Egyetemi diáksztrájk mozgalom 1988-ban

A felsőoktatás a ’80-as évek végén

„A magyar felsőoktatás [..] nem képes megfelelni a modern kor támasztotta követelményeknek, a magyar társadalom rövid- és hosszú távú érdekeinek. Egyetemeinkre és az ott folyó oktatásra – egész évben és intézményesen – a poroszos hagyományok, a tantervutasítás, az autonómia hiánya, az átideologizáltság, a teljesítmény központúság és a minőségi szempontokat érvényesíteni képtelen mennyiségi termelés jellemző. Ezt a helyzetet és állapotot tarthatatlannak és az eddigi módon megreformálhatatlannak tartjuk. A felsőoktatás egészét kell megváltoztatni, új alapokra helyezni.”

A hatalom a mozgalom mellett 

A kormányzati- és pártszervek is igyekeztek a mozgalom élére állni, és átvenni a kezdeményezést. A KISZ országos felsőoktatási rétegértekezletén állásfoglalás mondatott ki, amely a szegediekkel azonos kérdésekben igényelte a felsőoktatás reformját. Kimaradtak viszont belőle az ideológiai és társadalomtudományi tárgyakkal kapcsolatos egyetemi követelések.

 

1989 elején a kormányzat egy „dinamikus“ felsőoktatási fejlesztési tervet fogadott el, jelentősen növelve a pénzügyi előirányzatokat, és erősen kidomborítva az életkörülmények javítását. (Egyébiránt az egyetemi hallgatók számát 1990-ben 20%-al megemelték.) Az automatikus emelésen kívül 1989. szeptembertől a pedagógusok további, rendkívüli 15%-os béremelésben részesültek. E lépés sem érte el a kívánt eredményt, főleg a már előző évben jelentkező, egyre növekvő infláció miatt. 1988-ban vált a fogyasztói áremelkedés kétszámjegyűvé (16% körül), és 1989-ben is hasonlóan alakult. Jelentősen nőtt viszont a fejlesztésekre fordítható összeg. A tárca 1989-es beruházási keretének kb. 67%-át fordították a felsőoktatás fejlesztésére.

Az 1989-es évben javaslatok, tervek és elképzelések sora született minden lehetséges fórumon a felsőoktatási reform végrehajtására és elősegítésére (pl. egy jellegzetes című javaslat a Rektori Konferenciától: „Az egyetemek fejlesztése társadalmi-gazdasági felemelkedésünk érdekében”). Emellett számos egyedi intézkedés született annak pártkérésnek végrehajtása érdekében, hogy az egyetemek „maguk is tegyenek lépéseket súlyos gondjaik megoldása érdekében, ne csupán központi intézkedéseket várjanak, hanem működési helyeiken tárják fel azokat a lehetőségeket, amelyek a felsőoktatást segíthetik” (ilyen lett például az állampárt párthelyiségeinek igénybe vétele).

 

Hosszú előkészítés és viták után, 1989 májusában alakult meg az akkor már Országos Felsőoktatási Érdekvédelmi Szövetségnek (OFÉSZ) nevezett szervezet.

 

A viták és az érdekvédelmi testületek szervezése az 1989-es évet is felölelte. Felsőoktatási törvényt követeltek, a dologi keretek növelését, sőt az ingyenes oktatás megszüntetése is megjelent, valamint ezzel kapcsolatban a különböző hitelkonstrukciók bevezetésének szándéka. az állampárt épületeinek megszerzését is beleértve.

                   

     
 

Az intézményi önállóság és tanszabadság jogának „biztosítása” továbbra is kiemelt figyelmet kapott, a Minisztertanács az Országgyűlést is tájékoztatta a korszerűsítéssel járó jogalkotási feladatokról. 1989-ben a teljes politikai intézményrendszer átalakulása során a felsőoktatás pénzügyi és jogi helyzetének átformálása is napirenden szerepelt.

 

Kulcsszavak

Ezen a napon történt november 29.

1985

Svédország és Magyarország eltörli a két ország közötti vízumkényszert.Tovább

1988

Szegeden az MSZMP-tagok kezdeményezik a párton belüli platformok, reformkörök megalakulását.Tovább

  • <
  • 2 / 2
  •  

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2025. november 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő