A magyar közvélemény álláspontja a határkérdés rendezéséről, és a kisebbségek helyzetéről

(1946. február–április.)

„A falusiak sokkal bizakodóbbak, mint a városiak, akik (akárcsak Pesten) kb. 1/4 részükben semmit sem látnak elérhetőnek a trianoni határokon túl. […] Ha a határmenti kiigazításokon felül egyes részek kiemelését tekintjük, legtöbben (mind a 79% reménykedő) Csallóköz visszatérésére számít. Közel ugyanannyian, 76% keleti határsávot várnak vissza, Arad, Nagyvárad, Szatmárnémeti vidékét. Kolozsvár visszatérését 60% reméli ehhez hozzá, Székelyfölddel 52% számol. Kassára gondol 55%, Burgenlandra 40%, Észak-Bácskára 48%, Temesvidékre 43%.”

Források

Jelentés 1.

MAGYAR TÁVIRATI IRODA
Magyar Közvéleménykutató Szolgálat

Jelentés

a svábok kitelepítése tárgyában végrehajtott köz-véleménykutatás eredményéről.

1946. január 12-18. között 2000 budapesti lakost kérdeztünk meg több aktuális kérdésben tanúsított véleményéről. A második kérdés a svábkérdéssel foglalkozik, úgy tettük fel, hogy "Helyesli, enyhítené, vagy szigorítaná a svábok kitelepítését" A válaszok százalékos megoszlását a II. táblázatunk mutatja.

II. táblázat.
Helyesli-e a svábok kitelepítését?

 

Értelmiségi

Kispolgár

Munkás

Mérlegelt átlag

Férfi

Férfi

Férfi

Átlag

Helyesli

42,1

47,4

37,6

48,6

46,7

36,5

42,8

Szigorítást vár

34,6

27,7

44,3

28,8

33,6

34,9

35,1

Enyhítést vár

18,8

22,5

15,4

22,0

17,4

26,6

20,0

Mindegy

4,5

2,4

2,7

0,6

2,3

2,0

2,1

Összesen

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

A közönség túlnyomó többsége helyesli, vagy még szigorítaná a svábokkal kapcsolatos intézkedéseket. Enyhítésre körülbelül 20% gondol, míg úgyszólván elenyésző azoknak a száma, akik a sváb kérdés iránt közömbösek. A társadalmi osztályok szerint nem mutatkozik lényeges különbség. Legrigorózusabbnak a kispolgári réteg mutatkozik, a nők valamivel enyhébben ítélik meg a helyzetet, mint a férfiak.
Hatodik kérdésünkben azt tudakoltuk, hogy "Milyen határokat vár a békeszerződéstől?"(Lásd VI. táblázat) A túlnyomó többség tisztában van azzal, hogy az elmúlt évekkel szemben a békeszerződések új helyzetet fognak teremteni. Átlagban közel 50% a valóságos néprajzi helyzetnek megfelelő határokat vár, kb. 37% úgy gondolja, hogy a békeszerződések a trianoni határokat fogják visszaállítani. Azoknak a száma, akik részben történelmi határokban reménykednek, aránylag igen csekély (inkább nők). Viszont van vagy 6% olyan nyilatkozó, akik egyik-másik város (különösen Kolozsvár, Nagyvárad, Arad, Temesvár, Szabadka, Kassa, Pozsony) visszatérését reméli (inkább értelmiségiek).

VI.táblázat
Milyen határokat remélnek?

 

Értelmiségi

Kispolgár

Munkás

Mérlegelt átlag

Férfi

Férfi

Férfi

Férfi/Nő

Trianon

31,5

41,1

34,0

53,7

43,3

36,5

37,0

Néprajzi

49,8

44,2

51,0

52,7

39,0

45,0

49,0

Történelmi

2,9

5,5

2,6

6,5

5,3

6,8

4,5

Nagyvárad, Arad

3,7

1,7

1,8

1,5

2,5

0,8

 

Kolozsvár, Temesvár

2,7

2,3

1,8

1,6

2,5

1,1

5,8

Pozsony, Kassa

3,4

1,2

0,7

1,5

1,8

2,6

 

Szabadka

1,9

1,7

1,8

0,4

0,3

1,0

 

egyéb, nincs válasz

4,1

2,7

5,2

2,1

5,3

1,0

3,7

Összesen

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Összefoglalás.

A sváb kitelepítés kérdésében a közönség általában szigorú álláspontot foglal el, a többség helyesli a jelenlegi intézkedéseket, vagy még erélyesebb elbánást szeretne. Csak 20%-ot tesz ki azok száma, akik az eljárást túl szigorúnak ítélik meg. A béketárgyalások tekintetében a közönség túlnyomó többsége nem támaszt túl nagy reményeket. 37% a trianoni határokat várja, 49% a valóságos néprajzi helyzetnek megfelelő határokat, 6% pedig úgy gondolja, hogy számítani lehet a trianoni határokon felül esetleg egyes városokra vagy területsávokra. Az úgynevezett történelmi határokban csak igen kevesen reménykednek.
Ez a jelentés a budapesti közönség véleményére vonatkozik. Az országos eredmények feldolgozása folyamatban van.

Budapest, 1946. január 24-én.

Magyar Közvéleménykutató Intézet

Megjegyzés: A jelentéshez nem volt kisérőlevél csatolva.

Ezen a napon történt május 31.

1911

Vízre bocsájtották a TitanicotTovább

1916

A jütlandi csata (skagerraki ütközet), az első világháború legnagyobb tengeri csatája a dán Jylland-félsziget közelében, a brit és német...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.

Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.

A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.

A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.

Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. május 30.

Miklós Dániel
főszerkesztő