B-listázás a városházán

„1875 fővárosi alkalmazottat kellene elbocsátani, hogy az 1938-as létszámot 10 százalékkal csökkentsék. A Nemzeti Bizottság viszont az 1875 alkalmazott elbocsátása helyett a kiszivárgott hírek szerint 3580 fő elbocsátására tett javaslatot, vagyis 1655-tel többre, mint kellene."

Források

Az alább közölt forrás Budapest Főváros Levéltárában található a

között, amelyet a könnyebb átláthatóság kedvéért táblázatokba rendeztünk. A táblázatok elé csak rövid magyarázatokat fűztünk. Látható, hogy a budapesti B-listázás során, a Városházán dolgozó közalkalmazotti réteg 30%-a az utcára került, és megélhetését más módon kellett fedeznie. Igazolások-B-listázás-polgármesteri rendeletek, mind az átalakítás részei. Bizony átalakítás volt ez, hiszen a közalkalmazottak munkáját ellátták mások, a kommunista párthoz hű alacsonyabb végzettségű dolgozók, akik immár a „közigazgatás frontján harcoltak".

 

1. Táblázat

Megnevezés

Létszám 1946

A döntőbizottság határozata [B-listázottak száma]

A döntőbizottság határozata százalékban

maradt

I-V. Fizetési osztály

Törvényhatósági elnöki hivatal

23

3

13

20

-

Polgármesteri hivatal

32

2

6,3

30

1

Alpolgármesteri hivatalok

33

1

3

32

1

Székesfővárosi Számszék

11

-

0

11

-

Összesen

99

6

6,3

93

2

Az első táblázat részletezi a központi hivatalokban leépített alkalmazottakat hivatalok szerint. Amint látható a központi hivatalokban csak hat főt bocsájtottak el. Ez a 6,3 százalékos arány jóval kisebb mértékű volt, mint a polgármesteri ügyosztályoknál és a kerületi elöljáróságoknál, illetve a többi hivatalnál. A politikai háttéralkuk miatt a leépítések „magasabb szinten" ekkor még kevésbé érvényesültek...

 


 
2.
 

Megnevezés

Létszám 1946

A döntőbizottság határozata [B- listázottak száma]

A döntőbizottság határozata százalékban

maradt

I-V. Fizetési osztály

Polgármesteri I. ügyosztály

118

38

32,2

80

2

Polgármesteri II. ügyosztály

103

38

36,9

65

5

Polgármesteri III. ügyosztály

229

99

43,2

130

7

Polgármesteri IV. ügyosztály

55

25

45,5

30

2

Polgármesteri V. ügyosztály

28

12

42,9

16

1

Polgármesteri VI. ügyosztály

25

7

28

18

2

Polgármesteri VII. ügyosztály

74

29

39,2

45

5

Polgármesteri VIII. ügyosztály

79

20

25,3

59

1

Polgármesteri IX. ügyosztály

373

76

20,4

297

3

Polgármesteri X. ügyosztály

53

4

7,5

49

-

Polgármesteri XI. ügyosztály

61

10

16,4

51

1

Polgármesteri XII. ügyosztály

48

13

27,1

35

1

Polgármesteri XIII. ügyosztály

132

40

30,3

92

3

Polgármesteri XIV. ügyosztály

98

36

36,7

62

1

Polgármesteri XV. ügyosztály

60

13

21,7

47

2

Polgármesteri XVI. ügyosztály

160

43

26,9

117

4

Összesen

1696

503

29,7

1193

40

 

A második táblázat a Polgármesteri ügyosztályoknál leépített alkalmazottakat mutatja. Kiugróan magas a leépítettek aránya a III., a IV., és az V. ügyosztálynál, míg a X. ügyosztályt érintette a legkevésbé. Ennek a magyarázata még várat magára, hiszen a III. ügyosztály a városrendezéssel foglalkozott, mégis innen távolítottak el majdnem a legtöbb munkatársat, fontos osztály a IV. közjogi illetékességű is, a legnagyobb mértékű szanálás ezt az osztályt érte. Nem tudni, miért voltak olyan kegyetlenek az V. osztály dolgozóival sem, az osztályon pedig akkor a közlekedésfejlesztést irányították, ami a romos városban elsőrangú kérdés volt. A X. ügyosztály a közegészségügyet irányította, és -indokoltan- csak négy munkatársától váltak meg.

 

 


3.

Megnevezés

Létszám 1946

A döntőbizottság határozata [B-listázottak száma]

A döntőbizottság határozata százalékban

maradt

I-V. Fizetési osztály

I. kerületi elöljáróság

145

46

31,7

99

2

II. kerületi elöljáróság

263

116

44,1

147

5

III. kerületi elöljáróság

242

100

41,3

142

1

IV. kerületi elöljáróság

237

83

35

154

4

V. kerületi elöljáróság

440

162

36,8

278

3

VI. kerületi elöljáróság

441

176

39,9

265

2

VII. kerületi elöljáróság

487

204

41,9

283

2

VIII. kerületi elöljáróság

498

193

38,8

305

2

IX. kerületi elöljáróság

391

155

39,6

236

7

X. kerületi elöljáróság

236

76

32,2

160

3

XI. kerületi elöljáróság

319

138

43,3

181

9

XII. kerületi elöljáróság

228

89

39

139

3

XIII. kerületi elöljáróság

253

78

30,8

175

1

XIV. kerületi elöljáróság

331

116

35

215

2

Összesen

4511

1732

38,4

2779

46

             

A harmadik táblázat a kerületi elöljáróságoknál leépített alkalmazottak számát ismerteti. A kerületi elöljáróságokat a leépítések érzékenyebben érintették, mindegyik kerületnél 30% fölött van az elbocsátások aránya, míg néhány esetében a 40 százalékot is meghaladja.

 


4. Táblázat

Megnevezés

Létszám 1946

A döntőbizottság határozata [B-listázottak száma]

A döntőbizottság határozata százalékban

maradt

I-V. Fizetési osztály

Árvaszék

114

29

25,4

85

4

Tiszti ügyészség

87

22

25,3

65

7

Tisztifőorvosi Hivatal

26

8

30,8

18

4

Tüdőbeteg-gondozó Intézet

107

24

22,4

83

-

Nemi beteg-gondozó Intézet

44

4

9,1

40

-

Idegbeteg-gondozó Intézet

11

1

9,1

10

-

Közegészség-ügyi Intézet

30

7

23,3

23

-

Statisztikai Hivatal

147

47

32,2

100

5

Levéltár

19

3

15,8

16

-

Központi Számvevőség

460

131

28,5

329

9

Összesen

1045

276

26,4

769

29

 

A negyedik táblázat az önálló központi hivataloknál leépítetteket mutatja be. Ma már nem rekonstruálható, hogy miért érintették olyan kevéssé a Nemibeteg gondozó Intézetet, illetve az Idegbeteg-gondozó Intézetet. Vélhetően a háború következtében megnőtt ez ilyen jellegű betegségekben ellátást igénylők száma, Hozzá kell tennünk, a nagyszámú TBC beteg ellenére a leépítés e területen mégis meghaladta a 22%-ot.

 


5. Táblázat

Megnevezés

Létszám 1946

A döntőbizottság határozata [B-listázottak száma]

A döntőbizottság határozata százalékban

maradt

I-V. Fizetési osztály

I. Ügyosztály

 

 

 

 

 

Sz[ékes]főv[árosi] Alkalmazottak segítő alapja

137

55

40,1

82

3

Polgármesteri központi segédhivatalok

121

19

15,7

102

-

Szfőv. Telefonközpont

11

1

9,1

10

-

Fővárosi Közlöny szerkesztősége

15

3

20

12

-

Igazoló Bizottságok Titkársága

22

-

0

22

-

II. ügyosztály

 

 

 

 

 

Útügyi Intézet

27

6

22,2

21

-

Építőanyag vizsgáló

és Kísérleti Intézet

12

1

8,3

11

-

Dunaparti Felügyelőség

6

3

50

3

-

Erdő és Mezőgazdasági Hivatal

77

16

20,8

61

1

Kertészet

72

14

19,4

58

1

III. ügyosztály

 

 

 

 

 

Földhivatal

7

1

14,3

6

-

VI. ügyosztály

 

 

 

 

 

Központi Adószámvevő Hivatal

121

26

21,5

95

2

Központi Pénztár

55

23

41,8

32

3

Javadalmi Őrség

651

240

36,9

411

-

VIII. ügyosztály

 

 

 

 

 

Vegyészeti és Élelmiszer-vizsgáló Intézet

113

45

39,8

68

3

Állategészség-ügyi Telep

10

3

30

7

-

Állatvásárok és

Közvágóhidak

Igazgatósága

145

51

35,2

94

3

Élelmiszerjegy-központ

1258

476

37,8

782

-

Vásárcsarnokok

Igazgatósága

160

40

25

120

1

Gabonahivatal

26

1

3,9

25

-

Tüzelőanyag Hivatal

63

14

22,2

49

-

IX. ügyosztály

 

 

 

 

 

Hatósági háziipari foglalkoztató

12

1

8,3

11

-

Szeretet-otthonok Igazgatósága

37

14

37,8

23

-

Hajléktalanok menhelye

6

1

16,7

5

-

Népszállók

10

-

0

10

-

Szociális Telepek

11

1

9,1

10

-

Árvaházak

2

-

0

2

-

Gondozottak Központi Nyilvántartó Hivatala

18

-

0

18

-

Anya-, csecsemő- és kisdedvédelmi Intézet

334

95

28,4

239

1

Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központ

69

15

21,7

54

1

Gyermek-otthonok és üdülők

13

1

7,7

12

-

Szfőv. Kislakások Hivatala

59

25

42,4

34

-

Központi Lakáshivatal

187

56

29,9

131

2

X. ügyosztály

 

 

 

 

 

Közkórházak Központi Igazgatósága és közkórházak

644

109

16,9

535

4

Fertőtlenítő Intézet

68

5

7,4

63

1

Köztemetők Igazgatósága és Köztemetők

97

21

21,7

76

1

Községi Temetkezési Intézet

277

44

15,9

233

-

Köztisztasági Hivatal

89

27

30.3

62

1

Közkórházak Gyógyszertárai

54

4

7,4

50

-

XI. ügyosztály

 

 

 

 

 

Gondnoki Hivatal

123

11

8,9

112

-

Idegenforgalmi Hivatal

19

7

36,8

12

1

Fővárosi Könyvtár

178

51

28,1

127

1

Fővárosi Múzeumok

22

-

0

22

-

Fővárosi Képtár

18

-

0

18

-

Népművelési Központ és Városi Színház

58

9

15,5

49

-

Budapest Irodalmi Intézet

17

3

17,7

14

-

Állat és Növénykert

26

4

15,4

22

-

Zenekar

61

-

0

61

-

XIV. ügyosztály

 

 

 

 

 

Tűzoltóság

849

156

18,4

693

2

XV. ügyosztály

 

 

 

 

 

Zsibárus-csarnok

11

-

0

11

-

XVI. ügyosztály

 

 

 

 

 

Hordójelző Hivatal

8

-

0

8

-

Központi Javító Műhely

65

18

27,7

47

-

Összesen

6 551

1716

26,2

4835

32

Mindösszesen

13 902

4233

30,4

9669

149

             

Az ötödik táblázat a Polgármesteri ügyosztályokhoz tartozó közigazgatási hivatalok, intézetek, intézmények leépített alkalmazottait ismerteti. A leépítések nem érintették az Igazoló Bizottságok Titkárságát, a Népszállók, az Árvaházak, a Gondozottak központi Nyilvántartó Hivatala, a Múzeumok, Képtárak, a Zenekar, a Zsibáruscsarnok és a Hordójelző Hivatal Intézményeit. A legtöbb közalkalmazott viszont a Kislakások Hivatalában vehetett át elbocsátó határozatot.

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt szeptember 24.

1949

Halálra ítélik Rajk László volt belügyminisztert, Szőnyi Tibort és Szalai Andrást.Tovább

1989

Az SZDSZ bejelentette, hogy aláírások gyűjtésével népszavazás kiírását kezdeményezi négy kérdésben: a köztársasági elnök megválasztásának...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt közel két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő

 

Diaszpórák, személyes sorsok

 

A görög eredetű „diaszpóra” fogalom hosszú ideig a zsidó, görög és örmény szétszóratás leírására szolgált, manapság viszont a kényszerű kiűzetés vagy az önkéntes migráció következtében létrejött külföldi etnikai kisebbségi közösségek szinonimájává vált. A diaszpórák idegen befogadó országban tevékenykednek ugyan, de tagjait – a szociológiai vizsgálatok szerint – erős érzelmi kötelékek fűzik származási országukhoz. Magyar diaszpórán általában a 19. század végétől az országot, illetve a Kárpát-medencét több hullámban önként elhagyó, ma Nyugat-Európában és a tengerentúlon élő szórványmagyarságot értjük. Friss adatok szerint a diaszpórában élő magyarok száma – a leszármazottakkal együtt – körülbelül 2,5 millió fő, akiknek a fele azonban már nem tud magyarul.

Az elmúlt évtizedben a tengerentúli magyarság képviselői jelezték, hogy a diaszpóra tagjainak az évtizedek alatt összegyűjtött értékes dokumentumai egyre nagyobb veszélyben, sok esetben a megsemmisülés határán vannak. A Magyar Diaszpóra Tanács ezért 2013-ban elfogadta a Mikes Kelemen Programot, amelynek célja az, hogy a diaszpóramagyarság könyvtári, levéltári örökségét rendezett módon összegyűjtve Magyarországra szállítsák és gondoskodjanak későbbi méltó felhasználásáról. A Nemzetpolitikai Államtitkárság és az Országos Széchényi Könyvtár szervezésében elindított Mikes Kelemen Program 2014. január 1-jén kezdte el munkáját. A program eredményeként az elmúlt hat év során mintegy négyezer doboznyi iratanyag és tárgy érkezett haza a világ minden részéből.

A Magyar Nemzeti Levéltár szakmai partnerként 2015-ben csatlakozott e kezdeményezéshez, felvállalva a levéltárszakmai koordinációt. A Mikes Kelemen Program és a Nemzeti Kulturális Alap által finanszírozott Ithaka-program segítségével folyamatosan közreműködik az európai és tengerentúli emigráció iratanyagának szervezett hazahozatalában, az iratanyagok levéltári struktúrájának kialakításában, majd kutathatóvá tételében. Ennek eredményeként a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának őrizetébe számos értékes irathagyaték került, amelyekből ízelítőül már az ArchívNet 2017. évi 2–3. összevont száma is közölt két írást.

Idei 4. számunk – „Diaszpórák, személyes sorsok” – fő témája szintén a diaszpóra-lét. Schmidt Anikó Hoffmann Ferenc református lelkésznek az 1920-as, 1930-as években keletkezett, a nyugat-kanadai magyarok életét dokumentáló páratlanul gazdag fényképalbumát mutatja be. Seres Attila varsói levéltári kutatásai alapján ismerteti az erdélyi lengyel diaszpóra életét az 1930-as évek végén, mindemellett közread egy eddig ismeretlen Márton Áron-levelet és egy fényképet, amelyen a püspök is szerepel. Miklós Dániel az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodó Eckhardt Tibor 1943-ban kelt levélrészletét közli. Ebben a kisgazdapárti politikus az amerikai politikai helyzetről tájékoztatja magyarországi ismerőseit, egyúttal saját sorsáról is beszámol. Főcze János Paál Árpád nekrológját publikálja, – az erdélyi magyar politikus és publicista ezt Ovtavian Goga román költő, Ady Endre egykori barátja 1938 májusában bekövetkezett halála alkalmából írta. Összeállításunkat Závoczki Adrienn írásával zárjuk, aki levéltári iratok alapján a két világháború között Magyarországon élt olasz állampolgárok sorsába nyújt betekintést

 

Budapest, 2020. szeptember 14.

 

A szerkesztők