Szovjet szakemberek a Sztálin Vasmű építésén

„A nemzetközi politikai helyzet és elsősorban a magyar–jugoszláv viszony alakulása arra késztette Rákosi elvtársat, hogy a szovjet szakértők figyelmét felhívja a korábban felmerült mohácsi megoldással kapcsolatos meggondolásokra. A szovjet szakértők [..] öt, korábbi kutatások alapján számba jövő helyet vizsgáltak meg. […] Végső következtetésük az, hogy bár […] építési többletkiadással jár és évenként 9 millió Ft termelési többletet fog okozni, bizonyos – főleg talajtani alakulásokkal kapcsolatos megoldások alapján – a kombinát építési helyéül Dunapentelét ajánlják.”

6. Minisztériumi beszámoló a szovjet szakértők munkájának hasznosításáról

1953. december 15

 

Kohó- és Gépipari Minisztérium

Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya

Szele Mihály elvtársnak

Budapest

                                                                                                          1953. dec[ember]15

Szovjet szakértők munkájának hasznosítása.

Megbeszélésnek megfelelően az alábbiakban megküldjük a szovjet szakértők legutóbbi időre vonatkoztatott tevékenységétől készült összefoglalót.

1./ Bunyajev elvtárs a 011606 sz. szerződés, illetve az azt kiegészítő 011606/2 sz. szerződés alapján 1954. IX. 15.-ig tartózkodik nálunk. A szovjet generáltervező részéről van kiküldve, feladata a magyar főtervező tervezési munkájának felügyelete.

A nagyolvasztó indításával kapcsolatos még hátralévő munkáknak időre történő előkészítésének megtervezésével foglalkozott tételesen. Áll ez különösen az erőmű és a turbófuvó vonalán.

Szorgalmazta a nagyolvasztóhoz tartozó apró hátralévő munkáknak tételes, 100%-os előírás szerinti kivitelezését. Foglalkozott a kokszoló-mű indításához szükséges hengerelt áruhiány következtében előállott új helyzet tisztázásával.

Úgy az operatív megbeszéléseken, mint a szovjet külkereskedelmi kirendeltséggel 2 hetenként tartott értekezleten közreműködött.

2./ Boklag elvtárs a 011606/1. sz. kiegészítő szerződés alapján, előreláthatólag 1954. III. 8-ig tartózkodik nálunk, mint a GIPROKOKSZ tervezőintézet kiküldöttje. Feladata a kokszolóműi tervezési felügyelete és a tervezési művezetés ellátása.

A kokszoló szénelőkészítési részének, továbbá 1. sz. blokkjának és a vegyi részek építkezési részének a műszaki terveknek megfelelő kivitelezését ellenőrizte.

Úgy az operatív megbeszéléseken, mint a szovjet külkereskedelmi kirendeltséggel 2 hetenként tartott értekezleten közreműködött. 

3./ Vaszilevszky elvtárs a 011993 sz. szerződés alapján egyelőre 10 hónapig tartózkodik nálunk. Kiküldő szerve a Szovjetunió Építésügyi Minisztériuma.

Közreműködött a kokszolónál lévő helyzet feltárásában, Úgy a hengerelt áru, mint a szerelések kérdésének tisztázásában. A kokszolóhoz szükséges magyar gyártású berendezéseket a gyártó üzemekben tételesen ellenőrizte a műszaki előírások betartását illetően.

Úgy az operatív megbeszéléseken, mint a szovjet külkereskedelmi kirendeltséggel 2 hetenként tartott értekezleten közreműködött.

4./ Kurennov elvtárs a 011993 sz. szerződés alapján előreláthatólag 10 hónapig tartózkodik nálunk. Kiküldő szerve a Szovjetunió Építésügyi Minisztériuma. Feladata az I. sz. nagyolvasztó és a Martin acélmű indítási minimumának tisztázása és lerögzítése.

A nagyolvasztóval kapcsolatos brigád- és operatív értekezleteken valamint a szovjet külkereskedelmi kirendeltséggel 2 hetenként tartott értekezleten rendszeresen közreműködött. A nagyolvasztó közeli indításával kapcsolatosan a kivitelezés kérdéseivel tételesen foglalkozott.

5./ Dachnovszky elvtárs a 011995 sz. szerződés alapján az I. sz. kokszolóblokk megindításáig tartózkodik nálunk. Feladata az I. sz. kokszolóblokk beindítási munkáinak irányítása.

Az I. sz. blokk hátralévő munkáinak tételes ellenőrzését végezte és a II. sz. blokk előkészítő munkáival foglalkozott.

A magyar ipar által gyártott berendezésekkel a gyártó helyeken minőség szempontjából foglalkozott.

Úgy az operatív megbeszéléseken, mint a szovjet külkereskedelmi kirendeltséggel 2 hetenként tartott értekezleten közreműködött.

6./ Sirin elvtárs a 011995 sz. szerződés alapján az I. sz. kokszolóblokk beindításáig tartózkodik nálunk. Sirin elvtárs a kemence építésének helyszíni ellenőrzésével tételesen foglalkozott.

7./ Tulin elvtárs a turbófuvó meghibásodásával kapcsolatos kijavítási munkálatokat ellenőrizte nagy lelkiismeretességgel úgy a Láng-gyárban, mint a helyszínen Tevékenységének is betudható a hiba viszonylag gyors kijavítása. Így remélhető, hogy a turbófuvó teljes agregátjának a működése az előírásoknak megfelelően most már nem fog akadályokba ütközni.

Úgy az operatív megbeszéléseken, mint a szovjet külkereskedelmi kirendeltséggel 2 hetenként tartott értekezleten közreműködött.

8./ Tyelezsenkó elvtárs a 011995 sz. szerződés alapján tartózkodik nálunk. Feladata az egész műre vonatkoztatva mérő-ellenőrző (KIP) műszerekkel kapcsolatos kérdések.

A Sztálin Vasmű központi mérő ellenőrző berendezéseinek központi szervezete kialakításával, s ezzel kapcsolatos kérdéseknek tisztázásával foglalkozott. A nagyolvasztóhoz tartozó központi ellenőrző berendezéseknél a szerelő létszám munkáját ellenőrizte, melyet mennyiségileg nagyon kevésnek talált. A megbeszéléseken részvett. [Utóbbi mondat tollal írva.]

                                                                                              Enghy             Névi

 

Jelzet: MOL XXIX-F-2-a 13. d. Szovjet szakértők munkája. - Magyar Országos Levéltár. Dunai Vasmű általános iratok.

Ezen a napon történt május 31.

1911

Vízre bocsájtották a TitanicotTovább

1916

A jütlandi csata (skagerraki ütközet), az első világháború legnagyobb tengeri csatája a dán Jylland-félsziget közelében, a brit és német...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt közel két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő
Nemzetközi kapcsolatok a 20. század második felében

Sokan és joggal vélik úgy, hogy a 20. századi magyar politikai gondolkodás egyik fő jellemzője a kellő nemzetközi kitekintés, a külpolitikai horizont hiánya volt. Ez nagyrészt abból adódott, hogy Magyarország évszázadokon át nem volt független állam, így önálló külpolitikával sem rendelkezett. Függetlenségét ténylegesen 1918 végén, az Osztrák‒Magyar Monarchia szétesésének pillanataiban nyerte el, jogilag pedig paradox módon az ország területét megcsonkító trianoni békeszerződés állította vissza. A két világháború közötti időszakban nem csak a politika iránt érdeklő „átlagemberek”, de nemegyszer maguk a döntéshozók sem látták át teljes egészében a nemzetközi összefüggéseket, vagy pedig ideológiai megfontolásokból figyelmen kívül hagyták azokat. Ez gyakran hibás, átgondolatlan és káros döntéseket eredményezett, ‒ elég, ha csak a Szovjetunió elleni elhamarkodott hadba lépésre gondolunk. A második világháborút követően Magyarország ismét elvesztette függetlenségét, és közel 45 évig az ún. keleti blokk többi országával együtt a Szovjetunió csatlósa volt. Önálló külpolitikáról vagy külpolitikai gondolkodásról ‒ főleg az 1950-es években ‒ nem, vagy csak alig lehetett szó.

Az ArchívNet idei 1. számának fő témája: „Nemzetközi kapcsolatok a 20. század második felében”. Elsődleges célunk az, hogy a magunk szerény eszközeivel hozzájáruljunk a nemzetközi kapcsolatok 20. századi történetének jobb megismeréséhez, ezzel is segítve olvasóink jobb eligazodását a mai kusza külpolitikai viszonyok között. Kiss András az amerikai–iráni kapcsolatokat helyezi történelmi távlatba, Wencz Balázs Kádár János és a keletnémet kommunista vezér, Erich Honecker 1977. márciusi tárgyalásait ismerteti, míg Garadnai Zoltán azt mutatja be, miként látták Magyarországot az 1980-as évek elején francia szemmel. Seres Attila két fiatal magyarországi görög emigráns 1956-os kalandos sorsát eleveníti fel, Kántás Balázs pedig az 1920-as évek elejére kalauzol vissza bennünket, és egy „magyar sörpuccs” tervének történetéről ír.

Budapest, 2020. április 17.

A szerkesztők