Megszületik Vlagyiszlav Nyikolajevics Volkov szovjet űrhajós († 1971).Tovább
„Virágok helyett Nagy Imre és társai sírjára pártkönyvemet és kitüntetésemet helyezem”
Lengyel hangulatjelentések Nagy Imre és társai kivégzése híréről (1958. június-július)
„A pártaktívában azok a vélemények vannak túlsúlyban, amelyek szerint Gomułka elvtárs álláspontja mind Jugoszlávia ügyében, mind az ítélet ügyében helyes. Mindazonáltal tájékozatlanság tapasztalható Rapacki elvtárs kijelentésével kapcsolatban, miszerint »ha küldöttségünk tudta volna, hogy a magyar elvtársak így fognak eljárni, nem tettünk volna náluk látogatást«. Vannak olyan kommentárok, hogy a pártvezetésben megoszlanak a vélemények, mind Jugoszlávia kérdésében, mind az ítélet ügyében.”
Tájékoztató a KB-titkárok számára 2.
| A LEMP KB Titkárságának Irodája Beérkezett: 1958. VII. 5. Elküldték: a Titkárság tagjainak | Tájékoztató a KB-titkárok számára |
Gomula elvtársnak a Gdanki Hajógyárban elmondott felszólalásával kapcsolatos kommentárok
Poznańi vajdaság
A pártaktívában azok a vélemények vannak túlsúlyban, amelyek szerint Gomułka elvtárs álláspontja mind Jugoszlávia ügyében, mind az ítélet ügyében helyes. Mindazonáltal tájékozatlanság tapasztalható Rapacki elvtárs kijelentésével kapcsolatban, miszerint "ha küldöttségünk tudta volna, hogy a magyar elvtársak így fognak eljárni, nem tettünk volna náluk látogatást". Vannak olyan kommentárok, hogy a pártvezetésben megoszlanak a vélemények, mind Jugoszlávia kérdésében, mind az ítélet ügyében.
A munkások köreiben (Cegielski Művek, Pomet Nehézipari Művek, Aratógépek Gyára) a vélemények különbözőek, a munkások egy része azt mondja, hogy a Jugoszláviára vonatkozó és az ítélet ügyében elhangzott álláspont helyes, míg mások nem értenek egyet ezzel az állásponttal. Többek között azt mondják, hogy a JKSZ helyesen cselekszik, mivel a nemzet érdekében tevékenykedik, és igazuk van, hogy függetlenek kívánnak lenni a Szovjetuniótól (Cegielski Művek). Az ítélet ügyében vannak olyan hangok, hogy Nagy Imre mint miniszterelnök rászolgált a legsúlyosabb büntetésre. Kevesen vélik úgy, hogy kommunistaként a nemzet érdekében cselekedett. Mások azt mondják, a magyarokat a Szovjetunió kényszerítette, és az ítélet a régi módszerekhez való visszatérésről tanúskodik, amelyekről pedig azt gondolták, hogy visszavonhatatlanul eltűntek.
Az értelmiség köreiben bizonyos mértéktartás figyelhető meg e témákat érintő kijelentéseikben. Az a vélemény az uralkodó, hogy Gomułka elvtárs álláspontja túlságosan szigorú. Nagy Imre ügyében azt mondják, hogy el lehetett volna őt szigetelni a nemzettől, nem pedig halálra ítélni.
(A Vajdasági Pártbizottság tájékoztatója)
Łódźi vajdaság
Mint a Vajdasági Pártbizottság az összes járási pártbizottság tájékoztatója alapján jelenti, Gomułka elvtársnak a Gdański Hajógyárban elmondott beszédét összességében megértéssel fogadták, és azt objektívnak ítélték. Különösen hangsúlyozzák a helyes álláspontot a jugoszláv elvtársakkal szemben, "végre Gomułka elvtárs határozottabban viszonyult a JKSZ-hez", "véleménye Jugoszlávia kérdésében érthetőbb volt, mint a Trybuna Ludu-ban kifejtett cikkben".
A Nagy Imre elítélésére vonatkozó nyilatkozatáról a vélemények eltérőek. Brzeziny település tanárainak vitáján egy részük helyeselte az elfoglalt álláspontot, más részük nem értett azzal egyet.
Pletykák a pártvezetésben várható személycserékről majdnem minden járásban keringenek.
(A Vajdasági Pártbizottság tájékoztatója)
Varsói vajdaság
A pártaktíva legnagyobb érdeklődését Gomułka felszólalásának a nemzetközi kérdéseknek szentelt része váltotta ki, különösen a JKSZ-re vonatkozó álláspont.
A párttagok egyöntetűen kifejezik megelégedésüket azzal a ténnyel, hogy a Központi Bizottság első titkára, és ezzel együtt a vezetés, világos álláspontot foglalt el. Úgy vélik, hogy ebben az ügyben ez idáig elhangzott kijelentések az aktíva számára nem voltak elégségesek (például Loga-Sowiński elvtárs /a LEMP Politikai Bizottságának tagja - T.J./ kijelentése a Csehszlovákia Kommunista Pártja kongresszusán), valamint megkésetten hangzottak el. Pedig régóta követelik, hogy a Központi Bizottság egyértelműen foglaljon állást a jugoszláv revizionizmus ügyében. Erre utaltak a legutóbb lezajlott beszámoló-választó gyűléseken elhangzott viták és beszélgetések is. Az elvtársak további viták megszervezését követelik ebben a témában, például az Ursus Traktorgyárban azt mondták, hogy Gomu?ka elvtárs beszédével kapcsolatban számos kérdés vetődik fel, tehát előadásokat kell erről szervezni. Bizonyos kérdések arra vonatkoznak, miként vélekednek Lengyelországról a népi demokrácia országai Hruscsov elvtárs legutóbbi beszéde után azzal kapcsolatban, hogy Lengyelország szintén vesz fel kölcsönöket az USA-tól.
Pruszkówban a munkások és a pártaktíva egyetért Gomułka elvtársnak a JKSZ-re vonatkozó álláspontjával, "végre nem fogjuk tovább Jugoszláviát mintának tekinteni, a jugoszláv mintára alakított munkástanácsok nem hozták meg a várt eredményeket".
A vitákban és a kötetlen beszélgetésekben néhány elvtárs úgy véli, hogy a Nagy Imre ügyében hozott ítélet helyes volt, de ellentétes Kádár nyilatkozatával. Némelyek a Szovjetunió beavatkozását vélik felfedezni, azt állítván, hogy Hruscsov elvtárs (1958 áprilisi - T.J.) budapesti látogatása siettette az ítélet meghozatalát.
Gomułka elvtárs kijelentését a szocialista tábor egysége megerősítésének szükségességéről és a Szovjetunió szerepéről úgy kommentálják, mint pártunknak a Szovjetunióval szembeni politikája helyességének a megerősítését.
(A Vajdasági Pártbizottság tájékoztatója)
Készült 10 példányban
Kapják:
8 példány - a KB Titkársága
1 példány - a KB Szervezési Osztályának vezetője
1 példány - ad/acta
[Archiwum Akt Nowych /Újkori Iratok Levéltára/, KC PZPR /LEMP KB/, paczka 18, tom 70. Za??czniki do protokolów Sekretariatu Biura Politycznego KC PZPR za rok 1958, dotycz? spraw organizacyjnych i wewn?trzpartyjnych, numery 1-58, kart 325 (Wydzian Organizacyjny i Wydzian Ogólny)]
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 23.
1935
1935
Megszületett Törőcsik Mari a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő...Tovább
1940
Románia csatlakozik a tengelyhatalmakhoz.Tovább
1945
Első fokon halálra ítélik Imrédy Béla miniszterelnökötTovább
1956
Az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége (EPOSZ) Ideiglenes Szervező Bizottsága Felhívásban szólította fel a parasztifjúságot a...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő