Első világháború: Német csapatok elfoglalják Antwerpent.Tovább
A Vörös Hadsereg halottai 1956-ban
A közölt dokumentum remélhetően fontos adalékkal szolgálhat az 1956. október 23-a utáni hetek, hónapok katonai eseményeinek elesettjeiről. 1986 májusában készült egy összefoglaló feljegyzés a Magyarországon eltemetett szovjet katonák sírhelyéről és az eltemetettek nevéről. A nyilvántartás alapján többségében teljes bizonyossággal megállapítható az 1956-os események során elesettek személye.
1956 tragikus és felemelő eseményeinek résztvevői, áldozatai legtöbbször a névtelenség mögött maradva jelentik a történelem kitörölhetetlen szereplőit. A megtorlások, sortüzek, utcai harcok forradalmi áldozatairól egyre több adat látott nyilvánosságot az utóbbi évtizedekben. A szabadságharcot eltipró katonai gépezet oldaláról ritkán kerül elő nevesített adat (kivételt jelentenek természetesen a politikai, katonai, belügyi apparátus vezetőinek személyei). Az itt közölt dokumentum remélhetően – azon túl, hogy nevesíti a másik oldal áldozatait – fontos adalékkal
a korszakkal foglalkozó történészek számára is. Az 1956. október 23-a utáni hetek, hónapok katonai eseményeivel már forrásértékű történészi munkák foglalkoztak, amelyek alapján szinte óráról órára rekonstruálhatóak az események. 1986 májusában az MSZMP KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztálya készült egy összefoglaló feljegyzés a KB Külügyi Osztálya számára, és a hozzá kapcsolódó dokumentumok között található jegyzék adatai alátámasztják egyes történeti munkák is. Az iratokból kiderül, hogy a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya 1965-ben rendelte el (feltételezhetően április 4-e 20. évfordulójához kapcsolódóan) az 1944–1945-ben, és az azt követő időszakban Magyarországon eltemetett szovjet katonák sírhelyének, és az eltemetettek nevének összeírását. A nyilvántartás alapján többségében teljes bizonyossággal, kisebb részben valószínűsítve megállapítható az 1956-os események során elesettek személye és ebből következően azok létszáma is. 1986 májusában a másolati példányokat az MSZMP KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztálya átadta a KB Külügyi Osztályának.A fővárosra vonatkozó lista mellett, néhány vidéki adat is megtalálható az iratok között, ezek nagyságrendileg kisebbek a budapesti veszteségekkel
.Forrás:
A dokumentum jelzete: MOL M–KS 288. f. 31. cs 1986/1. ő. e. (Magyar Országos Levéltár – Magyar Szocialista Munkáspárt iratai – MSZMP Központi Szervei – Közigazgatási és Adminisztratív osztály)
Ezen a napon történt október 09.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő