Gyökerek

Avagy elbeszélhető-e a Fidesz megalakulásának története III/III-as jelentések alapján?

„1988. március 30-án az ELTE Jogász Szakkollégiumában, a hallgatók elnevezése szerint »Bibó István Szakkollégiumban«, megalakult egy »Fiatal Demokraták Szövetsége« elnevezésű ifjúsági szervezet. A résztvevő mintegy 50 fő többségi szavazással döntött a megalakulás mellett, hangoztatva, hogy a várható adminisztratív intézkedések ellen az azonnali sajtónyilvánossággal kell védekezni.
A szervezet megalakításának szükségességét a radikális reformok iránti társadalmi igénnyel indokolták. A megvalósításhoz és működtetéshez a már meglévő »alternatív politikai csoportosulások« segítségére számítanak.”

21.

BELÜGYMINISZTÉRIUM
III/III-7. OSZTÁLY
SZIGORÚAN TITKOS!

11-20/79/1988.

69. számú NAPI JELENTÉS
Budapest, 1988. április 13.

1.) TA-12-13

A FIDESZ-szel kapcsolatos újabb információk:

  • Krassó György részletes tájékoztatást kért és kapott Fodor Gábortól, a Jogász Szakkollégium nevelőtanárától az ügyészségi behívásokról, az ott történtekről, a veszprémi rendőri intézkedésről, az ifjúsági parlamenten történtekről.
    A híreket a BBC és a SZER már közölte is.
  • „Nyüzsgő" (b. ny.) sürgős feladatnak tartja minél szélesebb rétegek reagálását megismerni és támogatását megszerezni a szervezet mellett. Szerinte ehhez nem szükséges a FIDESZ céljaival egyetérteni, hanem az „eljárás ellen kell közösen fellépni". Úgy véli, hogy ebben az alakuló szakszervezet is segíthetne, hiszen - véleménye szerint - „a FIDESZ-re hárult az a támadás, ami eredetileg a  irányult volna".

Intézkedés:- az ellenőrzések folytatása,
- tájékoztató munkánkban hasznosítjuk.

Mészáros Béláné r. alezredes
osztályvezető

Készült: 12 pld/3 lap
Kapják: elosztó szerint

Jelzet: ÁBTL 2.7.1. NOIJ III/III-79/1988.

22.

BELÜGYMINISZTÉRIUM
III/III-7. OSZTÁLY
SZIGORÚAN TITKOS!

11-20/80/1988.

80. számú NAPI JELENTÉS
Budapest, 1988. április 28.

1.) TA-12-13

A FIDESZ-szel kapcsolatos újabb információk:

  • A veszprémi ifjúsági parlamenten történteket a résztvevők és a fő szervezők különbözőképpen értékelik.
    Orbán Viktor szerint mivel „törvényes, népakarati fölhatalmazásuk" van, intenzíven kell tovább szervezni a FIDESZ-t.
    Kövér László (b. ny.) szerint a történteket nem lehet győzelemnek nevezni, mivel a „csatát megnyerték, de a háborút nem".
    Csaba Iván (b. ny.) egyetért Kövér értékelésével, és bejelentette, hogy írásban tájékoztatja a Budapesti Főügyészséget, miszerint „a FIDESZ-szel kapcsolatos mindennemű tevékenységét beszünteti, és ezt követően semmiféle felelősséget nem vállal a szervezet további működésével kapcsolatban". Egyben a FIDESZ-nek is ír egy levelet, amelyben közli a fenti tényt, egyben javasolja a tevékenység azonnali beszüntetését. Ennek indoklásaként közli, hogy a „FIDESZ a Diákparlamenten tett megnyilvánulásaival elérte azt a kritikus pontot, ami után rövid időn belül gyors retorziók következnek".
    Deutsch Tamás a Veszprémben történtek után megijedt, mert „rájött, hogy bármi megtörténhet vele, még börtönbe is zárhatják". Április 26-án a Kari Tanács ülésén bejelentette, hogy az aznapra tervezett „FIDESZ tájékoztatót" nem tartják meg az egyetemen, a további intenzív szervezéssel felhagy, mondván, hogy „nem akarja 22-ik születésnapját börtönben tölteni".
    Fodor Gábor sikerként értékeli a történteket, mivel „ha falat nem is tettek a hátuk mögé, de néhány palánkot igen, amibe megvethetik a hátukat".
  • Deutsch Tamás részletesen tájékoztatta Krassó Györgyöt a Veszprémben történtekről, kérve, hogy mint hírforrást ne nevezze meg, mert „megfenyegették őket". Krassó kifejtette: nincs mitől félniük, mert esetleges letartóztatásuk belőlük hőst csinálna.
    Deutsch egy kapcsolatával közölte, hogy „csak az tekinthető hiteles tájékoztatásnak", amit Krassó, illetve az Október 23. Hírügynökség tesz közzé a FIDESZ-szel kapcsolatban.
  • A fenti átmeneti elbizonytalanodás után a főbb szervezők a Jogász Szakkollégiumban tartott megbeszélésükön úgy döntöttek, hogy folytatják tevékenységüket, „mintha mi sem történt volna". Tiltakozó levelet készítenek és küldenek az ügyészségre, egyetemekre. Tervezik tovább, hogy jogi véleményt kérnek a Legfelsőbb Bíróságtól és egyes ismertebb bíróktól a rájuk vonatkozó, érvényben lévő hatályos jogszabályokról.
    Döntöttek arról is, hogy az április 30-ra tervezett szélesebb körű összejövetelüket megtartják. Itt tájékoztatást adnak a történtekről, és a megjelenők döntésére bízzák, hogy „mit, hogyan tovább". 
    Az eredetileg tervezett helyszínt - Jurta Színház - állításuk szerint nem kapták meg, így szombaton reggel 9 órára a színház előtt hirdették meg a gyülekezőt.

Intézkedés:- a bizalmas nyomozások folytatása,
- A felsőoktatási intézmények vezetőinek tájékoztatása,
- tájékoztató munkánk során hasznosítjuk.

[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A 2. pontban foglaltak szerint Miszlivetz Ferenc tájékoztatta az őt felkereső Jaroslav Sabatát, a Charta '77 egyik aláíróját a FIDESZ létéről és céljairól. A jelentés 3. pontja az MDF április 25-i sajtótájékoztatójáról számol be, amelyen a Klubtanács újságjának képviseletében jelen lévő Bégány Attila (alapító FIDESZ-tag) ismertette az ott lévőkkel a FIDESZ megalakulását követő eseményeket és a szervezet további céljait."]

Mészáros Béláné r. alezredes
osztályvezető

Készült: 12 pld/5 lap
Kapják: elosztó szerint

Jelzet: ÁBTL 2.7.1. NOIJ III/III-80/1988.

23.

BELÜGYMINISZTÉRIUM
III/III-7. OSZTÁLY
SZIGORÚAN TITKOS!

11-20/81/1988.

81. számú NAPI JELENTÉS
Budapest, 1988. április 29.

1.) TA-12-13

Az ún. „Szabad Kezdeményezések Hálózata" nevű formációt szervező személyek legutóbbi - 1988. április 27-i - összejövetelükön abban állapodtak meg, hogy mintegy 150 fő részvételével május 1-én délután megtartják első tanácskozásukat. (A helyszín még nem ismert, a Hungária Szálloda előtt gyülekeznek.)
A rendezvényen - melynek levezető elnöksége várhatóan „Nyüzsgő" (b. ny.), „Viktória" (b. ny.) és R[uttkay] Levente lesz - „Molnár" (b. ny.) ismertetni fogja az „akcióbizottság" eddigi szervező tevékenységének eredményeit, és meg fognak választani egy 50 tagú „tanácsot". A tanácsban a különböző csoportokat - „56-osok", szamizdatosok, FIDESZ, BZSBT, Klubtanács stb. - 3-6 fő fogja képviselni.
Tervezik azt is, hogy megvitatják a „Van kiút. A Szabad Kezdeményezések Hálózatának nyilatkozata az MSZMP országos értekezlete előtt" című tervezetet, amely hat pontban összefoglalja a „nemzeti fölemelkedési stratégia vázlatát".
A megválasztandó tanács első ülését május 4-re tervezik, majd azt követően sajtótájékoztatót kívánnak tartani, amelynek időpontja egyelőre nem ismert.
A május 1-i rendezvény résztvevőit „Bogár" (b. ny.), „Nyüzsgő" és V[ásárhelyi] Judit választotta ki.

Intézkedés:- az információ további pontosítása, kiegészítése,
- az ellenőrzések folytatása,
- tájékoztató munkánkban hasznosítjuk.

[...]

3.) HMB-TA-12-13

A FIDESZ-szel kapcsolatos újabb információk:

  • Április 26-án a Jogász Szakkollégiumban „FIDESZ-sejt" összejövetelt rendeztek. Itt úgy határoztak, hogy a jogi karon „totális" propagandát indítanak a FIDESZ mellett és április 28-án „minden elképzelhető helyen" plakátot helyeznek el. Ennek megvalósításáról adatok nem keletkeztek.
    Döntöttek, hogy a kar oktatói körében folytatják a támogató aláírások gyűjtését és írásos „szakvéleményt" kérnek mind a támogatóktól, mind az ellenzőktől.
    Bejelentették, hogy 140 aláírás érkezett Szombathelyről.
  • Az április 30-i megbeszélésükhöz új helyszínként felmerült a Petőfi Csarnok, az MTI, a F?SPED, a Kossuth Nyomda és a Főtaxi Klubjának bérbevétele is, azonban döntés ezidáig nem született.
  • „Nyüzsgő" tájékoztatta „Pörgé"-t (b. ny.) a Veszprémben történtekről, kiemelve azt, hogy a fiatalokat megfélemlítették, egyre nagyobb nyomást gyakorolnak rájuk, de ennek ellenére elhatározták, hogy folytatják a FIDESZ szervezését. 
    Arra kéri - a jogász kollégisták nevében - „Pörgé"-t, hogy álljon „napi kapcsolatban" velük. Nevezett ezt örömmel vállalja és várja a fiatalok hívását.

Intézkedés:- az ellenőrzések folytatása,
- a felsőoktatási intézmények vezetőinek tájékoztatása,
- a Vas Megyei III/III. osztály tájékoztatása.

["]

Mészáros Béláné r. alezredes
osztályvezető

Készült: 12 pld/4 lap
Kapják: elosztó szerint

Jelzet: ÁBTL 2.7.1. NOIJ III/III-81/1988.

24.

BELÜGYMINISZTÉRIUM
III/III-7. OSZTÁLY
SZIGORÚAN TITKOS!

11-20/82/1988.

82. számú NAPI JELENTÉS
Budapest, 1988. május 2.

1.) HK-12-12

Április 29-én az ELTE BTK épületében ismeretlenek személy(ek) nagy mennyiségű röplapot terjesztett(ek), melynek felirata: „FIDESZ 1988. április 30. 9. h. Jurta Színház". 
Az anyagok valószínűsíthetően számítógép sornyomtatójával készültek.

Intézkedés:- kapcsolataink a röplapot eltávolították,
- a rendezvény operatív ellenőrzésének megszervezése,

2.) K/3-12-12

Ismeretlen feladó az USA-ból megküldte a Jogász Szakkollégiumnak David Lewis tudósítását a FIDESZ megalakulásáról, amit a Reuter hírügynökség tett közzé április 1-én.

Intézkedés:- a küldemény elkobzása.

Az END VII. Konventjére (június 29 - július 7., Svédország) 12 személynek küldtek meghívó levelet. Ebben közlik, hogy a résztvevők a békemozgalmakat, az emberi jogok szervezeteit, a liberális mozgalmakat, a politikai pártokat, az egyházakat, az ifjúsági, női és környezetvédelmi szervezeteket képviselik, de lesznek „független" személyek is.,
A meghívottak között szerepel Miszlivetz Ferenc és három FIDESZ alapító tag: Orbán Viktor, Nagy Andor és Molnár Péter.

Intézkedés: - az OBT tájékoztatása.

4.) HMB-12-13

1988. április 28-án 18 órakor a Jurta Színházban került sor telt ház előtt a Rakpart Klub soros rendezvényére. [...]
A klub vezetője, Horváth Mihály a jelenlévőknek részletes tájékoztatást adott a FIDESZ-szel kapcsolatos eseményekről - ügyészi beszélgetés ", majd bejelentette, hogy az április 30-i reggel 9 órára hirdetett FIDESZ-ülés („taggyűlés") meg lesz tartva. Felszólította a jelenlévőket, hogy azon is vegyenek részt.

Intézkedés:- tájékoztató munkánkban valamint az „Artúr" fn. bizalmas  hasznosítjuk.

Mészáros Béláné r. alezredes
osztályvezető

Készült: 12 pld/4 lap
Kapják: elosztó szerint

Jelzet: ÁBTL 2.7.1. NOIJ III/III-82/1988.

25.

BELÜGYMINISZTÉRIUM
III/III-7. OSZTÁLY
SZIGORÚAN TITKOS!

11-20/82/a/1988.

82/a. számú NAPI JELENTÉS
Budapest, 1988. május 2.

5.)HMB-ASZA-12-12

1988. április 30-án a FIDESZ a 

 megtartotta összejövetelét.
A résztvevők - mintegy 350-400 fő - többsége különböző budapesti és vidéki felsőoktatási intézmények hallgatója a már létrehozott FIDESZ-szervezetek tagjai közül került ki, azonban számos ellenséges-ellenzéki személy is megjelent. Így például Nagy Jenő, Grawátsch Péter, Miszlivetz Ferenc, Kőszeg Ferenc, Szalai Pál, Gadó György és mások.
A megjelenteket Kövér László tájékoztatta a FIDESZ vezetőivel szembeni „atrocitásokról", a Magyar Hírlapnak küldött helyreigazítási kérelmükről. Bejelentette, hogy ez utóbbira választ nem kaptak, ezért a sajtópert megindítják.
További terveikről elmondták, hogy tiltakozást juttatnak el az MSZMP KB, a KISZ KB és a HNF vezetőinek. Következő nagygyűlésüket május 14-én tartják, „kongresszusuk" várható időpontja 1988 szeptembere. Tagtoborzási kampányuk eredményességének növelésére „információs szolgálatot" hoznak létre, illetve különféle nyári rendezvényeket terveznek. A helyszínen pénzgyűjtést szerveztek különböző propagandaanyagok finanszírozására.

Intézkedés:- részletes tájékoztató jelentés készítése,
- az ellenőrzések folytatása,

Mészáros Béláné r. alezredes
osztályvezető

Készült: 12 pld/3 lap
Kapják: elosztó szerint

Jelzet: ÁBTL 2.7.1. NOIJ III/III-82/a/1988.

26.

BELÜGYMINISZTÉRIUM
III/III-7. OSZTÁLY
SZIGORÚAN TITKOS!

11-20/83/1988.

83. számú NAPI JELENTÉS
Budapest, 1988. május 3.

[...]

2.) TA-12-13

A FIDESZ-szel kapcsolatos újabb információk:

  • E[rdős] Levente, a kaposvári Agrártudományi Egyetem dolgozója érdeklődést tanúsít a FIDESZ-szel kapcsolatban és közölte, hogy a hozzá eljutott iratot sokszorosította, és ismerőseinek osztogatta, akik örömmel csatlakoznának az ügyhöz.
  • K[orda] József, a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem hallgatója tájékoztatta a FIDESZ szervezőit, hogy „raporton" járt a rektornál, aki közölte vele, hogy szóban beszélhet a szervezetről, de nem írhat alá semmilyen ezzel kapcsolatos iratot. Kért további FIDESZ nyilatkozatokat is, mivel egy csoporttársa a közeljövőben Kanadába utazik és szeretné magával vinni őket.
  • P[esti] László, a Balázs Béla Stúdió munkatársa közölte Kövér Lászlóval (b. ny.), hogy a Stúdiót érdekelné a FIDESZ helyzete, és dokumentációt akarnak készíteni arról, hogyan született az egész, milyen intézkedések történtek akár ideológiailag, akár politikailag, és mik a további tervek. A felvételek folyamatosan készülnének, ahogy haladnak az események, mintegy naplószerűen. Úgy véli, hogy a FIDESZ alakulásától függetlenül, ez nagyon értékes dokumentáció lenne két év múlva, amikor már lehetetlen lenne rekonstruálni a történéseket.
    K. L. szívesen vállalkozott a felvételekre, de a többiek nevében nem nyilatkozott.

Intézkedés:- az ellenőrzések folytatása,
- Az érintett megyei III/III. osztályok tájékoztatása,
- Tájékoztató munkánkban hasznosítjuk.

Mészáros Béláné r. alezredes
osztályvezető

Készült: 12 pld/2 lap
Kapják: elosztó szerint

Jelzet: ÁBTL 2.7.1. NOIJ III/III-83/1988.

27.

BELÜGYMINISZTÉRIUM
III/III-7. OSZTÁLY
SZIGORÚAN TITKOS!
221-64/80-1988.1. sz. pld.

Kiegészítés
Napi operatív információs jelentés
Budapest, 1988. május 3. (80.)

HMB-12-14

1988. április 30-án a FIDESZ megbeszélést tartott a Tinódi Filmszínházban, kb. 300-400 fő volt jelen.
A felszólalók többsége a szövetség stratégiájának kidolgozását sürgette, alapvető problémának tartották, hogy nincs saját, mindenre kiterjedő programjuk, és így „Nyilatkozatuk" több gondolatába bele lehet kötni.
Azon személyek, akik 1988. április 22-én a Fővárosi Főügyészségen figyelmeztetésben részesültek, fel akarták függeszteni tagságukat. Deutsch Tamás kijelentette, hogy „jogellenes államban" élünk, és ezért fordulhat elő, hogy egy demokratikus szervezet képviselőit lejáratják a közvélemény előtt. Ezt követően szavazást rendeltek el arról, hogy 1988. május 14-én kongresszust vagy nagygyűlést tartsanak-e. A tagság döntése, hogy nagygyűlést kell tartani, mivel nincs programjuk, amely egy kongresszus alapja lehetne. Elképzelésük szerint szervezetük létjogosultságáról egy olyan személyt kell meggyőzniük, aki - sérthetetlensége vagy mentessége révén - állandó helyet tudna biztosítani összejöveteleik megtartására, ahol nem érhetik inzultusok a tagokat.
A megbeszélésen részt vettek a BZSBT aktivistái, akik a természetvédő szekciójuk részére aláírásokat gyűjtöttek. Szerették volna elérni, hogy a FIDESZ álljon az ügyük mellé, de azt szavazás során elutasították, viszont a BZSBT által létrehozandó „biofalu" létrehozásához segítséget nyújtanak.
Rácz Péter ([...] alatti lakos) elmondta, hogy szüksége van a FIDESZ-nek egy videó-, illetve hangstúdióra, ennek szervezését, vezetését elvállalná.
Megbeszélés tárgyát képezte az erdélyi menekültek ügye, a tagság egyhangúlag úgy döntött, hogy pénzgyűjtést szervez támogatásukra. Egy felszólaló (ismeretlen) elképzelése szerint a FIDESZ épüljön be a nyári iskolai építőtáborokba, és ott kezdjen aktív szervezésbe.
Az összejövetel során Orbán Viktor (adatait pontosítjuk) félórás riportot adott a BBC-nek.
A Balázs Béla Stúdió munkatársai az összejövetelről videofelvételt készítettek.
Bogád Antal ismert szamizdat anyagokat árult.
A résztvevőknek szétosztották a „Nyilatkozat"-ot és a FIDESZ létrehozásáról és a „Kronológia" c. szórólapokat.
Mivel egyelőre a FIDESZ-nek nincs hivatalos postacíme, így az alábbi címen lehet velük a kapcsolatot felvenni: Kádár László, Budapest 1035, Váradi utca 17.

Megjegyzés:
Előzmény szerepel a 77/1988. április 28-i napi operatív információs jelentésben.

Intézkedés:
Tájékoztatjuk a BM III/III-2. Osztályt. HMB feladata a FIDESZ következő összejövetelén való részvétel (május 14.) és soron kívüli jelentés.

Mészáros Béláné r. alezredes
osztályvezető

Récsey Róbert r. ezredes
főkapitány-helyettes

Jelzet: ÁBTL 2.7.1. NOIJ BRFK-80/1988.
 

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt november 25.

1909

Kossuth Lajos földi maradványait a budapesti Kerepesi úti temetõben felépített mauzóleumban az evangélikus egyház szertartása szerint...Tovább

1915

August von Mackensen német tábornagy seregei győzelmet aratnak Rigómezőnél. A szerb hadsereg maradéka Albániába vonul vissza.Tovább

1918

A Vajdaságot a Szerb királyság részének nyilvánítják és kimondják a Róth Ottó-féle Bánáti Köztársaság felszámolását.Tovább

1927

A magyar felsőház elfogadja azt a törvénycikket, amely szerint március 15. nemzeti ünnep lesz Magyarországon.Tovább

1936

Antikomintern paktum létesül Németország és Japán között, Olaszország 1937-ben, Spanyolország 1939-ben csatlakozik hozzá.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/4

 

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.

 

Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.

Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.

A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.

Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. november 22.

Miklós Dániel
főszerkesztő