„Sztálinhoz száll a hálaének, ki a jövőnk apja lett…”

Sztálin 70. születésnapja Magyarországon

„A községben, a főutcán különösen hatalmas táblák, zászlók és különösen megnyerő volt, Sztálin elvtársnak egy ötágú csillagban elhelyezett képmása, amit az ott dolgozó villanyszerelők villanylámpákkal láttak el. Este, mikor a faluban az első villanyfény kigyúlt, Sztálin elvtárs képe teljes kivilágításban nézett a falura. Nagy öröm volt ez.”

Szakszervezeti munkafelajánlás Sztálin 70. születésnapjára

a.

SZIGORÚAN BIZALMAS

A Szakszervezeti Tanács Titkárságának javaslata a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Szervező Bizottságához, Sztálin elvtárs 70-ik születésnapjára szervezendő munkafelajánlási mozgalomról

•1.)    A szakszervezetek feladata Sztálin elvtárs születésnapját a szocialista munka ünnepévé tenni. Ennek érdekében munkafelajánlási mozgalmat szervezünk. A munkafelajánlási mozgalom célja: erősíteni a munkások százezreiben a Párt, a Szovjetunió iránti szeretetet, a szocialista új munka erkölcsét, a szocialista munkaversenyt. A mozgalomban kifejezésre kell jutnia, hogy a dolgozók legjobb munkateljesítménnyel bizonyítják Sztálin elvtárs iránti szeretetüket, hálájukat, beléje vetett rendíthetetlen bizalmukat. A munkafelajánlási mozgalom az egész szakszervezeti munka politikai erősítésére, a pártszerű munka megszilárdítására irányul. A mozgalomban érvényre kell juttatni: Sztálin elvtárs születésnapjára vállalt kötelezettség, törvény, melynek végrehajtását az egész munkásság, minden dolgozó becsületbeli kötelességének tartja.
•2.)    A munkafelajánlási mozgalom 3 éves tervünk határidő előtti befejezésére és a sztálini öt éves tervek tapasztalatainak legszélesebb körű alkalmazására három irányban indul:

•a)      szakszervezetek egyéni felajánlásokat szerveznek, iparáganként és üzemenként a szűk keresztmetszetek és legfontosabb feladatok megoldására irányítva a dolgozók felajánlásait. Az egyéni felajánlásokat a dolgozók Sztálin elvtárs születésnapjának szentelik. Az egyéni felajánlások az egyéni versenymozgalom kiszélesítését és elmélyítését, a munkafegyelem és egyéni felelősség megszilárdítását a munkatermelékenység növelését célozzák a Nagy-Budapesti Pártválasztmány határozatainak vonalán.
•b)      a szakszervezetek az iparügyi szervekkel lefektetik azoknak az üzemeknek a névsorát, melyek tervüket december 21-re be tudják fejezni. Ezeknek az üzemeknek száma legyen kb. 1000.
•c)      A szakszervezetek a szakma legjobb munkásának (legjobb esztergályos, legjobb lakatos stb.) címért versenyt szerveznek, december 21-et jelölve határidőnek. Ezen a napon közlik az egyes szakmák legjobb munkásainak névsorát

•3.)    A mozgalom fő jelszavai: Sztálin elvtárs születésnapja - a szocialista munka ünnepe.
Tanuljunk a Sztálin elvtárs nevelte sztahanovistáktól! Kövessük példájukat!
Megvalósítjuk Sztálin elvtárs tanítását! Emeljük a munka termelékenységét!
Sztálin elvtárs, a szovjet nép iránti szeretetünket öntudatos, fegyelmezett, szocialista munkával fejezzük ki!
Sztálin elvtárs születésnapját 3 éves terv határidő előtti befejezésével ünnepeljük!
Kötelezettségeink teljesítésével biztosítjuk az 5 éves terv indítását!
•4.)    A szakszervezetek a munkafelajánlási mozgalmat egész munkájuk (központi) feladatának tekinti. Ennek megfelelően minden szakszervezet bizottságot hoz létre, amely a SZOT munkatervét a szakmákra konkretizálja, megszervezi az egész szakszervezeti aktíva bekapcsolódását a mozgalomba, a műhelybizottsági választásokat és a bizalmi testület aktivizálását összekötik a felajánlási mozgalommal.
A szakszervezeti sajtó és agitáció teljes mértékben a munkafelajánlási mozgalom szolgálatába áll, az oktatás a most megindult oktatási idény nevelő-munkájának középpontjába állítja Sztálin elvtárs 70. születésnapját, Sztálin elvtárs életrajzának, a Bolsevik Párt történetének ismertetését; a szakszervezeti kultúrmunka feladata az üzemi Sztálin-ünnepségek művészi részének előkészítése, külön műsorok összeállítása; a sportszervezetek téli munka-tömegsport ünnepségeket rendeznek.
5.) A felajánlási mozgalomban legjobb eredményeket elért munkásokat - munkás érdemrenddel, élmunkás, kiváló munkás-jelvénnyel jutalmazzuk.

***

A Szervező Bizottság határozata

•5.)    Különfélék:

•a.)    Javaslat Sztálin elvtárs születésnapja tiszteletére munkafelajánlási mozgalom indítására.

Az SZ. B. felhívja a SZOT figyelmét:

Biztosítsa, hogy a szakszervezetek a munkafelajánlási mozgalmat alaposan készítsék elő, és jól szervezzék meg. A mozgalom alulról, egy üzem, üzemrész vagy valamelyik üzem élmunkásai, kiváló munkásai felhívására - induljon meg. A felajánlási mozgalmat széleskörű, lelkes, országos versenymozgalommá kell fejleszteni, és fel kell használni arra, hogy az egyéni munkaversenyt gyorsabb ütemben továbbfejlesszük, kiszélesítsük, és hibáit kijavítsuk. Nagy súlyt kell helyezni arra, hogy a verseny impozáns legyen, méltóan fejezze ki a magyar dolgozók mély szeretetét Sztálin elvtárs iránt. Nagy súlyt kell helyezni arra, hogy Sztálin elvtárs születésnapján különösen kimagasló eredmények elérésére törekedjenek a dolgozók, és ennek érdekében megfelelő jelszavakat kell kidolgozni. (Pld. „Sztálini műszak") az előterjesztésben javasolt jelszavakat át kell dolgozni, pontosabban és alaposabban kell megfogalmazni.

A SZ. B. szükségesnek tartja, hogy a Pártbizottságok és az üzemi pártszervezetek a szakszervezeteknek a legmesszebbmenő támogatást nyújtsák a mozgalom sikere érdekében.

A SZ. B. az előterjesztést a fenti szempontokkal elfogadja.

MOL M-KS 276. f. 55. cs. 93. ő. e. 1949. október 24. (MDP KV Szervező Bizottság.)

***

A Szervező Bizottság 1949. november 28-i határozata

A SZOT javaslata december 21-én a „sztálini műszak" szervezésére
Előadó: Apró Antal elvtárs.

A[z] Sz. B. a SZOT javaslatát az alábbi szempontok figyelembevételével elfogadja:
•1.)    A sztálini munkafelajánlások végrehajtásával és a „sztálini műszak"-ot a pártszervezetek vezetésével kell megszervezni és az előterjesztést ennek megfelelően kell módosítani.
•2.)    A sztálini munkafelajánlások és a „sztálini műszak" szervezésében a döntő szempont az, hogy az egyéni versenymozgalmat továbbfejlesszük úgy, hogy a „sztálini műszak" (december 21. után) a versenymozgalom ne lanyhuljon, hanem az 5 éves terv beindításához kapcsolódva továbbfejlődjön, erősödjön.
•3.)    A sztálini munkafelajánlások és a „sztálini műszak" szervezésébe - az üzemi értelmiséget jobban előtérbe kell hozni -, a munkába fokozottabban be kell kapcsolni.
•4.)    Nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy az egyéni verseny fellendülése ne menjen a termelés minőségének rovására.
•5.)    Az egyéni versenyben legkiválóbb eredményt elért dolgozókat nem karácsony előtt, hanem az 5 éves terv beindítása kapcsán később kell kitüntetni.

Az SZ. B. megbízza Apró Antal, Mező Imre, Szita János és Hazai Jenő elvtársakat, hogy dolgozzák ki az 1950. évi országos munkaverseny főbb irányvonalait, de különösen a legközelebbi 3 hónap versenyének konkrét tervét a párt- és szakszervezetek feladataira és terjesszék három héten belül az SZ. B. elé. A munkáért felelős Hazai Jenő elvtárs.

[...]

MOL M-KS 276. f. 55. cs. 98. ő. e. 1949. november 28. (MDP KV Szervező Bizottság.)

 

b.  

Egyéni munkafelajánlás

Mi, a nyomtatványraktár dolgozói felajánljuk Sztálin elvtárs 70-ik születésnapjára azt, hogy a selejt papírokból kiszedjük [a] gémkapcsokat és gombostűket, másrészt blokkokat és nyomtatványokat készíttetünk belőle. Ennek az értéke egy évben 7000 forint megtakarítást jelent. Ígérjük, hogy ezt a felajánlásunkat még fokozni fogjuk.

Budapest, 1949. december 16.

                                                           Nyomtatványraktár          

                                                           Szabó Béla
                                                           Helfriel Emma
                                                           Péter Frigyesné

MOL Z 523 3. csomó 31. tétel. 1949. (Magyar Országos Levéltár Shell Kőolaj Rt. Üzemi Bizottsága.)

c.  

Felhívás a vegyipari dolgozókhoz

Vegyipari Dolgozók! Elvtársak!

Az elmúlt két hétben tett munkafelajánlásaitokkal megmutattátok, hogy tettekkel, termelőmunkátok megjavításával, a termelés, a termelékenység emelésével méltón ünneplitek meg a dolgozók nagy és bölcs vezérének, Sztálin elvtársnak 70. születésnapját.

A Wander-gyár millió forinton felüli, a Csepeli Papírgyár 1 200 000, a Hungária Illatos-úti telepének millió forinton felüli felajánlásai és a többi vegyipari üzemek dolgozóinak felajánlásai a legjobb alapot nyújtják hároméves tervünk időelőtti befejezéséhez, ötéves tervünk sikeres előkészítéséhez és ezzel országunkban a szocializmus építésének meggyorsításához.

Nagy lendülettel viszik előre ezt a gyönyörű akciót a Sztálin elvtárs születésnapjára vállalt egyéni felajánlások. Guderna Jánosné, Albertfalvai Vegyigyár dolgozójának 15 000 Ft értékű többtermelése, Mendlich Béla Pirokémia-gyári, a Szalai Műanyagfeldolgozó-gyári munkások felajánlásai, termelésük 20 százalékkal való emelésére, fejezik ki azt a szeretetet, amelyet dolgozóink Sztálin elvtárs iránt éreznek.

Sztálin elvtárs arra tanít bennünket, hogy „a munkások és parasztok, akik minden zaj és hűhó nélkül építik a gyárakat, bányákat és vasutakat, kik az élet összes javait létrehozzák, az egész világot táplálják és ruházzák - ezek az új élet hősei és alkotói".

Vegyipari Dolgozók!

Munkások, Mérnökök, Technikusok, Tisztviselők!
Ha valóban ki akarjátok érdemelni „Az új élet hősei és alkotói" megtisztelő nevét, indítsátok meg, szélesítsétek ki a versenyt a műhely, az üzem legjobb dolgozója címéért.

Az üzemek legjobb dolgozói közül emelkedik majd ki a „Legjobb Nehézvegyipari, Gyógyszeripari, Olajgyári, Gázgyári, Szappangyári, Gummigyári [!], Műanyaggyári, Papírgyári, Szeszgyári, a Legjobb Kelmefestő" megtisztelő címét viselő dolgozó.

Vegyipari Dolgozók!

A szakma legjobb dolgozójának címéért indított versenyben, a vállalt feladatok teljesítésében legyen előttetek példa Sztálin neveltjeinek, a szovjet sztahanovistáknak munkája, akik a termelésben elért kimagasló teljesítményeikkel, a Szovjetunió ötéves tervének túlteljesítésével nemcsak a Szovjetuniót, hanem a világ béketáborát is erősítik.

Elvtársak!

A „Legjobb Munkás" címéért folytatott harccal, az eddig vállalt feladatok kiszélesítésével, egyéni konkrét feladatok vállalásával mutatjátok meg méltóan hűségeteket, szereteteteket a magyar nép nagy barátja, a haladó emberiség vezetője, a nagy Sztálin iránt.

MAGYAR VEGYIPARI MUNKÁSOK
SZAKSZERVEZETE
KÖZPONTI VEZETŐSÉGE

MOL Z 523 3. csomó 31. tétel 1949. (Magyar Országos Levéltár Shell Kőolaj Rt. Üzemi Bizottsága.)

d.

A SZOT Operatív bizottságának jelentése a munkaversenyről

SZIGORÚAN BIZALMAS

Jelentés
Sztálin elvtárs 70. születésnapjára szervezett munkafelajánlási mozgalomról

Negyedik hete folyik a Sztálin elvtárs 70. születésnapja megünneplésére szervezett munkafelajánlási mozgalom. A mozgalom eredményei alapján megállapítható, hogy

•1.)    A mozgalom tovább szélesedik a dolgozók körében és emelkedik az egyéni versenyzők száma. Így pld. a W[eiss] M[anfréd]ben, ahol 38 volt a Nagy-Budapesti Pártválasztmány határozata előtt az egyéni versenyzők száma a 48. héten már több mint 10 000. A Gyárépítési N[emzeti] V[állalat]nál 30-ról 420-ra, a Ganz Waggonban [!] 72-ről 1689-re emelkedett.

Az egyéni versenyzők számának emelkedésével együtt szélesedik a brigádmozgalom is. A W[eiss] M[anfréd]ben 764-ről 977-re, a Csepeli Posztóban 79-ről 95-re, a Ruggyantában pedig 38-ról 70-re emelkedett a brigádok száma.

Lendületet kapott a munkamódszer-átadási mozgalom is. (Mohácsi Selyemgyár, Új-Szegedi Kender-Lengyár, Állami Nyomda, stb.). Fejlődések tapasztalhatók az újítások terén is. Amíg szeptember hónapban a Nehézipari Minisztériumhoz tartozó üzemekben 12 227 000 Ft-ot tett ki az előrelátható megtakarítás, addig októberben 27 490 000 Ft-ra emelkedett (122%-os emelkedés).

Az a tény, hogy az egyéni verseny mellett fejlődik a brigádmozgalom, terjed a munkamódszer-átadás, emelkedik a benyújtott újítások száma, azt bizonyítja, hogy kezdik helyesen összekapcsolni a felajánlási mozgalom által kifejlődött egyéni versenymozgalmat a munkaverseny mozgalom többi formáival is. Ezáltal a felajánlási mozgalom szerves részévé válik a munkaverseny mozgalomnak, s megvalósítjuk a Politikai Bizottság határozatát.

2.) Döntő jelentőségű a szakma legjobb dolgozója címéért folyó verseny komoly mértékben való kiszélesedése. Muszka Imre 1200%-ot, Knecht Nándor 977%-ot, Horváth Ede 933%-ot, Vavrik vájár 1060%-ot, Hornyák Sándor Albert-telepi vájár 1160%-ot, Lados István tatabányai vájár 1000%-os teljesítményt ért el. A kiugró teljesítmények mellett esztergályos üzem, Hoffher revolveresek, stb.).

3.) Már most beszélnek a dolgozók egyes helyeken arról, hogy a versenyt dec[ember] 21-e után is folytatják. (Hirmann, Salgótarjáni Acélgyár.) Egyes üzemekben már most hallatszanak olyan hangok, hogy Sztálin elvtárs dec. 21-i születésnapját különösen kiemelkedő teljesítménnyel ünneplik meg (Szegedi Tisza-malom dolgozóinak levele, SZOT megyei titkárainak jelentései, Kábelgyár, stb.).

4.) A szakszervezeti bizalmiak és műhelybizottságok kezdenek fokozottabb mértékben aktivizálódni. (Az Új-Szegedi Kender-Lengyár Várakozó Sándorné nevű bizalmija azt vállalta, hogy teljesítményét 130 százalékról 138%-ra emeli fel. Mint bizalmi, a hozzá tartozó 25 dolgozót bekapcsolta a munkafelajánlási mozgalomba, minden dolgozó 5-8%-os teljesítményemelést vállalt. A Szegedi Kendergyár Tóth III. Sándor nevű bizalmija a hozzá tartozó 36 dolgozó közül 31-et egyéni versenyzőnek nevezett. A Kábelgyár Farkas Erzsébet nevű bizalmija a hozzátartozó 40 dolgozót kapcsolta be.).

5.) Javul a munkafegyelem, elsősorban a késések vonalán. (Salgótarjáni Acélgyárban a IX. havi 9%-os késésekkel szemben a XI. hónapban 0,5% a késések számaránya, a Kábelgyárban szeptemberi 177-ről októberre 79-re csökkent, Lampartban szeptemberi 25-ről 6-ra csökkent). Ezeket az eredményeket meggyőződéssel, neveléssel érték el, s nem kizárólag büntető rendszabályok által.) Szegedi Kenderfonóban az állandó későn jövő dr. Balló Imre főosztályvezető, miután nevét a hangosan beszélő kipellengérezte, levelet írt az Ü. B-nek, melyben ígéretet tett arra, hogy más alkalommal nem fog elkésni.

6.) A műszaki értelmiség vonalán is tapasztalható némi fejlődés, ez azonban csak egyes személyekre és nem a műszaki értelmiség nagy többségére vonatkozik. Ugyanez vonatkozik az ifjúságra is. (Az Új-Szegedi Kender-Lengyárban Eichner Józsefné ifjúmunkás cérnázónő vállalta, hogy 100 orsó helyett 200 orsón fog dolgozni. Lázár Julianna szövőnő 135%-ról 143%-ra emeli fel teljesítményét, az Acélöntő- és Csőgyárban ifj. Sólyom 156%-ról 170%-ra emeli teljesítményét, és selejtmentesen dolgozik.) Ezek azonban csak egyes személyekre, s nem az ifjúság nagy tömegeire vonatkozik.

HIÁNYOSSÁGOK

•1.)    A szakszervezetek nem rögzítik azt a hatalmas lelkesedést, amely az üzemi bizottságok és a dolgozók részéről mutatkozik. Munkájukban ma már komoly fejlődés tapasztalható, azonban ez még mindig nem elégséges. A szakszervezeti funkcionáriusok nagy része idejének jelentős többségét ma már az üzemekben tölti, azonban még mindig nem nyújtanak elég irányító támogatást. Egyes helyeken még mindig bürokratikusan, felülről akarják szervezni a versenyt (MÉMOSZ körlevél, Vasas szakszervezet kiértékelő lap stb.).

•2.)    Nem kielégítő az instruktorok elméleti felkészültsége. Ennek megváltoztatása érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy a szakszervezetek megtanítsák az instruktorokat a helyes módszerekre, állandóan tájékoztassák őket a mozgalom időszerű, elvi kérdéseiről és a tanulásukhoz szükséges időt is biztosítsák.

•3.)    Egyes helyeken az üzemi bizottságok a felajánlási mozgalmat kampányszerűen kezelik, és nem fordítanak gondot az egyéni versenyzők számának emelésére, hanem megelégednek az elért eredménnyel. (Óbudai Hajógyár, Salgótarjáni Hirsch Acélöntöde, Stühmer stb.)

•4.)    Nem kielégítő a vállalatvezetők műszaki felkészültsége, s így egyes műszakiaknak tág terük nyílik a szürke szabotázsra. Több helyen tapasztalható, hogy a folyamatos munkamenet nincs biztosítva (István-telki Járműjavító N. V., Szolnoki MÁV műhely, Bonyhádi Cipőgyár, stb.) . Ez a jelenség különösen a MÁV vonalán tapasztalható.

•5.)    Az ifjúság tömegei kívül maradtak a versenyen. (Salgótarjáni Acélgyár ifijei azért nem kapcsolódtak be a versenybe, mert katonának mennek, vagy más reszortokba teszik őket.)

•6.)    A szakma legjobb munkása címért folyó mozgalommal kapcsolatban is tapasztalhatók zavarok. (Az István-telki Járműjavító N. V. 600 egyéni versenyzőjéből 14-et jelölt az üzemi bizottság.) Ez azt bizonyítja, hogy a szakma legjobb dolgozója címéért folyó versenyt külön mozgalomnak, s nem a munkaverseny szerves részének tekintik. Egyes üzemekben leszűkítik a versenyt azáltal, hogy csak a legjobb 4-5 dolgozót népszerűsítik (Csepeli Posztó, Stühmer, stb.)

Miután egyes helyeken bürokratikusan szervezik a versenyt, a kiértékelés körül is tapasztalhatók hiányosságok.

•7.)    Bérfronton komoly zavarok tapasztalhatók. Az Óbudai Hajógyár lakatosműhelyében norma lecsípések nyugtalanítják a dolgozókat, a Csepeli Posztó kikészítő irodájának dolgozói túlóráznak, de nem fizetik ki nekik. A vezetőjük elhárítja magáról a felelősséget, mondván, hogy a munkát el kell végezni, de azért ő nem vállal felelősséget, hogy tovább maradnak (túlóra nélkül). A Stühmer gyárban a cukorformázók 21 tagú brigádja XI. hó 14-én 2558 db-t készített, XI. hó 22-én teljesítményét 19 fővel 4579 db-ra emelte. Fizetésük azonban nem emelkedett, mert egy másik munkafolyamattal, a szaloncukoröntéssel vannak egybekapcsolva. A Salgótarjáni Acélgyár öntödéjében és sok más helyen a Rován rendszer miatt nem tud kialakulni a munkaverseny mozgalom. A Kábelgyár Regie műhelyéből a mutatószám miatt más gyárakba mennek át az esztergályosok. Akár, hogy igyekeznek, legmagasabb teljesítményük 134% és ezt nem tudják túlszárnyalni. A Hirmann Gyár Fiedler Ferenc nevű dolgozója 5 automata gépen dolgozik, a normafelelős 120% plafont állapított meg neki. Állítása szerint a múlt héten 132%-os volt a teljesítménye, de csak 120%-ot fizettek ki. Kendre nevű öntő ugyanitt azt panaszolta, hogy az öntvényeket átvételkor nem mérik, s így a múlt heti termelésből kb. 400 kg-ot elvontak. Ez pedig neki és társainak 50,- Ft kiesést jelent. Ennek hatására Ladányi János elvtárs 30%-os vállalását vissza akarja vonni, mert kiszámította, hogy ha ő teljesíteni akarja, akkor 170% helyett 220%-ot kell termelnie a 170% eléréséért.

Az öntők bére termelésük arányában emelkedik, a velük együtt dolgozó segédmunkások bérezésében azonban ez nem látszik meg.

A kiemelkedő teljesítményű bányászok elszámolása helytelen.

Fennáll egyes helyeken a normalazítás veszélye.

Komoly hiányosságok, hogy az üzemi bizottságok nem foglalkoznak bérkérdésekkel. Ha a dolgozók bérpanasszal fordulnak hozzájuk, a termelés fontosságára, országos érdekekre hivatkoznak, és ezzel leszerelik a dolgozókat ahelyett, hogy kivizsgálnák a kérések jogosságát.

•8.)  A verseny szervezése mellett kissé elsikkad a politikai munka. Ennek következménye, hogy a reakció különböző formákban igyekszik lejáratni a sztálini munkafelajánlási mozgalmat. Az elért kiemelkedő teljesítményeket nem hiszik el a dolgozók, ennek oka kettős: a dolgozók vaskalapossága, mely tapasztalatcserével, meggyőzéssel kiküszöbölhető, veszedelmesebb a reakció támadása, mely lejáratni akarja a kiemelkedő teljesítményű dolgozókat.
Több helyen azt beszélik, hogy a felajánlási mozgalom pénzben[l]i eredményét kiküldik Moszkvába Sztálin elvtársnak.

Újabb normarendezés lesz.

Mohácson azt beszélik, hogy nem gyárat, hanem kaszárnyát építenek.

Jugoszláv határon csapatösszevonások vannak és a jugoszlávok készen állnak a támadásra.
A fegyvergyárban arról beszélnek, hogy 150 dolgozót elbocsájtanak.
A magyar textiliparban az a hír járja, hogy egyes üzemrészek leállnak, mert nincs anyag.

A SZOT Operatív Bizottsága időnként tájékoztatja a szakszervezeteket és megjelöli számukra az elvégzendő feladatokat, valamint a felmerült hiányosságok kiküszöbölési módját.

A bérpanaszokat folyamatosan továbbítjuk a SZOT és a szakszervezetek bérosztályaihoz kivizsgálás, illetve a szükséges intézkedések megtétele végett.

A Nehézipari- és Könnyűipari Minisztérium, valamint a MINSZ megbízottjai is tagja az Operatív Bizottságnak. Ig[azgató], a vállalatvezetés, illetve az ifjúság vonalán ezek az elvtársak teszik meg a szükséges intézkedéseket.

Budapest, 1949. XI. hó 30-án.

                                                           SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANÁCSA
                                                                          OPERATÍV BIZOTTSÁGA

MOL M-KS 276. f. 67. cs. 99. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP Farkas Mihály titkári iratai.)

e.

A Népjóléti Minisztérium tiszti orvosi tanfolyama hallgatóinak csatlakozása a munkafelajánláshoz

Munkafelajánlás Sztálin 70 születésnapjára

A Népjóléti Minisztérium tisztiorvosi tanfolyamának 30 hallgatója csatlakozni kívánunk országunk dolgozó népének nagy mozgalmához, mely fokozott munkával és teljesítménnyel ünnepli meg Sztálin elvtárs 70. születésnapját.
Mi, akik országunk közegészségügyi ellátásában egyik legdöntőbb jelentőségű helyet fogjuk elfoglalni, tudatában vagyunk annak, hogy munkánk csak egyféleképpen értékelhető: ha a dolgozó nép javára, a szocializmus építésére végezzük azt.
A dolgozó nép megadta számunkra a lehetőséget, hogy az erre való felkészülést gond nélkül, minden erőnket összpontosítva végezhessük. Éppen ezért minden erőnket és tudásunkat latba vetve, az összes kérdéseket átpolitizálva és a dolgozó nép szempontjai szerint nézve fogunk tanulni.
Sztálin elvtárs születésnapjára ezen kívül felajánljuk, hogy a népi demokrácia közegészségügyi kérdéseiből népegészségőri intézmény kérdését külön tanulmány tárgyává tesszük. Az erre vonatkozó adatokat, eddigi rendelkezéseket és irodalmat áttanulmányozzuk, saját tapasztalatainkkal kibővítjük és egy közös tanulmányban kidolgozzuk.
Választásunk erre a kérdésre azért esett, mert úgy látjuk, hogy Alkotmányunk szelleme, mely a dolgozó nép tevékeny részvételét kívánja az államéletben előmozdítani, - közegészségügyi téren széles tömegekben ép[p]en a népegészségőri intézményben valósulhat meg A megvalósítás helyes útja pedig a tisztiorvos döntő feladata.
A fizikai dolgozók mellett, mint értelmiségiek ilyen formában kívánunk munkaterületünk általunk egyik legdöntőbb jelenlegi feladatának tartott kérdésében közreműködni, hogy későbbi munkahelyünkön fokozottan tudjunk helytállni.

1949. november 2.                                                 A Népjóléti Minisztérium
Tisztiorvosi Tanfolyamának hallgatói

 

MOL XIX--C-1-p-3. tétel-szám nélkül-1949. november 2.(Magyar Országos Levéltár Ratkó Anna miniszter iratai.)

Ezen a napon történt február 28.

1957

Az Úttörő Központ kommunista frakciójával folytatott megbeszélésen kiderült: a többség nem híve az egységes szervezetnek, félnek a KISZ-...Tovább

1994

Az ENSZ által Bosznia-Hercegovina fölött elrendelt tiltott repülési zónában a Szövetség repülői lelőnek – a tilalmat megsértő – négy harci...Tovább

1997

Budapesten kitör a „Postabank-pánik”.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő

Földkérdés, paraszti társadalom – II.

„Parasztság és magyarság a történelem ábráján gyökeresen egybefonódott” – írta a Magyar Országos Levéltár egykori munkatársa, Szabó István történész egyik tanulmányában. A magyar népi mozgalom képviselőihez hasonlóan ő is úgy vélte, hogy a parasztság felemelése, helyzetének gyökeres javítása nélkül nem lehet megteremteni az új Magyarországot. A magyarság jövője attól függ – állapította meg egy másik művében –, hogy mennyire sikerül a parasztságot „nemcsak formailag, de kultúrában, szellemben a nemzet tagjává tenni, sőt annak vezetését kezébe adni”.

A parasztság évszázadokon át a magyar társadalom legkiszolgáltatottabb rétege volt. Történetének egyik meghatározó vonását a földéhség képezte: nagyon sokan még az 1848-as jobbágyfelszabadítást követően sem jutottak saját földhöz. Vágyálom maradt Németh László Kert-Magyarországról alkotott szép elképzelése, mely szerint a társadalmi kiegyenlítődés jegyében jól gazdálkodó kisbirtokok, tökéletesen ápolt kertek ezrei lepik el az országot, és ezáltal új kultúrtáj jelenik meg. A valóságban ennek pont az ellenkezője következett be a két világháború közötti időszakban. Amint azt Kovács Imre is megírta 1937-ben megjelent, nagy visszhangot – és a hatalom éles tiltakozását – kiváltó szociográfiájában (A néma forradalom), a korabeli agrárlakosság 40%-a nem rendelkezett földtulajdonnal. Az öt kataszteri holdon aluli törpebirtokosokkal, a bérlőkkel és a mezőgazdasági munkásokkal együtt számuk elérte a hárommilliót. A hárommillió agrárproletár a mezőgazdasággal foglalkozók több mint kétharmadát, az egész magyar társadalom mintegy harmadát tette ki. „Magyarország – proletárország” – vonta le keserű következtetését Kovács Imre.

A második világháború befejezését követően úgy tűnt, reális esély van a krónikus földéhség csillapítására. Az 1945-ös földreform során elkobozták a nagyobb birtokokat, és csaknem 650 ezer embert juttattak több mint hárommillió kataszteri holdhoz. Ez a kisgazdaságok számára kedvező időszak azonban igen rövidnek bizonyult, mivel nemsokára megindult a „téeszesítés” folyamata, és az új földtulajdonosokat néhány év leforgása alatt szovjet típusú termelőszövetkezetekbe kényszerítették. Tömegessé vált a földtől való menekülés, a hagyományos paraszti társadalom és életforma pedig eltűnt.

Az ArchívNet idei 5–6. számának fő témája: „Földkérdés, paraszti társadalom”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: az 5-ös december 6-án, míg a 6-os ugyanezen hónap 20-án. A most megjelenő 6. szám első írásának szerzője, Tóth Judit azt mutatja be Tótkomlós példáján keresztül, hogy miként zajlottak le a Rákosi-korszakban a mezőgazdasági versenyek, és azok milyen szerepet töltöttek be az 1950-es években. Katona Klára rendőrségi iratok segítségével illusztrálja, hogyan élte meg a parasztság a konszolidálódó Kádár-rendszerben a téeszesítés befejezését. Tóth-Bartos András a magyar kormány 1940–1944 közötti észak-erdélyi birtokpolitikáját jellemzi, kiemelve, hogy a fő cél az erdélyi magyarság gazdasági pozíciójának megerősítése volt. Az ArchívNet alapvetően 20. századi, ritkább esetben a 19. század második feléből származó forrásokat közöl, ezúttal azonban kivételt teszünk Hegedűs István 18–19. századi forrásokat feldolgozó írásával. E dokumentumközlés ugyanis rávilágít a 20. századi magyar agrárkérdés történeti előzményeire. Nem kapcsolódik a tematikához, de érdekfeszítő a szám utolsó két írása is: Cseh Valentin a csepeli kikötőkomplexum működésének első időszakát vizsgálja, míg B. Stenge Csaba a Németországot megszálló amerikai csapatok és a menekült magyar nők kapcsolatának 1945 nyarán keletkezett verses emlékét idézi fel.

Budapest, 2019. december 20.

A szerkesztők