Kettős mérce: az erotika befektetési előnyei a szocializmusban

A Playboy című folyóirat stábja 1986-ban egy hónapig a magyar kormány költségén akart „szép lányokról” felvételeket készíteni, és reklámozni „Nyugaton” Budapestet. A dokumentumok a kérés körüli huza-vonát mutatják be.

Bevezetés

Az 1980-as évek közepére (1985-1986) a Kádár-rendszer belső stabilitása egyre több gazdasági-társadalmi kihívással volt kénytelen szembe nézni: az ellenzéki ún. „Monori-találkozó", a Tiszatáj című folyóirat szerkesztőségének leváltása, a magyar-román kapcsolatok látványos és egyre nyilvánvalóbb romlása, az emberek hétköznapjait leginkább befolyásoló gyakori áremelések, illetve olyan új jelenségek, mint pl. a sokat vitatott „bős-nagymarosi vízlépcső" építésének kérdése. A fokozódó eladósodás ellenére is vonzó maradt a kirakat. A növekvő pénzügyi-gazdasági nehézségek erősítették azt a szándékot, hogy hazánk a „blokk", illetve Kelet-Közép-Európa regionális központjává váljon, vonzza a nyugati befektetőket és a turistákat egyaránt.

Erről a szándékról is tájékoztatnak az Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának (MSZMP KB) Agitációs és Propaganda Osztályán keletkezett, illetve őrzött iratok 1986-ból. Egyre több nyugati napilap, TV-társaság kért tudósítói számára akkreditálási kérelmet (The Independent, The New York Times, TF 1) a hivatalos magyar szervektől, amelyek a kérést készséggel teljesítették, de azt a feltételt szabták, hogy az említett médiumok nyissanak állandó irodát Budapesten Bécs helyett! A rendszer nyitottságának, rugalmasságának demonstrálásán kívül az idegenforgalmi előnyök (a valutabevételek, a turisták számának növekedése; pl. egy 1987-es statisztika szerint 19 millió külföldi kereste fel hazánkat abban az évben) mérlegelése magyarázza a kormányzat pozitív hozzáállását. Természetesen a nyitottságnak, együttműködésnek léteztek „rendszer-specifikus" határai: olyan jelenségek begyűrűzése Nyugatról, amelyek a „szocialista erkölcsiséggel", a társadalom többségének „jó ízlésével" összeférhetetlenek. A Playboy magazin ügye, hasonlóan a hazai „Szépségkirálynő-választás" megrendezésének kérdéséhez, jól érzékeltetik ezeket a határokat. Az egy időben (1986 nyarán) keletkezett dokumentumok közös mozzanata egy tragédia: az első magyar szépségkirálynő, Molnár Csilla öngyilkossága. A rendelkezésre álló pártiratokból sajnos nem állapítható meg, hogy megvalósult-e a magazin kérése, és ha igen milyen feltételekkel. A pártszerv illetékese úgy vélte, hogy az „idegenforgalmi előnyök" miatt érdemes megfontolni a Playboy kérését. .Ugyanakkor a Külügyminisztérium sajtóosztályának a vezetője arra a tagadhatatlan tényre is utal, hogy mintha a Playboy a magyar kormányzat költségére „tervezne egy kellemes és hosszas magyarországi kirándulást, a fizetség pedig lényegében lányaink bájainak propagálása lenne." (5. számú forrás)

Az évtized közepén két nehezen összeegyeztethető, egymás ellen ható folyamatot kellett a politikai és gazdasági döntéshozóknak kezelni: a „szocialista rendszer ideológiai-erkölcsi alapjainak biztosítását", valamint a nyugati hitelfelvételekkel, a pénzügyi kiszolgáltatottsággal együtt a „demokrácia-minták" begyűrűző hatásait.

Az itt bemutatott dokumentumok keletkezésének évében a Magyar Tudományos Akadémia egy összefoglaló, tájékoztató anyagot készített az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottság részére a Soros Alapítvánnyal 1984-ben kötött együttműködési megállapodás addigi tapasztalatairól. A tudományos és művészeti ösztöndíjak pénzügyi, egyéb formában megvalósuló támogatása mögött - amint azt a jelentés is megfogalmazza - a „nyugati típusú liberális gondolkodás magyarországi fejlődésének, a társadalom zártsága feloldásának elősegítése" áll. Ez jól érzékeltette hazánk „nyugati kezelésében mutatkozó tendenciákat" is.

Annak ellenére, hogy ellenzéki, „másképpen gondolkodó" személyek támogatása is előtérbe került, a Soros Györggyel folytatott együttműködés „pozitívan értékelhető" a jelentés szerint, mert a tudományos élet olyan területei jutottak dollár alapú támogatáshoz, amelyek az akkori körülmények között keményvalutát nem kaptak volna.

A „Soros", illetve „Playboy-jelenség" káros hatásai ellensúlyának is felfogható a politikai vezetésnek a „világnézeti, erkölcsi megújulás szükségességéről" vallott felfogása. Ez az ideológiai szóvirág azonban nem jelenthette a '80-as évek végére sürgetővé váló gazdasági, politikai, társadalmi megújulást. A valódi társadalmi problémák megkerülését, de a pártpropaganda igényeit kielégítő változtatás irányait (a békéscsabai országos elméleti tanácskozás alapján) az MSZMP KB Agitációs Propaganda Bizottsága dolgozta ki, ráirányítva a figyelmet a „hosszú távú, céltudatos világnézeti, erkölcsi nevelő tevékenységre is, amely felöleli a társadalomtudományok legkülönbözőbb területeit, magában foglalja a tudatformáló munka különböző formáit az iskolától a tömegtájékoztatáson és a pártpropagandán keresztül a művészetig."

Elképzelhető, hogy a „Szépségkirálynő-választás" körüli indulatok, eltérő vélemények is megbújnak a következő megállapításban: „El kell végezni, az ún. „tömegkultúra", a szórakoztatóipar [....] értékelemzését az általuk sugallt életminták, magatartásmodellek szempontjából." Az irányelv szerint fontos a „tudatosság" a kínálat arányainak megállapításánál, illetve a támogatási és terjesztési politika esetében a világnézeti, erkölcsi hatások „befolyásolására."

Ezen a napon történt december 08.

1906

Elhelyezik ünnepélyesen a Szent István-bazilika zárókövét I. Ferenc József jelenlétében.Tovább

1941

Az Egyesült Államok Kongresszusa hadat üzen Japánnak, ezzel az Egyesült Államok belép a második világháborúba.Tovább

1941

Ausztrália, Dél-afrikai Köztársaság, Kanada és Új-Zéland hadat üzen Magyarországnak.Tovább

1955

Az Európa Tanács elfogadja jelképéül az európai zászlót.Tovább

1956

A a budapesti központi munkástanács öttagú delegációja a parlamentben tárgyal Marosán György államminiszterrel, Salgótarjánban sortűz...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Lapunk idei negyedik száma ismét négy forrásismertetést publikál. Az írások ezúttal nemcsak konkrét személyek sorsának alakulását, hanem egy konkrét intézmény számára mérföldkőnek nevezhető eseménysort mutatnak be. A publikációk időrendjét tekintve egy kapcsolódik az Osztrák-Magyar Monarchiához, egy a Horthy-korszakhoz, egy a kommunista hatalomátvétel éveihez, egy pedig a kiépült Kádár-rendszerhez. Mind a négy írásnak van ugyanakkor kihatása a későbbi időszakokra nézve.

A kronologikus rendet tartva Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) forrásismertetése az első, aki az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületének történetéhez szolgáltat eddig kevésbé ismert adalékokat. Szerzőnk írásában bemutatja, hogy milyen módon zajlott az akkor még csak papíron létező levéltári palota építéséhez a kivitelezők pályáztatása – a bő száz évvel ezelőtt történt kiválasztásnak pedig máig ható következménye az épület külső-belső kinézete. Mint kiderül: a pályáztatás lineáris folyamatnak tűnik, azonban a gyakorlat mást mutatott több esetben is.

Kunné Tornóczky Andrea (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára) Sárdy János operaénekes életének azon szakaszát helyezi reflektorfénybe, amikor még kántortanítóként dolgozott Dunaföldváron. Írásából kiderül, hogy miként került pályázat útján a tolnai városba, és hogy mivel foglalkozott a tanítás mellett (amelynek későbbi énekesi karrierjéhez is köze volt).

Az 1945 utáni magyarországi keresztényellene politikai lépéseket átélő Mihalovics Zsigmond beszámolóit ismerteti Somorjai Ádám OSB (emeritus vatikáni levéltáros, Pannonhalmi Bencés Főapátság), aki a Vatikáni Államtitkárság Levéltárában végzett kutatásai során bukkant rá Katolikus Akció korabeli vezetőjének a feljegyzéseire, amelyeknek XII. Piusz pápa volt a címzettje. A bőséges, nemcsak a magyarországi egyház-, hanem politikatörténet számára is értékes forrást jelentő írásokat két részletben közöljük terjedelmi okok miatt.

Szabó Imréné Simon Teréz brutális bűncselekményét, bírósági ügyét, majd kivégzését mutatja be részletesen levéltári dokumentumok alapján Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola). A két kisgyermek meggyilkolását tervező takarítónő esete abból a szempontból kuriózum, hogy hazánkban ő volt az utolsó előtti kivégzett nő, valamint, hogy a kegyelmi kérvényének elutasításához nagyban hozzájárult a közvélemény haragja.

Negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei ötödik és hatodik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest 2022. október 20.

Miklós Dániel
főszerkesztő