Szovjet szakemberek a Sztálin Vasmű építésén

„A nemzetközi politikai helyzet és elsősorban a magyar–jugoszláv viszony alakulása arra késztette Rákosi elvtársat, hogy a szovjet szakértők figyelmét felhívja a korábban felmerült mohácsi megoldással kapcsolatos meggondolásokra. A szovjet szakértők [..] öt, korábbi kutatások alapján számba jövő helyet vizsgáltak meg. […] Végső következtetésük az, hogy bár […] építési többletkiadással jár és évenként 9 millió Ft termelési többletet fog okozni, bizonyos – főleg talajtani alakulásokkal kapcsolatos megoldások alapján – a kombinát építési helyéül Dunapentelét ajánlják.”


4. Újabb egyezmény szovjet szakemberek küldéséről

1953. március 25.

 

Brazsil-Fekete

                                                                                              Rendelési szám: 011290130

011995. sz. SZERZŐDÉS

Moszkva                                                                                1953. március 25

A Szovjetunió Vaskohászati Minisztériuma, továbbiakban „Minisztérium" és a „Tyehnoekszport" Összövetségi export-import egyesülés, Moszkva, egyrészről és a Magyar Népköztársaság Kohó- és Gépipari Minisztériuma, továbbiakban „Főrendelő" és a komplett vállalati berendezések exportját lebonyolító „Komplex" Magyar Vállalat, mint a „Nikex" jogutódja, Budapest, másrészről, megkötötték jelen szerződést a következő tárgyban:

1. §

A Minisztérium 1953. év áprilisától 1954 júliusáig szakembereket küld ki Főrendelőhöz, hogy szakmák szerint műszaki segítséget, nyújtsanak, jelen szerződéshez csatolt 2. sz. Mellékletnek megfelelő tartózkodási időre. A Melléklet a szerződés elidegeníthetetlen része.

2. §

Főrendelő a Minisztériumnak megtéríti:

a/ A jelen szerződés 1. §. értelmében műszaki segítségnyújtás céljából Főrendelőhöz kiküldött Minisztérium-i szakemberek javadalmazásával kapcsolatos költségeket, olyan fizetési arányban, amely a Főrendelőnél a megfelelő beosztású és képesítésű ottani szakemberekre érvényes, beleértve a munkabérhez járó megállapított pótlékokat, s egyéb juttatásokat is, a jelen szerződéshez csatolt 2. sz. melléklet szerint;

b/ A Minisztérium-i szakemberek Főrendelőhöz és vissza való költözésével kapcsolatos kiadásokat, az utazási és podgyász-szállítási költségek, egy-egy szakemberre 80 kg podgyászt számítva, a napidíjakat, elszállásolási díjat és munkabért, mind a Szovjetunió, mind a Főrendelő országa területén töltött utazási időre.

Az utazási időre járó munkabér 1/30 számítás alapján napra kerül megtérítésre, azokból a fizetésekből kiindulva, amelyeket a Minisztérium szakemberei a Szovjetunióban kapnak; az utazási időre járó napidíjak és elszállásolási díjak a Szovjetunióban érvényben lévő normák szerint kerülnek megtérítésre.

3. §

Abban az esetben, ha a jelen szerződés érvényességi ideje alatt a 2. § „a" pontjában megjelölt 2. sz. mellékletben feltüntetett fizetések, a hozzájuk járó pótlékok és egyéb juttatások Főrendelő szakemberei részére megváltoznak, értelemszerűen meg kell változtatni a Minisztériumnak járó feltüntetett térítést is.

4. §

Főrendelő megtéríti a Minisztériumnak azokat a veszteségeket is, amelyek a Minisztérium szakembereinek Főrendelőhöz való kiküldésével kapcsolatban elszenved, egy-egy szakemberre havonkint 2-4000 rubel összegben, a szakképzettségtől függően.

5. §

Abban az esetben, ha a Minisztérium szakemberei nem teljes naptári hónapot töltenek kiküldetésben, a térítés 1/30 számítás alapján napra fog történni jelen szerződés 2. sz. mellékletében, a 2. § „a" pontjában és a 4. §-ban feltüntetett összegekből.

6. §

Ha a Minisztérium valamelyik szakembere Főrendelőnél való tartózkodása folytán megbetegszik, Főrendelő a betegség egész tartalmára, legfeljebb azonban három hónapra, nem fogja megszüntetni a jelen szerződés 2. sz. mellékletében és a 4. §-ában feltüntetett térítés kifizetését.

7. §

Főrendelő saját számlájára kifizeti az összes olyan állami és helyi adókat, amelyekkel a Minisztérium szakembereit Főrendelőnél való tartózkodásuk alatt megterhelik.

8. §

Főrendelő a Minisztérium szakemberei részére Főrendelőnél végzendő munkájuk időtartamára szolgálati helyiséget, kvalifikált tolmácsokat, szükséges munkaerőt és egyéb olyan tárgyakat és anyagokat biztosít, amelyekre a jelen szerződés szerint nyújtandó műszaki segítség jellegének megfelelően szükség van, biztosítja továbbá a szolgálati utazásokhoz szükséges közlekedési eszközöket, orvosi segítségeket, s berendezett, fűtéssel, világítással és egyéb közszolgáltatásokkal ellátott lakásokat.

9. §

Főrendelő biztosítja a Minisztérium szakembereinek adagolt élelmiszerekkel és olyan ipari cikkekkel való ellátását, melyeket Főrendelő szakemberei éveznek.

10. §

A Minisztérium visszahívhatja szakembereit a Szovjetunióba, vagy másokkal válthatja fel őket. A felváltásról, illetőleg visszahívásról a Minisztérium értesti Főrendelőt. Ezt a körülményt jegyzőkönyvben rögzítik, amely elidegeníthetetlen részévé válik a szerződésnek.

11. §

A Minisztérium szakembereinek Főrendelőtől független okok miatt történő visszahívásával vagy felváltásával kapcsolatos költségeket a Minisztérium viseli.

A műszaki segítségért járó elszámolási feltételek a jelen szerződéshez csatolt 1. sz. mellékletben kerülnek meghatározásra; a melléklet a szerződés elidegeníthetetlen része.

15. §

Jelen szerződés orosz nyelven készült és 4 példányban került aláírásra ezek közül: egy a Minisztérium, egy a „Tyehnoekszport" Ö/E, egy Főrendelő részére.

A felek jogi címe:

Minisztérium                          Szovjetunió Vaskohászati Minisztériuma

                                                 Moszkva, Nogina [!] tér 4.

„Tyehnoekszport" Ö/E           Moszkva, Szmolenszkaja-Szennaja tér 32.

Főrendelő                               Magyar Népköztársaság Kohó- és Gépipari Minisztériuma

                                                  Budapest, Szabadság tér 5-6.

„Komplex"                               Budapest, Dorottya u. 6.

***

 

A szerződés I. számú melléklete

  

Rendelési szám: 011290130

1. sz. melléklet az 1953. március

23-án kelt 011995 sz. szerződéshez

Elszámolási tételek

A jelen szerződés szerint a Minisztérium szakemberei által nyújtott műszaki segítségért járó fizetéseket a Komplex eszközli rubelekben, az 1952. január 23-án kelt megegyezés és azon utólagos megegyezések értelmében, amelyek az ilyen természetű elszámolásokat a fizetés napjára szabályozni fogják.

Ezeket a fizetéseket a Komplex a Magyar Népköztársaság Ipari-Kereskedelmi Bankján keresztül, Budapest, a Szovjetunió Állami Bankja számlájára, Moszkva „Tyehnoekszport" Ö/E javára átutalások révén végzi teljes összegben 10 nap leforgása alatt, attól a naptól számítva, amint a Magyar Népköztársaság Kereskedelmi-Ipar Bankja a „Tyehnoekszport" Ö/E számláit megkapja.

A „Tyehnoekszport Ö/E a „Komplex"-nek havonkint benyújtja a számlákat az elmúlt hónapra vonatkozólag.

A végleges elszámolás akkor történik, amikor a szakemberek befejezték a munkájukat a Magyar Népköztársaságban, mégpedig úgy, hogy a „Komplex" benyújtja a „Tyehnoekszport Ö/E-nek a számlákat, s hozzájuk jegyzőkönyveket mellékel, amely igazolja a Minisztérium-i szakemberek számát, beosztását és a Magyar Népköztársaságban töltött idejét.

A jegyzőkönyveket a felek megbízottjai aláírják.

 

***

 

A szerződés II. számú melléklete

  

Rendelési szám: 011290130

2. sz. melléklet az 1953. III. 23-án

kelt 011995 sz. szerződéshez.

A SZAKEMBEREK JEGYZÉKE

Akiket a Minisztérium műszaki segítségnyújtás céljából

Főrendelőhöz kiküld

sorszám

Nyújtandó műszaki segítség megnevezése

Beosztás megnevezése

Szakemberek száma

Kiküldetési idő

A helybeli szakemberek részére érvényben lévő fizetések, beleértve a megállapított pótlékokat és juttatásokat, rubelben.

1.

A nagyolvasztó villamosberendezésének főszerelése

Főmérnök

1

1953. március-július

1084

 

2.

1. sz. kokszolóblokk megindítása

Vezető főmérnök

2

10 hónap (1953. aug.-1954. máj.)

1193

 

3.

A mérő-ellenőrző műszerek szerelése

főmérnök

1

6 hónap (1953. máj.-okt./

1084

 

4.

A turbólégfuvó felszerelése

főmérnök

1

3 hónap /1953. ápr.-jún.)

1084

 

5.

A kokszolómű berendezésének főszerelése

főmérnök

1

4 hónap (1953.júl.-okt.)

1084

 

6.

Szénmosó megindítása

 

 

Főmérnök

 

 

2

 

10 hónapig (1953. dec.-1954. augusztus).

 

 

1084

 

7.

Flotálás megindítása

 

8.

Vegyi üzemek megindítása

 

        

 

Jelzete: MOL XXIX-F-2-a 12. d. A SZU Vaskohászati Minisztériuma, mint fővállalkozóval folytatott tárgyalások iratai - Magyar Országos Levéltár. Dunai Vasmű általános iratok.

 


Ezen a napon történt május 31.

1911

Vízre bocsájtották a TitanicotTovább

1916

A jütlandi csata (skagerraki ütközet), az első világháború legnagyobb tengeri csatája a dán Jylland-félsziget közelében, a brit és német...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt közel két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő
Nemzetközi kapcsolatok a 20. század második felében

Sokan és joggal vélik úgy, hogy a 20. századi magyar politikai gondolkodás egyik fő jellemzője a kellő nemzetközi kitekintés, a külpolitikai horizont hiánya volt. Ez nagyrészt abból adódott, hogy Magyarország évszázadokon át nem volt független állam, így önálló külpolitikával sem rendelkezett. Függetlenségét ténylegesen 1918 végén, az Osztrák‒Magyar Monarchia szétesésének pillanataiban nyerte el, jogilag pedig paradox módon az ország területét megcsonkító trianoni békeszerződés állította vissza. A két világháború közötti időszakban nem csak a politika iránt érdeklő „átlagemberek”, de nemegyszer maguk a döntéshozók sem látták át teljes egészében a nemzetközi összefüggéseket, vagy pedig ideológiai megfontolásokból figyelmen kívül hagyták azokat. Ez gyakran hibás, átgondolatlan és káros döntéseket eredményezett, ‒ elég, ha csak a Szovjetunió elleni elhamarkodott hadba lépésre gondolunk. A második világháborút követően Magyarország ismét elvesztette függetlenségét, és közel 45 évig az ún. keleti blokk többi országával együtt a Szovjetunió csatlósa volt. Önálló külpolitikáról vagy külpolitikai gondolkodásról ‒ főleg az 1950-es években ‒ nem, vagy csak alig lehetett szó.

Az ArchívNet idei 1. számának fő témája: „Nemzetközi kapcsolatok a 20. század második felében”. Elsődleges célunk az, hogy a magunk szerény eszközeivel hozzájáruljunk a nemzetközi kapcsolatok 20. századi történetének jobb megismeréséhez, ezzel is segítve olvasóink jobb eligazodását a mai kusza külpolitikai viszonyok között. Kiss András az amerikai–iráni kapcsolatokat helyezi történelmi távlatba, Wencz Balázs Kádár János és a keletnémet kommunista vezér, Erich Honecker 1977. márciusi tárgyalásait ismerteti, míg Garadnai Zoltán azt mutatja be, miként látták Magyarországot az 1980-as évek elején francia szemmel. Seres Attila két fiatal magyarországi görög emigráns 1956-os kalandos sorsát eleveníti fel, Kántás Balázs pedig az 1920-as évek elejére kalauzol vissza bennünket, és egy „magyar sörpuccs” tervének történetéről ír.

Budapest, 2020. április 17.

A szerkesztők