Németország hadat üzen Franciaországnak.Tovább
Éberség a hetvenes években
A közölt források szocializmusban elvárható éberség különböző szintjeit kívánják érzékeltetni. Az egyik a rendszerellenes papi agitálás veszélyére hívta fel az illetékesek figyelmét. Az Artex vállalat által Egyesült Államokba exportált történelmi Magyarországot és a koronás címert ábrázoló falicsempék pedig a „proletár internacionalizmus" érdekeivel ellentétes folyamatok elindítására alkalmasak. A harmadik dokumentumban Megyeri Károly a Magyar Televízió elnökhelyettese az 1956-os forradalom 20. évfordulója kapcsán külföldi forgatócsoportok fokozott ellenőrzésére hívja fel a figyelmet.
Bevezetés
Az alábbi három dokumentum a történetírásban és az emlékezetben is a "kádári korszaknak" ahhoz az évtizedéhez - a '70-es évekhez - kapcsolódó, amely a társadalom többsége számára a vagyoni biztonság, a gyarapodás, a békés hétköznapok illúzióját jelentette. Az ún. enyhülési politika leglátványosabb időszakának eseményei (fegyverzet-korlátozási megállapodásokkal, a nagyhatalmak közötti csúcstalálkozóról, a vietnami-konfliktus befejezésével, a közel-keleti háborút látszólag lezáró "Camp David"-del) csak erősítették az állandóságba, a relatív "népi demokratikus jólétbe" vetett bizalmat és hitet.
A felszín alatt a kirakat csillogása mögött azonban már elindultak azok a folyamatok, amelyek elvezettek a nyolcvanas évek gazdasági, társadalmi válságához, végállomásként az ún. rendszerváltozás folyamatáig.
Az első - bizalmi válsággal is felérő - mozzanat az évtized közepén sokkoló hatású húsáremelés, majd az immár permanenssé váló Lengyelországi társadalmi válsággal megjelenő hazai ellenzéki mozgalmak tevékenységének a megerősödése volt.
A munkásosztály vezető szerepének, és a "marxizmus-leninizmus eszmeiségének" biztosítása ellenére nem lankadhatott az "éberség" a hétköznapokban jelentkező "ellenséges", "káros" nézetekkel, jelenségekkel szemben. A válogatás ennek az éberségnek a különböző szintjeit kívánja érzékeltetni. A "Mindszenty-ügy" megoldásának árnyékában izgalmas az a bejelentés, amely a rendszerellenes papi agitálás veszélyére hívta fel az illetékes döntéshozó figyelmét. A "közvetlen demokrácia" megnyilvánulásaként, győzelmeként is értelmezhetjük a levélben megfogalmazottak "kezelését". Foganatja lett az állampolgári bejelentésnek, bár a bejelentésben említett bencés szerzetest "csak" az idegenvezetéstől tiltották el.
A "falicsempe-ügy" nemzetközi összefüggésekbe emeli az elvárható éberséget. Az Artex Külkereskedelmi Vállalat által az Egyesült Államokba exportált történelmi Magyarországot és a koronás címert ábrázoló falicsempék - a vizsgálat szerint - a "proletár internacionalizmus" érdekeivel ellentétes folyamatok elindítására alkalmasak. A fegyelmi eljárás nem maradhatott el. Az azonban, hogy súlyosabb büntetéseket nem osztottak ki, jelzi, hogy a rendszer a hetvenes években már nagyobb toleranciával tekintett az ilyen cselekedetekre, mint néhány évvel korábban. Az sem érdektelen, hogy az Artex vezérigazgatója nem kapott fegyelmi büntetést, míg az Iparművészeti Vállalatnál nem csak az ügyintéző, hanem az igazgató is. Ez valószínűleg azzal függhetett össze, hogy a külkereskedelmi vállalatok a postás szerepét játszották, és az üzletet a termelő cégek kötötték meg, de nem lévén külkereskedelmi joguk, kénytelenek voltak igénybe venni az ágazathoz tartozó külkereskedelmi vállalat "szolgáltatásait."
A harmadik dokumentum az éberség konfliktus-megelőző szintjét érzékelteti. Megyeri Károly a Magyar Televízió elnökhelyettese Grósz Károlynak az MSZMP KB Agitációs és Propaganda osztályának vezetőjéhez írt levelében az 1956-os forradalom 20. évfordulója kapcsán Magyarországra jövő külföldi forgatócsoportok fokozott ellenőrzésére hívja fel a figyelmet. Megyeri javaslata kiemeli, hogy "A mai nemzetközi helyzetben, a szocialista közösség és ezen belül hazánk érdekeinek ártana, ha olyan rendszabályokat vezetnénk be, amelyek kihatással lehetnének az államközi kapcsolatokra, és amelyeket a nyugati propaganda erőteljesen kihasználhatna ellenünk."
A levél értelmében a Magyar Újságírók Szövetsége erre a célra alakítandó megbízható tagokból álló "újságíró brigádja" felügyelete, irányítása mellett készülhettek volna filmek az 1956-os évfordulóhoz kapcsolódóan. A párt agitációs és propagandabizottsága is foglalkozott az üggyel, de a rendelkezésre álló adatokból nem deríthető ki, hogy Megyeri Károly javaslatát megvalósították-e vagy sem.
A dokumentumok a MOL V. osztályán az M-KS-MOL-288. f. (MSZMP KB) iratai között
22/1976/24. ő. e. 24/1972/9. ő. e. 26/1972/4. ő. e. levéltári jelzet alatt található |
A dokumentumok őrzési helye: MOL V. osztálya, M-KS-MOL-288. f. 22/1976/24. ő. e., 24/1972/9. ő. e., 36/1972/4. ő. e. levéltári jelzet alatt.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 03.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő