Második világháború: a brit–amerikai szövetséges légierő bombázza Belgrádot, 1100 ember hal meg.Tovább
B-listázás a városházán
„1875 fővárosi alkalmazottat kellene elbocsátani, hogy az 1938-as létszámot 10 százalékkal csökkentsék. A Nemzeti Bizottság viszont az 1875 alkalmazott elbocsátása helyett a kiszivárgott hírek szerint 3580 fő elbocsátására tett javaslatot, vagyis 1655-tel többre, mint kellene."
Források
Az alább közölt forrás Budapest Főváros Levéltárában található a
között, amelyet a könnyebb átláthatóság kedvéért táblázatokba rendeztünk. A táblázatok elé csak rövid magyarázatokat fűztünk. Látható, hogy a budapesti B-listázás során, a Városházán dolgozó közalkalmazotti réteg 30%-a az utcára került, és megélhetését más módon kellett fedeznie. Igazolások-B-listázás-polgármesteri rendeletek, mind az átalakítás részei. Bizony átalakítás volt ez, hiszen a közalkalmazottak munkáját ellátták mások, a kommunista párthoz hű alacsonyabb végzettségű dolgozók, akik immár a „közigazgatás frontján harcoltak".
1. Táblázat
| Megnevezés | Létszám 1946 | A döntőbizottság határozata [B-listázottak száma] | A döntőbizottság határozata százalékban | maradt | I-V. Fizetési osztály |
| Törvényhatósági elnöki hivatal | 23 | 3 | 13 | 20 | - |
| Polgármesteri hivatal | 32 | 2 | 6,3 | 30 | 1 |
| Alpolgármesteri hivatalok | 33 | 1 | 3 | 32 | 1 |
| Székesfővárosi Számszék | 11 | - | 0 | 11 | - |
| Összesen | 99 | 6 | 6,3 | 93 | 2 |
Az első táblázat részletezi a központi hivatalokban leépített alkalmazottakat hivatalok szerint. Amint látható a központi hivatalokban csak hat főt bocsájtottak el. Ez a 6,3 százalékos arány jóval kisebb mértékű volt, mint a polgármesteri ügyosztályoknál és a kerületi elöljáróságoknál, illetve a többi hivatalnál. A politikai háttéralkuk miatt a leépítések „magasabb szinten" ekkor még kevésbé érvényesültek...
2.
| Megnevezés | Létszám 1946 | A döntőbizottság határozata [B- listázottak száma] | A döntőbizottság határozata százalékban | maradt | I-V. Fizetési osztály |
| Polgármesteri I. ügyosztály | 118 | 38 | 32,2 | 80 | 2 |
| Polgármesteri II. ügyosztály | 103 | 38 | 36,9 | 65 | 5 |
| Polgármesteri III. ügyosztály | 229 | 99 | 43,2 | 130 | 7 |
| Polgármesteri IV. ügyosztály | 55 | 25 | 45,5 | 30 | 2 |
| Polgármesteri V. ügyosztály | 28 | 12 | 42,9 | 16 | 1 |
| Polgármesteri VI. ügyosztály | 25 | 7 | 28 | 18 | 2 |
| Polgármesteri VII. ügyosztály | 74 | 29 | 39,2 | 45 | 5 |
| Polgármesteri VIII. ügyosztály | 79 | 20 | 25,3 | 59 | 1 |
| Polgármesteri IX. ügyosztály | 373 | 76 | 20,4 | 297 | 3 |
| Polgármesteri X. ügyosztály | 53 | 4 | 7,5 | 49 | - |
| Polgármesteri XI. ügyosztály | 61 | 10 | 16,4 | 51 | 1 |
| Polgármesteri XII. ügyosztály | 48 | 13 | 27,1 | 35 | 1 |
| Polgármesteri XIII. ügyosztály | 132 | 40 | 30,3 | 92 | 3 |
| Polgármesteri XIV. ügyosztály | 98 | 36 | 36,7 | 62 | 1 |
| Polgármesteri XV. ügyosztály | 60 | 13 | 21,7 | 47 | 2 |
| Polgármesteri XVI. ügyosztály | 160 | 43 | 26,9 | 117 | 4 |
| Összesen | 1696 | 503 | 29,7 | 1193 | 40 |
A második táblázat a Polgármesteri ügyosztályoknál leépített alkalmazottakat mutatja. Kiugróan magas a leépítettek aránya a III., a IV., és az V. ügyosztálynál, míg a X. ügyosztályt érintette a legkevésbé. Ennek a magyarázata még várat magára, hiszen a III. ügyosztály a városrendezéssel foglalkozott, mégis innen távolítottak el majdnem a legtöbb munkatársat, fontos osztály a IV. közjogi illetékességű is, a legnagyobb mértékű szanálás ezt az osztályt érte. Nem tudni, miért voltak olyan kegyetlenek az V. osztály dolgozóival sem, az osztályon pedig akkor a közlekedésfejlesztést irányították, ami a romos városban elsőrangú kérdés volt. A X. ügyosztály a közegészségügyet irányította, és -indokoltan- csak négy munkatársától váltak meg.
3.
| Megnevezés | Létszám 1946 | A döntőbizottság határozata [B-listázottak száma] | A döntőbizottság határozata százalékban | maradt | I-V. Fizetési osztály | |
| I. kerületi elöljáróság | 145 | 46 | 31,7 | 99 | 2 | |
| II. kerületi elöljáróság | 263 | 116 | 44,1 | 147 | 5 | |
| III. kerületi elöljáróság | 242 | 100 | 41,3 | 142 | 1 | |
| IV. kerületi elöljáróság | 237 | 83 | 35 | 154 | 4 | |
| V. kerületi elöljáróság | 440 | 162 | 36,8 | 278 | 3 | |
| VI. kerületi elöljáróság | 441 | 176 | 39,9 | 265 | 2 | |
| VII. kerületi elöljáróság | 487 | 204 | 41,9 | 283 | 2 | |
| VIII. kerületi elöljáróság | 498 | 193 | 38,8 | 305 | 2 | |
| IX. kerületi elöljáróság | 391 | 155 | 39,6 | 236 | 7 | |
| X. kerületi elöljáróság | 236 | 76 | 32,2 | 160 | 3 | |
| XI. kerületi elöljáróság | 319 | 138 | 43,3 | 181 | 9 | |
| XII. kerületi elöljáróság | 228 | 89 | 39 | 139 | 3 | |
| XIII. kerületi elöljáróság | 253 | 78 | 30,8 | 175 | 1 | |
| XIV. kerületi elöljáróság | 331 | 116 | 35 | 215 | 2 | |
| Összesen | 4511 | 1732 | 38,4 | 2779 | 46 | |
A harmadik táblázat a kerületi elöljáróságoknál leépített alkalmazottak számát ismerteti. A kerületi elöljáróságokat a leépítések érzékenyebben érintették, mindegyik kerületnél 30% fölött van az elbocsátások aránya, míg néhány esetében a 40 százalékot is meghaladja.
4. Táblázat
| Megnevezés | Létszám 1946 | A döntőbizottság határozata [B-listázottak száma] | A döntőbizottság határozata százalékban | maradt | I-V. Fizetési osztály |
| Árvaszék | 114 | 29 | 25,4 | 85 | 4 |
| Tiszti ügyészség | 87 | 22 | 25,3 | 65 | 7 |
| Tisztifőorvosi Hivatal | 26 | 8 | 30,8 | 18 | 4 |
| Tüdőbeteg-gondozó Intézet | 107 | 24 | 22,4 | 83 | - |
| Nemi beteg-gondozó Intézet | 44 | 4 | 9,1 | 40 | - |
| Idegbeteg-gondozó Intézet | 11 | 1 | 9,1 | 10 | - |
| Közegészség-ügyi Intézet | 30 | 7 | 23,3 | 23 | - |
| Statisztikai Hivatal | 147 | 47 | 32,2 | 100 | 5 |
| Levéltár | 19 | 3 | 15,8 | 16 | - |
| Központi Számvevőség | 460 | 131 | 28,5 | 329 | 9 |
| Összesen | 1045 | 276 | 26,4 | 769 | 29 |
A negyedik táblázat az önálló központi hivataloknál leépítetteket mutatja be. Ma már nem rekonstruálható, hogy miért érintették olyan kevéssé a Nemibeteg gondozó Intézetet, illetve az Idegbeteg-gondozó Intézetet. Vélhetően a háború következtében megnőtt ez ilyen jellegű betegségekben ellátást igénylők száma, Hozzá kell tennünk, a nagyszámú TBC beteg ellenére a leépítés e területen mégis meghaladta a 22%-ot.
5. Táblázat
| Megnevezés | Létszám 1946 | A döntőbizottság határozata [B-listázottak száma] | A döntőbizottság határozata százalékban | maradt | I-V. Fizetési osztály | |
| I. Ügyosztály |
|
|
|
|
| |
| Sz[ékes]főv[árosi] Alkalmazottak segítő alapja | 137 | 55 | 40,1 | 82 | 3 | |
| Polgármesteri központi segédhivatalok | 121 | 19 | 15,7 | 102 | - | |
| Szfőv. Telefonközpont | 11 | 1 | 9,1 | 10 | - | |
| Fővárosi Közlöny szerkesztősége | 15 | 3 | 20 | 12 | - | |
| Igazoló Bizottságok Titkársága | 22 | - | 0 | 22 | - | |
| II. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
| Útügyi Intézet | 27 | 6 | 22,2 | 21 | - | |
| Építőanyag vizsgáló és Kísérleti Intézet | 12 | 1 | 8,3 | 11 | - | |
| Dunaparti Felügyelőség | 6 | 3 | 50 | 3 | - | |
| Erdő és Mezőgazdasági Hivatal | 77 | 16 | 20,8 | 61 | 1 | |
| Kertészet | 72 | 14 | 19,4 | 58 | 1 | |
| III. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
| Földhivatal | 7 | 1 | 14,3 | 6 | - | |
| VI. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
| Központi Adószámvevő Hivatal | 121 | 26 | 21,5 | 95 | 2 | |
| Központi Pénztár | 55 | 23 | 41,8 | 32 | 3 | |
| Javadalmi Őrség | 651 | 240 | 36,9 | 411 | - | |
| VIII. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
| Vegyészeti és Élelmiszer-vizsgáló Intézet | 113 | 45 | 39,8 | 68 | 3 | |
| Állategészség-ügyi Telep | 10 | 3 | 30 | 7 | - | |
| Állatvásárok és Közvágóhidak Igazgatósága | 145 | 51 | 35,2 | 94 | 3 | |
| Élelmiszerjegy-központ | 1258 | 476 | 37,8 | 782 | - | |
| Vásárcsarnokok Igazgatósága | 160 | 40 | 25 | 120 | 1 | |
| Gabonahivatal | 26 | 1 | 3,9 | 25 | - | |
| Tüzelőanyag Hivatal | 63 | 14 | 22,2 | 49 | - | |
| IX. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
| Hatósági háziipari foglalkoztató | 12 | 1 | 8,3 | 11 | - | |
| Szeretet-otthonok Igazgatósága | 37 | 14 | 37,8 | 23 | - | |
| Hajléktalanok menhelye | 6 | 1 | 16,7 | 5 | - | |
| Népszállók | 10 | - | 0 | 10 | - | |
| Szociális Telepek | 11 | 1 | 9,1 | 10 | - | |
| Árvaházak | 2 | - | 0 | 2 | - | |
| Gondozottak Központi Nyilvántartó Hivatala | 18 | - | 0 | 18 | ||
| Anya-, csecsemő- és kisdedvédelmi Intézet | 334 | 95 | 28,4 | 239 | 1 | |
| Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központ | 69 | 15 | 21,7 | 54 | 1 | |
| Gyermek-otthonok és üdülők | 13 | 1 | 7,7 | 12 | - | |
| Szfőv. Kislakások Hivatala | 59 | 25 | 42,4 | 34 | - | |
| Központi Lakáshivatal | 187 | 56 | 29,9 | 131 | 2 | |
| X. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
| Közkórházak Központi Igazgatósága és közkórházak | 644 | 109 | 16,9 | 535 | 4 | |
| Fertőtlenítő Intézet | 68 | 5 | 7,4 | 63 | 1 | |
| Köztemetők Igazgatósága és Köztemetők | 97 | 21 | 21,7 | 76 | 1 | |
| Községi Temetkezési Intézet | 277 | 44 | 15,9 | 233 | - | |
| Köztisztasági Hivatal | 89 | 27 | 30.3 | 62 | 1 | |
| Közkórházak Gyógyszertárai | 54 | 4 | 7,4 | 50 | - | |
| XI. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
| Gondnoki Hivatal | 123 | 11 | 8,9 | 112 | - | |
| Idegenforgalmi Hivatal | 19 | 7 | 36,8 | 12 | 1 | |
| Fővárosi Könyvtár | 178 | 51 | 28,1 | 127 | 1 | |
| Fővárosi Múzeumok | 22 | - | 0 | 22 | - | |
| Fővárosi Képtár | 18 | - | 0 | 18 | - | |
| Népművelési Központ és Városi Színház | 58 | 9 | 15,5 | 49 | - | |
| Budapest Irodalmi Intézet | 17 | 3 | 17,7 | 14 | - | |
| Állat és Növénykert | 26 | 4 | 15,4 | 22 | - | |
| Zenekar | 61 | - | 0 | 61 | - | |
| XIV. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
| Tűzoltóság | 849 | 156 | 18,4 | 693 | 2 | |
| XV. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
| Zsibárus-csarnok | 11 | - | 0 | 11 | - | |
| XVI. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
| Hordójelző Hivatal | 8 | - | 0 | 8 | - | |
| Központi Javító Műhely | 65 | 18 | 27,7 | 47 | - | |
| Összesen | 6 551 | 1716 | 26,2 | 4835 | 32 | |
| Mindösszesen | 13 902 | 4233 | 30,4 | 9669 | 149 | |
Az ötödik táblázat a Polgármesteri ügyosztályokhoz tartozó közigazgatási hivatalok, intézetek, intézmények leépített alkalmazottait ismerteti. A leépítések nem érintették az Igazoló Bizottságok Titkárságát, a Népszállók, az Árvaházak, a Gondozottak központi Nyilvántartó Hivatala, a Múzeumok, Képtárak, a Zenekar, a Zsibáruscsarnok és a Hordójelző Hivatal Intézményeit. A legtöbb közalkalmazott viszont a Kislakások Hivatalában vehetett át elbocsátó határozatot.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 16.
1944
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő