Budapesten megkezdődik a villamosközlekedés a Horthy Miklós körtér (ma: Móricz Zsigmond körtér) és a Déli pályaudvar közöttTovább
Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapjának megünneplése
Rákosi elvtárs 60. születésnapján egész népünk meg van győződve arról, hogy Rákosi elvtárs vezetésével hazánk végre a helyes útra tért. Arra az útra, amely nem más népek elnyomása és leigázása felé mutat, hanem amely a szabad és a szabadságukért s a békéért és demokráciáért küzdő népekkel együttműködve hivatott biztosítani hazánk további felemelkedését még fényesebbé, még dicsőbbé tenni a világban a magyar nevet! Ez az út, amelyen Rákosi elvtárs vezet bennünket – Sztálin útja! Gerő Ernő ezekkel a gondolatokkal köszöntötte Rákosi Mátyást 60. születésnapján.
Ünnepség Koreában, szállítmány a koreai Rákosi Mátyás Hadikórházba
a.
Egészségügyi Minisztérium
Államtitkár
Keleti Ferenc elvtársnak Lerakni.
MDP Központ Adminisztratív osztály Csanádi Gyögy vizsgáltatja ki. Kapunk róla jelentést.
Budapest
Koreai kórházunk részére Rákosi elvtárs születésnapján 4 vagonból álló küldeményt indítottunk el, amelynek tartalma 699 ládában gyógyszer, műszer, DDT, növényvédelmi szerek és állati fertőző betegségek elleni védekezésre alkalmas szérum.
A szállítmányt Otporon keresztül irányítjuk, ahol a kórház megbízottai fognak a továbbszállításról gondoskodni.
A vagonok feladásánál bizonyos nehézségeink voltak. Mellékelem ebben az ügyben készült feljegyzésemet.
Budapest, 1952. március 10.
Elvtársi üdvözlettel:
(dr. Rostás Oszkár)
1 db melléklet
L[ássa]. Ratkó Anna
Ha fennáll a veszély, hogy egyes gyógyszerek tönkre mennek, különösen ki kell vizsgálni. Azonban ezt ne tőlünk kérjék, hanem ők vizsgálják ki.
KF [Keleti Ferenc]
MOL M-KS-276. f. 96. cs. 7. ő. e. (MDP Központi Vezetőség Adminisztratív Osztály Egészségügyi alosztály.) Géppel írt, eredeti, kézzel kiegészített tisztázat.
b.
Korea, 1952. március 20.
Tárgy: Rákosi Mátyás elvtárs 60 éves születés-napjával kapcsolatos megnyilvánulások Koreában.
69. Biz. Pol. 1952.
Előzmény: 250., 242., 243., 244., 251. Nyílttáv
Előadó: Balog[h] Mária
Melléklet: 5 drb újság
1 drb fordítás, újságból
1 drb „jelszavak" a kiállításon
3 drb Beszédek és levél
1 drb beszéd orosz fordítása.
Az előzmény számokon már közölt megnyilvánulások dokumentáló anyagát felterjesztem.
(Pásztor Károly) sk.
követ
Kiadmány hiteléül:
[Balogh Mária]
köv. titk
Külügyminiszter Úrnak
udapest
*
Melléklet: a
69. Biz. Pol. 1952.-höz.
Tárgy: Pásztor Károly követ beszéde a magyar képkiállítás megnyitásán. - 1952. III. 9-én.
Kedves Elvtársak!
A mai nappal megnyíló magyar képkiállítás azt a célt szolgálja, hogy egyrészt képet adjon Magyarország gazdasági helyzetéről, szocialista építéséről és a magyar nép jelenlegi életszínvonaláról, valamint ezen keresztül is közelebb hozzuk országunkat, népünket a hős koreai néphez, még bensőségesebbé, még melegebbé tegyük népeink között fennálló elszakíthatatlan barátságot.
Ezt a képkiállítási anyagot a magyar nép ajándékképpen küldte a koreai népnek azzal, hogy ezzel is megkönnyítse és előresegítse az imperialisták elleni kemény harcát.
Nagy jelentőséggel bír az is, hogy a magyar kiállítás aznap nyílik meg, amikor Vezérünk, Rákosi elvtárs 60. születésnapját ünnepli a magyar nép.
Kérem Önöket, hogy a magyar nép e szerény ajándékát fogadják olyan meleg szívből, mint amilyen szívből küldte ezt a magyar nép.
Éljen a hős koreai nép és a magyar nép elszakíthatatlan barátsága!
(Beszéd orosz nyelven lett elmondva, melyet koreai nyelvre fordítottak.)
*
Melléklet: a
69. Biz. Pol. 1952.-höz
Tárgy: Jelszavak a magyar képkiállításon.
1.) Rákosi elvtárs portréja fölött:
„1892-1952.
Üdvözöljük a 60 éves Rákosi Mátyás elvtársat!"
2.) „Éljen Rákosi Mátyás elvtárs, a magyar nép szeretett vezére, aki önzetlenül segíti a koreai népet!"
3.) „Éljenek a magyar dolgozók, a szocializmus építői és a béke szilárd védelmezői!"
4.) „Éljen a magyar és koreai nép örök barátsága!"
5.) „Éljen a nemzetközi szolidaritás!"
6.) „Éljen Kim Ir Szen!"
7.) „Éljen Mao Cse Dun!"
8.) „Éljen Sztálin Generalisszimusz, a világ dolgozóinak nagy vezére és felszabadítónk!"
9.) „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek saját kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette!" (Sztálin)
MOL KüM XIX-J-14-a-69/Biz.Pol.-1952. 13. doboz. (Magyar Országos Levéltár Külügyminisztérium Phenjani követség TÜK iratok.) Gépelt, eredeti tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 26.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/5-6.
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.
Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.
Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.
Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.
Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.
Budapest, 2024. december 18.
Miklós Dániel
főszerkesztő