A Párttörténet Intézet előterjesztést tett az Országos Szervező Bizottságnak az ’56-os anyagok és visszaemlékezések gyűjtésére.Tovább
Az 1956. május 29-ei magyar–jugoszláv pénzügyi és gazdasági egyezmény
„Törekvésünk az volt, hogy a múlt nyitott kérdéseit azáltal háttérbe szorítsuk, hogy a további gazdasági együttműködés problémáját helyezzük előtérbe. Kitűnt azonban, hogy jugoszláv részről az utóbbi kérdések tárgyalására egyáltalán nem készültek, hanem kizárólag követeléseik rendezését kívánják a mostani tárgyalások során biztosítani."
Források
Háy László és Antos István levele Rákosi Mátyás részére Mijalko Todoroviccsal folytatott tárgyalásukról
1955. szeptember 2.
| Másolat. | Szigorúan titkos! |
Kedves Rákosi elvtárs!
A mai napon bemutatkozó látogatást tettünk Antos elvtárssal a jugoszláv delegáció vezetőjénél, Todorovics elvtársnál. A beszélgetés mintegy egy óra hosszat tartott. Törekvésünk az volt, hogy a múlt nyitott kérdéseit azáltal háttérbe szorítsuk, hogy a további gazdasági együttműködés problémáját helyezzük előtérbe. Kitűnt azonban, hogy jugoszláv részről az utóbbi kérdések tárgyalására egyáltalán nem készültek, hanem kizárólagköveteléseik rendezését kívánják a mostani tárgyalások során biztosítani.
Kifejezésre jut ez többek között abban, hogy a tárgyalások anyagául három napirendi pontot javasoltak: 1. a gazdasági egyezményekből eredő magyar tartozások kérdése, 2. a jóvátétel kérdése, 3. a gazdasági kapcsolatok megszakításából eredő jugoszláv károsodás kérdése.
A 3. pontot formálisan nem utasítottam vissza, de tartalmilag igen és pedig olyan módon, hogy az egész kérdés rendezésénél jugoszláv részről vegyék figyelembe Magyarország fizetőképességét. Emellett két pontnak napirendre tűzését javasoltam: 1. a magyar követelések kérdését, 2. a gazdasági együttműködés kérdését. Javaslatomat elfogadták. A gazdasági együttműködéssel jugoszláv részről megjelölik, hogy elsősorban milyen magyar áruk szállítása iránt érdeklődnek egy hosszúlejáratú egyezmény keretében. Todorovics közölte, hogy ezt a kérdést még nem vizsgálták meg, de követeléseik rendezése után hajlandók erről tárgyalni.
A beszélgetés során megállapítható volt, hogy a jugoszlávok különböző követeléseik alapján arra számítanak és törekednek, hogy jelentősebb összeg megfizetését érjék el. De kifejezésre juttatták, hogy a szállítási feltételeket illetően - elsősorban a szállítandó áruk tekintetében - hajlandók Magyarország szállítási lehetőségeit figyelembe venni.
Az első találkozón még nem vetettük fel a nullszaldó kérdését, mivel látható volt, hogy a részünkről támasztható igényeket minimálisaknak tekintik. A nullszaldó kérdését akkor fogjuk felvetni, ha a magyar követelések jelentős voltáról már sikerült őket meggyőzni.
A magyar delegáció a kapott irányelveknek megfelelően folytatja a tárgyalásokat.
A levelet Droppa elvtárssal küldjük, aki a zágrábi vásárról tér vissza.
| Belgrád, 1955. szeptember 5. | Háy László Antos István |
Jelzet: MOL XIX-J-1-j Jugoszlávia TÜK 27. doboz.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 27.
1956
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/5-6.
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.
Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.
Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.
Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.
Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.
Budapest, 2024. december 18.
Miklós Dániel
főszerkesztő