A Népszövetség elfogadja a nemzetközi viták békés rendezéséről szóló genfi jegyzőkönyvet.Tovább
Szovjet szakemberek a Sztálin Vasmű építésén
„A nemzetközi politikai helyzet és elsősorban a magyar–jugoszláv viszony alakulása arra késztette Rákosi elvtársat, hogy a szovjet szakértők figyelmét felhívja a korábban felmerült mohácsi megoldással kapcsolatos meggondolásokra. A szovjet szakértők [..] öt, korábbi kutatások alapján számba jövő helyet vizsgáltak meg. […] Végső következtetésük az, hogy bár […] építési többletkiadással jár és évenként 9 millió Ft termelési többletet fog okozni, bizonyos – főleg talajtani alakulásokkal kapcsolatos megoldások alapján – a kombinát építési helyéül Dunapentelét ajánlják.”
6. Minisztériumi beszámoló a szovjet szakértők munkájának hasznosításáról
1953. december 15
Kohó- és Gépipari Minisztérium
Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya
Szele Mihály elvtársnak
Budapest
1953. dec[ember]15
Szovjet szakértők munkájának hasznosítása.
Megbeszélésnek megfelelően az alábbiakban megküldjük a szovjet szakértők legutóbbi időre vonatkoztatott tevékenységétől készült összefoglalót.
1./ Bunyajev elvtárs a 011606 sz. szerződés, illetve az azt kiegészítő 011606/2 sz. szerződés alapján 1954. IX. 15.-ig tartózkodik nálunk. A szovjet generáltervező részéről van kiküldve, feladata a magyar főtervező tervezési munkájának felügyelete.
A nagyolvasztó indításával kapcsolatos még hátralévő munkáknak időre történő előkészítésének megtervezésével foglalkozott tételesen. Áll ez különösen az erőmű és a turbófuvó vonalán.
Szorgalmazta a nagyolvasztóhoz tartozó apró hátralévő munkáknak tételes, 100%-os előírás szerinti kivitelezését. Foglalkozott a kokszoló-mű indításához szükséges hengerelt áruhiány következtében előállott új helyzet tisztázásával.
Úgy az operatív megbeszéléseken, mint a szovjet külkereskedelmi kirendeltséggel 2 hetenként tartott értekezleten közreműködött.
2./ Boklag elvtárs a 011606/1. sz. kiegészítő szerződés alapján, előreláthatólag 1954. III. 8-ig tartózkodik nálunk, mint a GIPROKOKSZ tervezőintézet kiküldöttje. Feladata a kokszolóműi tervezési felügyelete és a tervezési művezetés ellátása.
A kokszoló szénelőkészítési részének, továbbá 1. sz. blokkjának és a vegyi részek építkezési részének a műszaki terveknek megfelelő kivitelezését ellenőrizte.
Úgy az operatív megbeszéléseken, mint a szovjet külkereskedelmi kirendeltséggel 2 hetenként tartott értekezleten közreműködött.
3./ Vaszilevszky elvtárs a 011993 sz. szerződés alapján egyelőre 10 hónapig tartózkodik nálunk. Kiküldő szerve a Szovjetunió Építésügyi Minisztériuma.
Közreműködött a kokszolónál lévő helyzet feltárásában, Úgy a hengerelt áru, mint a szerelések kérdésének tisztázásában. A kokszolóhoz szükséges magyar gyártású berendezéseket a gyártó üzemekben tételesen ellenőrizte a műszaki előírások betartását illetően.
Úgy az operatív megbeszéléseken, mint a szovjet külkereskedelmi kirendeltséggel 2 hetenként tartott értekezleten közreműködött.
4./ Kurennov elvtárs a 011993 sz. szerződés alapján előreláthatólag 10 hónapig tartózkodik nálunk. Kiküldő szerve a Szovjetunió Építésügyi Minisztériuma. Feladata az I. sz. nagyolvasztó és a Martin acélmű indítási minimumának tisztázása és lerögzítése.
A nagyolvasztóval kapcsolatos brigád- és operatív értekezleteken valamint a szovjet külkereskedelmi kirendeltséggel 2 hetenként tartott értekezleten rendszeresen közreműködött. A nagyolvasztó közeli indításával kapcsolatosan a kivitelezés kérdéseivel tételesen foglalkozott.
5./ Dachnovszky elvtárs a 011995 sz. szerződés alapján az I. sz. kokszolóblokk megindításáig tartózkodik nálunk. Feladata az I. sz. kokszolóblokk beindítási munkáinak irányítása.
Az I. sz. blokk hátralévő munkáinak tételes ellenőrzését végezte és a II. sz. blokk előkészítő munkáival foglalkozott.
A magyar ipar által gyártott berendezésekkel a gyártó helyeken minőség szempontjából foglalkozott.
Úgy az operatív megbeszéléseken, mint a szovjet külkereskedelmi kirendeltséggel 2 hetenként tartott értekezleten közreműködött.
6./ Sirin elvtárs a 011995 sz. szerződés alapján az I. sz. kokszolóblokk beindításáig tartózkodik nálunk. Sirin elvtárs a kemence építésének helyszíni ellenőrzésével tételesen foglalkozott.
7./ Tulin elvtárs a turbófuvó meghibásodásával kapcsolatos kijavítási munkálatokat ellenőrizte nagy lelkiismeretességgel úgy a Láng-gyárban, mint a helyszínen Tevékenységének is betudható a hiba viszonylag gyors kijavítása. Így remélhető, hogy a turbófuvó teljes agregátjának a működése az előírásoknak megfelelően most már nem fog akadályokba ütközni.
Úgy az operatív megbeszéléseken, mint a szovjet külkereskedelmi kirendeltséggel 2 hetenként tartott értekezleten közreműködött.
8./ Tyelezsenkó elvtárs a 011995 sz. szerződés alapján tartózkodik nálunk. Feladata az egész műre vonatkoztatva mérő-ellenőrző (KIP) műszerekkel kapcsolatos kérdések.
A Sztálin Vasmű központi mérő ellenőrző berendezéseinek központi szervezete kialakításával, s ezzel kapcsolatos kérdéseknek tisztázásával foglalkozott. A nagyolvasztóhoz tartozó központi ellenőrző berendezéseknél a szerelő létszám munkáját ellenőrizte, melyet mennyiségileg nagyon kevésnek talált. A megbeszéléseken részvett. [Utóbbi mondat tollal írva.]
Enghy Névi
Jelzet: MOL XXIX-F-2-a 13. d. Szovjet szakértők munkája. - Magyar Országos Levéltár. Dunai Vasmű általános iratok.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 02.
1924
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő