Levélfelbontás és levéltitok az ötvenes években

Az osztrák külügy panasza

„Az osztrák követ ismételten panaszt tett a Külügyminisztériumban amiatt, hogy az osztrák újságokat 3 napi késéssel kézbesítik ki részére, úgyszintén a külföldről érkező leveleit is késve kapja. Erről a Közlekedésés Postaügyi Minisztérium Titkárságát a Külügyminisztérium már két ízben, legutóbb 1955. november 24-i átiratában értesítette.”

Forrás  

Levélváltás osztrák külügyi levelek felbontása miatt

Levélváltás osztrák külügyi levelek felbontása miatt
a.

 vizsgálatot kérő levele a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumnak

Ügyiratszám:
009995/1/szig. titk.
Szigorúan titkos
Tárgy: Az osztrák követség
Postaküldeményeinek ügye

Előadó:
I/I/a

Az osztrák követ ismételten panaszt tett a Külügyminisztériumban amiatt, hogy az osztrák újságokat 3 napi késéssel kézbesítik ki részére, úgyszintén a külföldről érkező leveleit is késve kapja. Erről a Közlekedés-és Postaügyi Minisztérium Titkárságát a Külügyminisztérium már két ízben, legutóbb 1955. november 24-i átiratában értesítette.

A mai napon az osztrák követ ezen panasz utólag felvetése mellett felhozta azt is, hogy az osztrák Külügyi Hivatal [itt a szövegben fél sort tintával kisatíroztak] a követségnek címzett, viaszpecséttel ellátott hivatalos küldeményét a magyar posta illetéktelenül vámkezelés alá vonta és 1.60 Frt. Vámközvetítési díjjal terhelten kézbesítette ki.

A Külügyminisztérium felkéri a Közlekedési- és Postaügyi Minisztériumot, fenti panasz érdembeni kivizsgálására, illetve annak megszüntetésére vonatkozó intézkedésre és arra vonatkozó tájékoztatásra, megrövidítené-e jelentősen az osztrák követség postaküldeményeinek a címzetthez történő eljuttatása idejét, ha a követség postafiókot bérelne.

Az osztrák követségnek adandó válasz céljára kérem fentiekre vonatkozó állásfoglalásuk mielőbbi szíves közlését.

Budapest, 1955. december 6.

/: Kárpáti József. :/
miniszterhelyettes

[A levélre kézírással Katona Antal miniszterhelyettes az alábbiakat írta]

IV. hó. 

Teremtsetek itt végre rendet, hányan kaptatok erre már utasítást, ha nem tudjátok megcsinálni, jelentsétek mi az akadálya. A BM szervekkel együtt vizsgáljátok ki, és tegyél sürgős jelentést


miniszterhelyettes

[1955.] XII/20

b.
A Posta vezérigazgatójának jelentése Katona Antal miniszterhelyettesnek

SZIGORÚAN TITKOS

K. P. M. IV. Postafőosztály
Postavezérigazgatóság
Tárgy: Osztrák követség 
postaküldeményeinek ügye
Előadó: Wurm Ferenc

Jelentés

Katona elvtárs, a miniszter első helyettes[e] részére

Jelentem, hogy a Külügyminisztérium átirata alapján a következő intézkedéseket tettem:

1./ A nyugati országok követségei részére az európai országokból érkező napilapokat, a zárlatok bontásakor kiválogatom és expressz küldeményként a Budapest 4. sz. postahivatal útján kézbesítettem. Így biztosítottam azt, hogy a beérkezés napján a napilapok a délutáni órákban kézbesítésre kerüljenek.

2./ Az illetékeseknél eljártam, hogy a követségek címére érkező leveleket az érkezés napján postai kezelésre visszaadják. Így biztosítottnak látszik, hogy az „A" napon beérkezett küldemények „B" napon kézbesítésre kerülnek. A külügyminisztérium által javasolt fiókbérlés nem gyorsítaná meg a küldemények kézbesítését.

3./ A követségek címére érkező és feltehetően vámköteles árut tartalmazó (pl.: a szokásosnál vastagabb levél) küldemények érkezéséről a vámhatóság utasítására a Budapest 70. sz. postahivatal értesíti a követségeket. Amennyiben a követség igazolja, hogy a küldemény tartalma a követség tagjai részére érkezett, akkor a küldemény felbontás nélkül, de vámközvetítési díj (1.60 Ft.) felszámításával kézbesítjük. Eljárásunk a vámkódex 25.§.1/a. pont alapján történik.

Budapest, 1956. január 25.

/: Dedics Imre::/
Postavezérigazgató
[Tollal ráírva.]Tudomásul vettem,
Katona

c.
Katona Antal miniszterhelyettes levele a Posta vezérigazgatójának

KÖZLEKEDÉS ÉS POSTAÜGYI MINISZTÉRIUM
A MINISZTER ELS? HELYETTESE

Dedics elvtárs!

Az osztrák követség a Külügyön keresztül panaszkodott a postai kézbesítés ellen. Kárpáti miniszterhelyettes elvtárs levelét december 20-án küldtem el Hozzád, és ma 27-én kaptam rá választ.

Egy hónap kell ahhoz, hogy ezt az ügyet elintézzétek. Nem hosszú idő ez?

A Külügymisztériumnak a követség felé sürgősen választ kellett volna adni, de a Posta bürokratikus ügyintézése miatt nem volt lehetséges.

Légy szíves megnézni, hogy mi az oka annak, hogy a Posta vezérigazgatóságon oly lassan megy az ügyintézés.

1956. jan. 29.

/: Katona :/

Jelzet: MOL KPM Postaügyi Főosztály XIX-H-1-ff 9. d.

Ezen a napon történt december 21.

1967

N. Lajos és társai, köztük 1956-os forradalmárok is, „Igazságot Magyarországnak”, „A nemzeti függetlenségért küzd a...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/5-6.

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.

Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.

Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.

Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.

Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.

 

Budapest, 2024. december 18.

Miklós Dániel
főszerkesztő