India és Pakisztán békeszerződést írnak alá.Tovább
Politikai hírek, híresztelések, pletykák
Ortutay Gyula 1945 januárjától 1947 márciusáig volt a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda, illetve a Magyar Központi Híradó Rt. elnöke. A mellékelt hírgyűjteményt az MTI egyik ismeretlen munkatársa állította össze számára.
Bevezetés
Az újságcikkek, értekezleteken elhangzott felszólalások, hírek, értesülések valamilyen formában jórészt ismertek az egykori sajtóból, levéltári iratokból, forrásközlésekből, visszaemlékezésekből. Mégis érdekes, ahogy a - feltehetőleg újságíró - kortárs az eseményeket, a vélt vagy valós összefüggéseket felsorolja. Nem nyújt teljes képet egy-egy kérdésről - bízva abban, hogy a hírösszeállítás címzettje (Ortutay) máshonnan is értesül ezekről -, inkább csak az érdekesnek gondolt részekre utal. Az ismert tények egyes részleteinek felemlítésén túl néhány eddig háttérben maradt esemény is szerepel a feljegyzésben. Így szól Nagy Ferenc miniszterelnök lemondási szándékáról a Bárányos Károly, Erőss János és Bognár József miniszteri kinevezése kapcsán kinyilvánított kommunista és szovjet magatartás miatt; új adatot közöl Keresztury Dezső miniszteri lemondásának körülményeiről és más minisztercserékről; a Szabadságpárt főtitkárának, Kováts Lászlónak a megvádolásáról, néhány korrupciós esetről és más kérdésről.
Érdekessége az összeállításnak, hogy nagy figyelmet fordít a Kisgazdapárt lehetséges szövetségeseinek, illetve ellenlábasainak - a Parasztpárt és a Sulyok-párt vezetőinek - magatartására, a Kisgazdapárton belüli nézetkülönbségekre. Ugyanakkor - Ortutay baloldali orientáltságának megfelelően - többnyire egyetértőleg rögzíti a Kommunista Párt nyilatkozatait.
A rövid, egy hónapra terjedő hírösszefoglaló így nem csak Ortutay számára szolgálhatott színes tájékoztatásul, de a múlt iránt érdeklődő mai olvasó, sőt a szaktörténész számára is tartalmaz figyelemre méltó érdekességeket.
A - cím nélküli - közlemény további kommentálást, jegyzeteket feltételezésem szerint nem igényel, bár egyes kérdések esetében helyénvaló lehetne, ez azonban a híranyagnál is nagyobb terjedelemben történhetne meg, amit meg kell hagyni az elemző tanulmányoknak.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 03.
1970
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő