Megnyitja kapuit a Fővárosi Operettszínház Budapesten.Tovább
A magyar közvélemény álláspontja a határkérdés rendezéséről, és a kisebbségek helyzetéről
(1946. február–április.)
„A falusiak sokkal bizakodóbbak, mint a városiak, akik (akárcsak Pesten) kb. 1/4 részükben semmit sem látnak elérhetőnek a trianoni határokon túl. […] Ha a határmenti kiigazításokon felül egyes részek kiemelését tekintjük, legtöbben (mind a 79% reménykedő) Csallóköz visszatérésére számít. Közel ugyanannyian, 76% keleti határsávot várnak vissza, Arad, Nagyvárad, Szatmárnémeti vidékét. Kolozsvár visszatérését 60% reméli ehhez hozzá, Székelyfölddel 52% számol. Kassára gondol 55%, Burgenlandra 40%, Észak-Bácskára 48%, Temesvidékre 43%.”
Bizalmas jelentés 2.
6/biz
1946
MAGYAR TÁVIRATI IRODA
Magyar Közvéleménykutató Szolgálat
Bizalmas jelentés
1946. március első felében kb. 6000 személytől nyert országos adatot dolgoztuk fel korábbi
kérdéseinkre nyert válaszokból. Három országrészben külön tüntetjük fel a városi és falusi lakosság vélekedését.
Kérdeztük, vajjon a közönség véleménye szerint letettük-e végleg a revíziós eszméről" Az eredmények nem olyan egyenletesek, mint Budapesten: a Dunántúl lemondóbb, mint a többi országrész. (Lásd III. táblázat.)
III. táblázat.
Letettünk-e a revízióról?
| Duna -Tisza | Dunántúl | Kelet és Észak | ||||
| Város | Falu | Város | Falu | Város | Falu | |
| Igen | 14,4 | 11,5 | 31,8 | 36,6 | 19,6 | 11,8 |
| Nem | 75,1 | 74,0 | 63,9 | 61,3 | 75,6 | 64,9 |
| Nem tudja | 10,5 | 14,5 | 4,3 | 2,1 | 4,8 | 3,3 |
| Összesen | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 |
Tudakoltuk, hogy látnak-e a trianoninál kedvezőbb határmegoldást lehetségesnek. (Lásd IV. táblázat.) A vidék még sokkal bizakodóbb e téren, mint Budapest: 80% fölött reménykednek a helyenként trianonin túlnyúló területmegvonásban (legkevésbé Dunántúlon) A néprajzi kérdést több vonatkozásban tárgyaltuk. (Lásd V.,VI., VII. táblázat)
IV. táblázat
Lehet-e kedvezőbb határmegoldás?
| Duna -Tisza | Dunántúl | Kelet és Észak | ||||
| Város | Falu | Város | Falu | Város | Falu | |
| Igen | 82,7 | 91,8 | 77,6 | 78,6 | 83,4 | 97,5 |
| Nem | 13,5 | 4,9 | 15,4 | 15,3 | 10,5 | 0,6 |
| Nem tudja | 3,8 | 3,3 | 7,0 | 5,9 | 6,1 | 1,9 |
| Összesen | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 |
V. táblázat
Megfelel-e a néprajzi elv?
| Duna -Tisza | Dunántúl | Kelet és Észak | ||||
| Város | Falu | Város | Falu | Város | Falu | |
| Igen | 57,1 | 51,4 | 69,0 | 61,2 | 64,7 | 70,5 |
| Nem | 37,3 | 46,9 | 26,3 | 34,4 | 28,4 | 24,2 |
| Nem tudja | 5,6 | 1,7 | 4,7 | 4,4 | 6,9 | 5,3 |
| Összesen | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 |
A vidék ezt az elvet végleges rendezésként sokkal inkább elfogadja, mint a Budapestiek (főleg keleten és nyugaton).
VI. táblázat
Érdemes-e ebből engedményt tenni?
| Duna -Tisza | Dunántúl | Kelet és Észak | ||||
| Város | Falu | Város | Falu | Város | Falu | |
| Igen | 49,9 | 42,2 | 49,2 | 51,4 | 41,7 | 44,5 |
| Nem | 45,6 | 55,4 | 45,5 | 42,7 | 53,7 | 52,9 |
| Nem tudja | 4,5 | 2,4 | 5,3 | 5,9 | 4,6 | 2,6 |
| Összesen | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 |
Végleges rend kedvéért ebből az elvből engedni vidéken éppúgy, mint Budapesten kb. minden második ember hajlandó (a vidékiek egy árnyalattal merevebbek). Részletezve a kérdést, kutattuk, vajon paritásos nemzetiségi megoszlással egyetértenének-e?
VII. táblázat
Paritásos kisebbségi megoszlás megfelelne-e?
| Duna -Tisza | Dunántúl | Kelet és Észak | ||||
| Város | Falu | Város | Falu | Város | Falu | |
| Igen | 34,4 | 29,1 | 37,3 | 41,4 | 26,1 | 39,2 |
| Nem | 64,0 | 69,1 | 59,6 | 52,9 | 69,0 | 57,8 |
| Nem tudja | 1,6 | 1,8 | 3,1 | 5,7 | 4,9 | 3,0 |
| Összesen | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 |
Miként Budapesten, vidéken is hozzávetőlegesen minden harmadik ember helyeselné ezt a megoldást, tehát az engedményre hajlandók nagy többsége. Végül az egyes területrészek és városok visszatérésének lehetőségét vizsgáltuk a közönség meggyőzése szerint. Legtöbben feleletet adtak. (Lásd VIII. táblázat.)
VIII. táblázat
Mi érhető el?
| Duna -Tisza | Dunántúl | Kelet és Észak | Átlag | Együtt | ||||
| Város | Falu | Város | Falu | Város | Falu | Kereken | ||
| Semmi | 28,5 | 13,1 | 25,6 | 20,8 | 25,7 | 15,2 | 21,0 | |
| Részben történeti | 13,5 | 11,2 | 8,5 | 9,3 | 19,2 | 12,8 | 12,0 | |
| Összefüggő néprajzi | 30,6 | 33,2 | 24,3 | 31,4 | 43,8 | 38,3 | 33,0 | 33,0 |
| Ezenfelül | ||||||||
| Burgenland | 19,1 | 17,8 | 16,1 | 15,3 | 14,5 | 15,2 | 16,0 | 49,0 |
| Észak-Bácska | 11,6 | 17,5 | 12,4 | 15,6 | 16,7 | 17,8 | 15,0 | 48,0 |
| Temes-vidék | 14,1 | 15,2 | 10,1 | 9,7 | 6,3 | 6,1 | 10,0 | 43,0 |
| Arad-Nagyvárad-Szatmár | 48,7 | 47,8 | 41,9 | 40,6 | 48,9 | 31,4 | 43,0 | 76,0 |
| Kolozs-vár | 28,3 | 32,1 | 22,7 | 23,8 | 23,4 | 28,6 | 27,0 | 60,0 |
| Székelyföld | 15,3 | 16,6 | 17,9 | 19,3 | 20,8 | 26,2 | 19,0 | 52,0 |
| Kassa | 23,7 | 18,5 | 29,7 | 29,4 | 16,2 | 19,8 | 22,0 | 55,0 |
| Csallóköz, Érsekújvár | 41,3 | 40,6 | 47,6 | 50,7 | 48,8 | 52,8 | 46,0 | 79,0 |
| Egyéb, városok | 16,1 | 14,9 | 8,3 | 6,7 | 8,9 | 9,4 | 10,0 | |
| Összes pozitív | 262,3 | 265,4 | 239,5 | 251,8 | 267,5 | 258,4 | 253,0 | |
A falusiak sokkal bizakodóbbak, mint a városiak, akik (akárcsak Pesten) kb. 1/4 részükben semmit sem látnak elérhetőnek a trianoni határokon túl. Részbeni történeti határokat (pl. Erdély) valamivel többen remélnek elérhetőnek, mint Budapesten (7-12%). Összefüggő néprajzi határokat is többen várnak (24-33%). Ha a határmenti kiigazításokon felül egyes részek kiemelését tekintjük, legtöbben (mind a 79% reménykedő) Csallóköz visszatérésére számít. Közel ugyanannyian, 76% keleti határsávot várnak vissza, Arad, Nagyvárad, Szatmárnémeti vidékét. Kolozsvár visszatérését 60% reméli ehhez hozzá, Székelyfölddel 52% számol. Kassára gondol 55%, Burgenlandra 40%, Észak-Bácskára 48%, Temesvidékre 43%. Nagyjából tehát ugyanaz a helyzet, mint a budapesti elképzelések sorrendje tekintetében. Kétségtelenül legnagyobb reménnyel a Romániával való barátságos területi egyezkedésnek néznek elébe.
Budapest, 1946. március 28.
Magyar Közvéleménykutató Intézet
Megjegyzés: A pótjelentéshez az alábbi kisérőlevelet csatolták Gyöngyösi János külügyminiszter részére: Mellékelten tisztelettel megküldjük 6/a 1946 számú bizalmas jelentésünket. Ez a jelentés, éppúgy mint az előbb küldött bizalmas jelentések, kizárólag Miniszter Úr tájékoztatására szolgál. A szolgálatunkra előfizető intézményeknek ezt nem küldjük meg. Budapest, 1946, április 2. (H. Schiller egyetemi ny. r. tanár, igazgató)
Megjegyzés:Az 511/Bé. 1946-os számú ügyiraton az alábbi kézzel írott megjegyzés található: Kertész követ úr Miniszter úrnak referálta és kifejtette, hogy a békeelőkészítés szempontjából aggályosnak tartja a közvélemény ily és arányú megkérdezését. (II. 26. Aláírás olvashatatlan.)
MOL XIX-J-1-aMagyar Országos Levéltár Mikrofilmgyujtemény. Az államigazgatás felsobb szervei. Külügyminisztérium, Békeelokészíto osztály iratai. Mikrofilmszám: 12420. tekercs. 28. cím. II-13. A Magyar Távirati Iroda Közvéleménykutató Szolgálatának jelentései a békekötés tárgyában végrehajtott közvéleménykutatás eredményeirol. 13-26., illetve 39-40.o.. A kérdőív a 43. oldalon található. Mikrofilmgyujtemény: 12420. tekercs/
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 23.
1922
1957
A kormány elfogadta a DISZ vagyonának átadását a KISZ részére. A 8/1956. (XII. 13.) sz. kormányrendelet értelmében a területileg illetékes...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő