Az első világháború orosz frontján megkezdődik a limanowai csata.Tovább
Középiskolás fokon
Megyei állambiztonság a rendszerváltás hajnalán
„»A rendelkezésre álló adatok szerint nevezett személy iskolatársai előtt becsmérelte a kommunistákat, sértő lealacsonyító kifejezésekkel illette az ismert zeneszámok alapján Romániát és a cigányokat.« Még ezen a napon házkutatást tartottak BJ szüleinek a lakásán, amelynek során a rendőrség lefoglalt egy határidőnaplót valamint négy darab A4-es papírt, rajta a CPg és a Mos-oi együttesek néhány dalszövegével.”
Ügyészségi határozat BJ elleni nyomozás megszüntetéséről
Tatabányai Városi Ügyészség
B. 10.355/1988/1. szám
HATÁROZAT
a nyomozás megszüntetéséről
A közösség megsértésének vétsége miatt BJ ellen indított bűnügyben.
BJ [...]
gyanúsított ellen indított nyomozást a Be. 139. § (1) bekezdés c) pontja alapján - a Btk. 36. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető okból, mert a cselekmény elbírálásakor olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen -
megszüntetem,
és a gyanúsítottat a Btk. 71. § (1) bekezdése alapján
megrovásban
részesítem.
A nyomozás során bűnügyi költség nem merült fel.
A határozat 1 példányát BJ gyanúsítottnak megküldöm azzal, hogy a határozat ellen a Be. 148. § (1) bekezdése alapján panasznak van helye, amelyet a közléstől számított 8 napon belül a Komárom Megyei Főügyészséghez címezve, a Tatabányai Városi Ügyészségen tehet meg.
INDOKLÁS:
A gyanúsított a 314. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és Erősáramú Szakközépiskola tanulója. Élénk érdeklődést tanúsít a jelenleg folyó reformfolyamatok iránt, rendszeresen újságokból, televízióból tájékozódik a napi politikai eseményekről. Az osztályában kevés emberrel tart kapcsolatot, de ezekkel is inkább a sportról vagy zenéről tud beszélgetni. Osztálytársai néha érdeklődtek tőle, ő a válaszaiban azokat az ismereteket próbálta meg átadni nekik, amelyeket a televízió, rádió, újság híreiből megszerzett. Néha tévesen használt fogalmakat (pl. reform helyett rendszerváltozást), amelyeket aztán osztálytársai, akik még ennyire sem tájékozottak, mint ő, félreértették és félremagyarázták. A szocializmussal, mint társadalmi berendezkedéssel nincs problémája, úgy érzi, hogy a most folyó reformfolyamat helyes és szükséges. Osztálytársainak csak arról beszélt, hogy azokat az embereket kell eltávolítani, akik csak haszonlesésből vallják magukat kommunistának.
Osztálytársai közül kb. 4-5 főnek más népcsoportot sértő iratot mutatott meg. Cselekményével megvalósította a Btk. 269. § (2) bekezdés II. fordulata szerint minősülő közösség megsértése vétségét.
Figyelembe véve, hogy a gyanúsított fiatal felnőtt, még nincs kialakult helyes világképe, ezért cselekményének konkrét következményeit nem láthatta előre. Ehhez hozzájárult még az osztálytársainak félremagyarázása és éretlensége.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a gyanúsított cselekménye elbíráláskor csekély fokon veszélyes a társadalomra és a személyére is figyelemmel, a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen. (Btk. 36. § II. fordulata.)
A leírtak alapján a nyomozás megszüntetéséről határoztam.
Tatbánya, 1988. május hó 4.
Dr. Legeza Róbert s. k.
vezető ügyész
A kiadmány hiteléül:
[olvashatatlan aláírás]
Jelzet: ÁBTL 3.1.9. V-166193 34. Gépelt egykorú másodlat, a Tatabányai Városi Ügyészség körpecsétjével és a kiadmányozó olvashatatlan aláírásával.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 04.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő