Viták más egyetemeken 

November 7-én a Koordinációs Bizottság Pécsen tartott több egyetem képviselőinek részvételével ülést. Megerősítették a november 23-ai és 24-ei szolidaritási demonstráció szándékát, a programot is kidolgozták. Ezen kívül kialakítottak egy javaslatot az OFSZ alapításáról és működési elveiről.

Az ELTE ÁJTK-án november 10-én zajlott le egy vitafórum, melyet előzetes tervek szerint a felsőoktatás válság-állapotáról tartottak volna, azonban végül a szegedi javaslathoz való csatlakozásról tárgyaltak. (Bihari Mihály a témaváltás miatt a tervezett előadását nem is tartotta meg.)

Az ELTE BTK-án november 10-én a Kari tanácsülés tárgyalta meg a szegedi javaslatot, de nem fogadták el, és új előterjesztés elkészítéséről döntöttek (a hallgatók képviselői ezzel nem voltak megelégedve). Az ELTE BTK HÖT (Hallgatói Önkormányzati Testület) Elnöksége és a JATE BTK Operatív Bizottsága viszont november 15-én kibocsátott egy nyilatkozatot az OFSZ tervezete lényeges pontjairól, illetve a felsőoktatás átalakítására javasolt program elveiről. Ebben leszögezték, hogy a felsőoktatás a „jelenlegi helyzetben is” kapjon elegendő pénzt az igényes szakmai munka feltételeinek biztosítására. Igényelték az oktatás elemi tárgyi feltételeinek biztosítását, a nagyobb és teljesítmény-differenciált oktatói fizetéseket, esélyegyenlőséget biztosító tan- és ösztöndíjrendszert (magas szintű tanulmányi eredmény elérése esetén az ösztöndíj érje el a társadalmi létminimumot). Emellett követelték a felsőoktatás támogatási rendszerének egész átalakítását, és állami helyett „társadalmasított oktatás” kialakítását.

A szegedi kar állásfoglalásához hasonlóan ekkor is kinyilvánították az intézményi autonómia szükségességét, hogy az intézményi tanácsok önállóan dönthessenek a személyi kérdésekben, így a felvételi követelményekben és keretszámokban, a képzési rend kialakításában. A korra jellemző követelés volt az, hogy alakuljon ki egyfajta „belső demokrácia”, vagyis „minden döntési jogot olyan testületekre kell ruházni, amelyek abban kompetensek és közvetlenül érintettek”. A legtöbb felsőoktatási intézmény, és azok vezetősége is többnyire támogatták az anyagi jellegű, valamint az oktatás szerkezetét átalakítani kívánó kezdeményezéseket. Ezen kívül számos középiskola tanári kara fogalmazott meg hasonló követeléseket. Az ősz folyamán javaslatok és memorandumok „tömege” érkezett a tárcához, illetve a párthoz. (A debreceni egyetemen pl. november végén megtartották a tervezett demonstrációt.)

                                   

(Forrás: http://www.hallgatoimozgalom.hu/)

               

A követelések zöme a felsőoktatás „radikális átalakítására”, a felmerülő problémák „racionális és demokratikus” megoldására úgy foglalt állást, hogy meg kell alakítani az OFSZ-t, amely fellép a változtatások végrehajtásáért, és képviseli a felsőoktatás egészét a kormányzati szervekkel való munkakapcsolatban. 

November 26-án Kecskeméten Ifjúsági Parlamentet hívtak össze. E nagyszabású értekezleten újra előkerült a felsőoktatási érdekképviseleti szövetség kérdése, és olyan javaslat született, hogy a korábban említett OFT jöjjön létre olyan fórumként, amely „közvetlen és élő kapcsolatot biztosít a felsőoktatás-politika állami feladatainak a megvalósítása terén a felsőoktatási intézmények és a központi ágazati irányítást ellátó állami szervek között”. E javaslatot végül elfogadták.