A világ első élő, egyenes adású televíziós gyilkossága, amikor Jack Ruby lelőtte Lee Harvey Oswaldot.Tovább
Szeptember végén – 1989
„Fejti György nyilatkozata – miszerint a „politikai primadonnák” nagy fellépése várható a kongresszuson – helyeslésre talált. Vannak, akik úgy fogalmaznak, hogy néhány tucat „önmagát szervező” hangadó eltávolítása megállítatná a párt teljes széthullását.”
A budapesti pártbizottság információs jelentése
1989. szeptember 28.-október 4.
Belpolitika
1. Az MSZMP közelgő kongresszusát széles körű és élénk várakozás előzi meg. A lakosság (párttag és pártonkívüli egyaránt) nagy jelentőséget tulajdonít a tanácskozásnak. A kongresszusra való felkészülést szolgáló küldöttcsoporti összejövetelek vitái arra mutatnak, hogy együtt van jelen a párt jövője iránti aggodalom és a gyökeres megújulás iránti igény. Ugyanakkor a pártközvélemény a párt vezetőinek gyakran egymásnak ellentmondó nyilatkozatai alapján a kongresszus kimenetelét illetően elbizonytalanodott és szkeptikus. Sokan tartózkodó álláspontra helyezkedtek párttagságuk fenntartását illetően a kongresszus eredményétől függően. Mind több alapszervezetben a tagdíjat visszatartják, a párttagságot pedig „szüneteltetik".
Az üzemi pártszervezetek jelzései szerint a párttagság körében fásultságot, közömbösséget tapasztalnak. Élénkülő „értelmiségellenes" tendenciák bontakoznak ki. Ez egyrészt abból származik, hogy sokan nem tudnak eligazodni a pártban folyó „viták tengerében". Másrészt a képviseletük hiányában (a munkás küldöttek alacsony száma miatt) úgy érzik, hogy kirekesztésükkel, véleményük meghallgatása nélkül születnek döntések. A feszültnek mondható hangulatban folynak a párt jövőjéről, a leendő tisztségviselők személyéről történő találgatások. Vannak, akik a pártszakadást elkerülhetetlennek tartják. Mások viszont abban bíznak, hogy a szélsőségek leválásával, a párt nevének megtartásával létrejöhet az MSZMP kívánt szervezeti, politikai és cselekvési egysége.
Fejti György nyilatkozata - miszerint a „politikai primadonnák" nagy fellépése várható a kongresszuson - helyeslésre talált. Vannak, akik úgy fogalmaznak, hogy néhány tucat „önmagát szervező" hangadó eltávolítása megállítatná a párt teljes széthullását.
A közvéleményben ma együtt van jelen a várakozás, a félelem, a bizonytalanság és tapasztalható növekvő ellenszenv az MSZMP iránt. A kongresszustól azt várják, hogy az határozottan és látványosan elhatárolódik a kompromittált pártvezetőktől és új, hiteles vezetők kerülnek a párt élére.
2. A Fegyveres Erők Napja tüntetésekben megnyilvánuló, szélsőséges megnyilvánulásoktól sem mentes fellépés a Munkásőrség ellen további aggodalommal töltötte el az állományt. Bizonytalanok és elkeseredettek a történtek miatt. Hasonló „életérzések" jellemzik a párt, szakszervezeti és „hagyományos" társadalmi szervezetek tagjait
3. A mind több napi megélhetési gonddal küszködő lakosság körében aggodalmat váltott ki annak bejelentése, hogy jövő évben az alapvető élelmiszerek ára szabaddá válik. A közvélemény szeretne világosan látni az elképzelések majdani hatását illetően, és ezért részletes felvilágosítást sürgetnek.
4. Felháborodást váltott ki az úgynevezett valutacsekk bevezetése. Az előzetes híradásokkal szemben - a beváltáskor magas kezelési költséget számolnak fel - becsapásnak minősíti k az érdekeltek.
5. Az október 23-a megünneplésével kapcsolatos elképzelések ismertetése nem segíti a nemzeti megbékélés ügyét. A nap nemzeti ünneppé való nyilvánítása további indulatokat gerjeszthet - fogalmazódott meg. A mai helyzetben „nem a múlton kell rágódni, hanem a tennivalókra kellene irányítani a nemzet figyelmét".
6. Az Országgyűlés munkáját általában elismerő vélemények kísérték.
Külpolitika
1. Továbbra is figyelem kíséri az NDK-ból kitelepülni vágyók ügyét. A már-már egészen kelet-európai üggyé növekvő probléma végleges megoldása sürgőssé kezd válni. A kelet-európai országokból menekülni kényszerült százezrek arról tanúskodnak, hogy a „létező szocializmus" képtelen megnyugtató választ adni az elégedetleneknek - fogalmazódott meg.
2. A román vezetés durva, a realitásokat figyelmen kívül hagyó beavatkozását a
a közvélemény elítéli. A közös fellépés sürgetését egyenesen nevetségesnek minősíti a lakosság.3. Érdeklődés kíséri a nyugati országok erőfeszítéseit, amelyek a lengyel és magyar gazdaság talpra állítása érdekében történik.
Kérjük, hogy az anyagot felhasználás után megsemmisíteni szíveskedjen.
dr. Bródy Péter
Az MSZMP Budapesti Bizottsága Társadalompolitikai Osztályának 1989. október 5-ei jelentése a szeptember 28. - október 4-ei időszak eseményeinek visszhangjáról (40. hét) Budapest Főváros Levéltára XXXV. 1. c. 439. ő. e. - Az MSZMP Budapesti Bizottság Társadalompolitikai Osztályának 1989. szeptember 28. - október 4-ei információs jelentése. 72 példányban készült, dr. Bródy Péter helyett Tóvizi Ilona által hitelesített, géppel írott másodlat
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 24.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő