Szovjet szakemberek a Sztálin Vasmű építésén

„A nemzetközi politikai helyzet és elsősorban a magyar–jugoszláv viszony alakulása arra késztette Rákosi elvtársat, hogy a szovjet szakértők figyelmét felhívja a korábban felmerült mohácsi megoldással kapcsolatos meggondolásokra. A szovjet szakértők [..] öt, korábbi kutatások alapján számba jövő helyet vizsgáltak meg. […] Végső következtetésük az, hogy bár […] építési többletkiadással jár és évenként 9 millió Ft termelési többletet fog okozni, bizonyos – főleg talajtani alakulásokkal kapcsolatos megoldások alapján – a kombinát építési helyéül Dunapentelét ajánlják.”

3. Sebestyén János kormánybiztos feljegyzése Szobek András külkereskedelmi miniszternek

1953. január 19.

 

                                                                                                   Budapest, 1953.január 19.

 

Feljegyzés

elvtársnak

A Sztálin Vasmű tervezésével, szerelésével és üzembe helyezésével kapcsolatos szovjet szakértők kérdéséről

A szovjet-magyar hosszúlejáratú szerződésben a Szovjetunióból Magyarországra jövő szakértőkre a következő szerződés pontok állnak:

Jegyzék

A Magyar Népköztársaságba műszaki segítségnyújtás céljából küldendő szakértőkről

Szakemberek száma és szakiránya

Teljesítés határideje

Két szakember a nagyolvasztók, martinkemencék és kokszoló kemencék építésénél nyújtandó konzultációra 10 hónapig terjedő időszakra.

Egyiket sem kaptuk meg. Mindkettő azonnal szükséges lenne.

 

 

1952-1953 év

Egy szakértő, löszös talajon létesítendő ipari építményekkel kapcsolatos konzultációra 3 hónapig terjedő időszakra

Megkaptuk.

 

1952. I. negyed

 

Két szakértő erőátviteli hálózatok és távfűtés tervezésével és létesítésével kapcsolatos konzultáció céljára 3 hónapig terjedő időszakra.

A távfűtő szakértőt megkaptuk.

A másikat még nem.

 

 

1952. I. negyed

Egy szakértő a Dunai Vasmű építkezéséhez tervezői felügyeletet gyakorlás céljából 2 év időtartamra.

Az ősszel 3 hónapig nálunk volt, majd hazautazott és még nem jött vissza.

Máris sürgős szükség lenne rá.

 

1952-1954. év

Ezen kívül tartalmazza még a hosszúlejáratú szerződés a gépi berendezések után „Megjegyzés" rovatának 4./ pontja a következőket:

„4./ A gépi felszerelések szerelési vezetése és a vállalatok üzembe helyezésénél és beindításánál nyújtandó műszaki segítségnyújtás a felek megegyezése szerinti terjedelemben és határidőkkel eszközöltetik."

Ezzel kapcsolatosan eddig már kértük október 29-én 2717 sz. levelünkben

, hogy

1./ a tömörítő-művel kapcsolatosan az üzembe helyezéshez küldjenek ki 1953 áprilisában 6 hónapi időtartamra egy tömörítő-művi szakembert,

2./ az automatika, mérő és ellenőrző készülékek felszerelésére ugyancsak 1953 áprilisában 6 hónapra 1 szakembert.

Ezen kívül nemrégiben kértük 1953. I. negyedére az érctéri óriási daru szereléséhez és üzembe helyezéséhez egy mechanikai és egy villamos szerelő kiküldését, minthogy a kérdéses daru komplex szállítások keretében Német Demokratikus Köztársaságból került leszállításra természetesen ugyanonnan való szerelőket is kértünk.

Fentieken kívül szükségünk van még:

1./

Egy vezető szerelőre a turbófúvóhoz

1953. április

1953. június között

 

 

 

2./

Egy-egy gépészeti és villamos vezető szerelőre vagy technikusra, vagy mérnökre a nagyolvasztóhoz tartozó gépek szerelése vonalán

 

 

1953. március-július között.

 

 

 

3./

Egy-egy mechanikai és villamos vezető szerelőre vagy technikusra vagy mérnökre a martinüzemhez tartozó gépek szerelése vonalán

 

 

1953. május-szeptember

 

 

 

4./

Egy vezető szerelőre, vagy technikusra, vagy mérnökre kokszolóműhőz szállítandó berendezések szerelésére

 

1953. július-október

 

 

 

5./

Egy nagyolvasztó technológus mérnökre az I. sz. nagyolvasztó indítása és üzembe helyezése tartamára

 

1953. május-október

 

 

 

6./

Egy martinász technológus mérnökre a martinüzem pakura tüzeléssel való üzembe helyezésének időtartamára

 

1953. július-december

 

 

 

7./

Egy kokszoló technológus szakemberre az I. sz. kokszoló battéria üzembe helyezéséhez

1953. augusztus-

1954. május

 

 

 

8./

Egy szénmosó és egy szénflotáló technológus szakemberre a szénmosó üzembe helyezésének időtartamára

1953. december-

1954. május

 

 

 

9./

Egy kokszvegyész technológus szakemberre a vegyiüzemek üzembe helyezésének időtartamára

1954. február-július

 

Kérem, hogy Szobek elvtárs a már eddig is kért t szakembereket legyen szíves megsürgetni, a többieket pedig, akiket jelen feljegyzésben specifikáltam, szíveskedjék megkérni.

                                                                                              Sebestyén János

Jelzet: MOL XXIX-F-2-a 13. d. Szovjet szakértők munkája. - Magyar Országos Levéltár. Dunai Vasmű általános iratok.

Ezen a napon történt május 31.

1911

Vízre bocsájtották a TitanicotTovább

1916

A jütlandi csata (skagerraki ütközet), az első világháború legnagyobb tengeri csatája a dán Jylland-félsziget közelében, a brit és német...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt közel két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő
Nemzetközi kapcsolatok a 20. század második felében

Sokan és joggal vélik úgy, hogy a 20. századi magyar politikai gondolkodás egyik fő jellemzője a kellő nemzetközi kitekintés, a külpolitikai horizont hiánya volt. Ez nagyrészt abból adódott, hogy Magyarország évszázadokon át nem volt független állam, így önálló külpolitikával sem rendelkezett. Függetlenségét ténylegesen 1918 végén, az Osztrák‒Magyar Monarchia szétesésének pillanataiban nyerte el, jogilag pedig paradox módon az ország területét megcsonkító trianoni békeszerződés állította vissza. A két világháború közötti időszakban nem csak a politika iránt érdeklő „átlagemberek”, de nemegyszer maguk a döntéshozók sem látták át teljes egészében a nemzetközi összefüggéseket, vagy pedig ideológiai megfontolásokból figyelmen kívül hagyták azokat. Ez gyakran hibás, átgondolatlan és káros döntéseket eredményezett, ‒ elég, ha csak a Szovjetunió elleni elhamarkodott hadba lépésre gondolunk. A második világháborút követően Magyarország ismét elvesztette függetlenségét, és közel 45 évig az ún. keleti blokk többi országával együtt a Szovjetunió csatlósa volt. Önálló külpolitikáról vagy külpolitikai gondolkodásról ‒ főleg az 1950-es években ‒ nem, vagy csak alig lehetett szó.

Az ArchívNet idei 1. számának fő témája: „Nemzetközi kapcsolatok a 20. század második felében”. Elsődleges célunk az, hogy a magunk szerény eszközeivel hozzájáruljunk a nemzetközi kapcsolatok 20. századi történetének jobb megismeréséhez, ezzel is segítve olvasóink jobb eligazodását a mai kusza külpolitikai viszonyok között. Kiss András az amerikai–iráni kapcsolatokat helyezi történelmi távlatba, Wencz Balázs Kádár János és a keletnémet kommunista vezér, Erich Honecker 1977. márciusi tárgyalásait ismerteti, míg Garadnai Zoltán azt mutatja be, miként látták Magyarországot az 1980-as évek elején francia szemmel. Seres Attila két fiatal magyarországi görög emigráns 1956-os kalandos sorsát eleveníti fel, Kántás Balázs pedig az 1920-as évek elejére kalauzol vissza bennünket, és egy „magyar sörpuccs” tervének történetéről ír.

Budapest, 2020. április 17.

A szerkesztők