József tévedését, elírását (!?), amit Apró Antal átvett és csak Óvári Miklós használt helyesen 1980. május 8-i levelében Szira a következő sorokat írta Aprónak: „A magyar állam megalapításának 1100. évfordulója 1996-ban következik el." Szira József írásának címében és első mondatában is a magyar állam alapítását említette: „A magyar állam 1996-ban érkezik el alapításának 1100. évfordulójához.". Óvári Miklós válaszlevelében - korrigálva a javaslattevőt - helyesen a honfoglalás 1100. évfordulójáról írt.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 01.
1902
1915
Cseres Tibor magyar író (†1993)Tovább
1922
IV. Károly magyar király, I. Károly néven osztrák császár, valamint cseh király, az utolsó Habsburg uralkodó (*1887)Tovább
1924
A müncheni bíróság Hitlert öt évre ítéli, azonban már év végén kiengedik (a börtönben írja meg „Mein Kampf” című programjellegű művét)....Tovább
1927
Puskás Ferenc (sz. Purczeld), becenevén Puskás Öcsi, válogatott labdarúgó, edző, az Aranycsapat kapitánya, A Nemzet Sportolója (†2006)Tovább
- 1 / 3
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő