India és Pakisztán békeszerződést írnak alá.Tovább
Politikai hírek, híresztelések, pletykák
Ortutay Gyula 1945 januárjától 1947 márciusáig volt a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda, illetve a Magyar Központi Híradó Rt. elnöke. A mellékelt hírgyűjteményt az MTI egyik ismeretlen munkatársa állította össze számára.
Bevezetés
Az újságcikkek, értekezleteken elhangzott felszólalások, hírek, értesülések valamilyen formában jórészt ismertek az egykori sajtóból, levéltári iratokból, forrásközlésekből, visszaemlékezésekből. Mégis érdekes, ahogy a - feltehetőleg újságíró - kortárs az eseményeket, a vélt vagy valós összefüggéseket felsorolja. Nem nyújt teljes képet egy-egy kérdésről - bízva abban, hogy a hírösszeállítás címzettje (Ortutay) máshonnan is értesül ezekről -, inkább csak az érdekesnek gondolt részekre utal. Az ismert tények egyes részleteinek felemlítésén túl néhány eddig háttérben maradt esemény is szerepel a feljegyzésben. Így szól Nagy Ferenc miniszterelnök lemondási szándékáról a Bárányos Károly, Erőss János és Bognár József miniszteri kinevezése kapcsán kinyilvánított kommunista és szovjet magatartás miatt; új adatot közöl Keresztury Dezső miniszteri lemondásának körülményeiről és más minisztercserékről; a Szabadságpárt főtitkárának, Kováts Lászlónak a megvádolásáról, néhány korrupciós esetről és más kérdésről.
Érdekessége az összeállításnak, hogy nagy figyelmet fordít a Kisgazdapárt lehetséges szövetségeseinek, illetve ellenlábasainak - a Parasztpárt és a Sulyok-párt vezetőinek - magatartására, a Kisgazdapárton belüli nézetkülönbségekre. Ugyanakkor - Ortutay baloldali orientáltságának megfelelően - többnyire egyetértőleg rögzíti a Kommunista Párt nyilatkozatait.
A rövid, egy hónapra terjedő hírösszefoglaló így nem csak Ortutay számára szolgálhatott színes tájékoztatásul, de a múlt iránt érdeklődő mai olvasó, sőt a szaktörténész számára is tartalmaz figyelemre méltó érdekességeket.
A - cím nélküli - közlemény további kommentálást, jegyzeteket feltételezésem szerint nem igényel, bár egyes kérdések esetében helyénvaló lehetne, ez azonban a híranyagnál is nagyobb terjedelemben történhetne meg, amit meg kell hagyni az elemző tanulmányoknak.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 03.
1970
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Beköszöntő
Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben
Tisztelt Olvasók!
A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.
Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.
Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.
Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.
Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő