Megnyitják a (régi) Erzsébet hidat Budapesten.Tovább
B-listázás a városházán
„1875 fővárosi alkalmazottat kellene elbocsátani, hogy az 1938-as létszámot 10 százalékkal csökkentsék. A Nemzeti Bizottság viszont az 1875 alkalmazott elbocsátása helyett a kiszivárgott hírek szerint 3580 fő elbocsátására tett javaslatot, vagyis 1655-tel többre, mint kellene."
Források
Az alább közölt forrás Budapest Főváros Levéltárában található a
között, amelyet a könnyebb átláthatóság kedvéért táblázatokba rendeztünk. A táblázatok elé csak rövid magyarázatokat fűztünk. Látható, hogy a budapesti B-listázás során, a Városházán dolgozó közalkalmazotti réteg 30%-a az utcára került, és megélhetését más módon kellett fedeznie. Igazolások-B-listázás-polgármesteri rendeletek, mind az átalakítás részei. Bizony átalakítás volt ez, hiszen a közalkalmazottak munkáját ellátták mások, a kommunista párthoz hű alacsonyabb végzettségű dolgozók, akik immár a „közigazgatás frontján harcoltak".
1. Táblázat
| Megnevezés | Létszám 1946 | A döntőbizottság határozata [B-listázottak száma] | A döntőbizottság határozata százalékban | maradt | I-V. Fizetési osztály |
| Törvényhatósági elnöki hivatal | 23 | 3 | 13 | 20 | - |
| Polgármesteri hivatal | 32 | 2 | 6,3 | 30 | 1 |
| Alpolgármesteri hivatalok | 33 | 1 | 3 | 32 | 1 |
| Székesfővárosi Számszék | 11 | - | 0 | 11 | - |
| Összesen | 99 | 6 | 6,3 | 93 | 2 |
Az első táblázat részletezi a központi hivatalokban leépített alkalmazottakat hivatalok szerint. Amint látható a központi hivatalokban csak hat főt bocsájtottak el. Ez a 6,3 százalékos arány jóval kisebb mértékű volt, mint a polgármesteri ügyosztályoknál és a kerületi elöljáróságoknál, illetve a többi hivatalnál. A politikai háttéralkuk miatt a leépítések „magasabb szinten" ekkor még kevésbé érvényesültek...
2.
| Megnevezés | Létszám 1946 | A döntőbizottság határozata [B- listázottak száma] | A döntőbizottság határozata százalékban | maradt | I-V. Fizetési osztály |
| Polgármesteri I. ügyosztály | 118 | 38 | 32,2 | 80 | 2 |
| Polgármesteri II. ügyosztály | 103 | 38 | 36,9 | 65 | 5 |
| Polgármesteri III. ügyosztály | 229 | 99 | 43,2 | 130 | 7 |
| Polgármesteri IV. ügyosztály | 55 | 25 | 45,5 | 30 | 2 |
| Polgármesteri V. ügyosztály | 28 | 12 | 42,9 | 16 | 1 |
| Polgármesteri VI. ügyosztály | 25 | 7 | 28 | 18 | 2 |
| Polgármesteri VII. ügyosztály | 74 | 29 | 39,2 | 45 | 5 |
| Polgármesteri VIII. ügyosztály | 79 | 20 | 25,3 | 59 | 1 |
| Polgármesteri IX. ügyosztály | 373 | 76 | 20,4 | 297 | 3 |
| Polgármesteri X. ügyosztály | 53 | 4 | 7,5 | 49 | - |
| Polgármesteri XI. ügyosztály | 61 | 10 | 16,4 | 51 | 1 |
| Polgármesteri XII. ügyosztály | 48 | 13 | 27,1 | 35 | 1 |
| Polgármesteri XIII. ügyosztály | 132 | 40 | 30,3 | 92 | 3 |
| Polgármesteri XIV. ügyosztály | 98 | 36 | 36,7 | 62 | 1 |
| Polgármesteri XV. ügyosztály | 60 | 13 | 21,7 | 47 | 2 |
| Polgármesteri XVI. ügyosztály | 160 | 43 | 26,9 | 117 | 4 |
| Összesen | 1696 | 503 | 29,7 | 1193 | 40 |
A második táblázat a Polgármesteri ügyosztályoknál leépített alkalmazottakat mutatja. Kiugróan magas a leépítettek aránya a III., a IV., és az V. ügyosztálynál, míg a X. ügyosztályt érintette a legkevésbé. Ennek a magyarázata még várat magára, hiszen a III. ügyosztály a városrendezéssel foglalkozott, mégis innen távolítottak el majdnem a legtöbb munkatársat, fontos osztály a IV. közjogi illetékességű is, a legnagyobb mértékű szanálás ezt az osztályt érte. Nem tudni, miért voltak olyan kegyetlenek az V. osztály dolgozóival sem, az osztályon pedig akkor a közlekedésfejlesztést irányították, ami a romos városban elsőrangú kérdés volt. A X. ügyosztály a közegészségügyet irányította, és -indokoltan- csak négy munkatársától váltak meg.
3.
| Megnevezés | Létszám 1946 | A döntőbizottság határozata [B-listázottak száma] | A döntőbizottság határozata százalékban | maradt | I-V. Fizetési osztály | |
| I. kerületi elöljáróság | 145 | 46 | 31,7 | 99 | 2 | |
| II. kerületi elöljáróság | 263 | 116 | 44,1 | 147 | 5 | |
| III. kerületi elöljáróság | 242 | 100 | 41,3 | 142 | 1 | |
| IV. kerületi elöljáróság | 237 | 83 | 35 | 154 | 4 | |
| V. kerületi elöljáróság | 440 | 162 | 36,8 | 278 | 3 | |
| VI. kerületi elöljáróság | 441 | 176 | 39,9 | 265 | 2 | |
| VII. kerületi elöljáróság | 487 | 204 | 41,9 | 283 | 2 | |
| VIII. kerületi elöljáróság | 498 | 193 | 38,8 | 305 | 2 | |
| IX. kerületi elöljáróság | 391 | 155 | 39,6 | 236 | 7 | |
| X. kerületi elöljáróság | 236 | 76 | 32,2 | 160 | 3 | |
| XI. kerületi elöljáróság | 319 | 138 | 43,3 | 181 | 9 | |
| XII. kerületi elöljáróság | 228 | 89 | 39 | 139 | 3 | |
| XIII. kerületi elöljáróság | 253 | 78 | 30,8 | 175 | 1 | |
| XIV. kerületi elöljáróság | 331 | 116 | 35 | 215 | 2 | |
| Összesen | 4511 | 1732 | 38,4 | 2779 | 46 | |
A harmadik táblázat a kerületi elöljáróságoknál leépített alkalmazottak számát ismerteti. A kerületi elöljáróságokat a leépítések érzékenyebben érintették, mindegyik kerületnél 30% fölött van az elbocsátások aránya, míg néhány esetében a 40 százalékot is meghaladja.
4. Táblázat
| Megnevezés | Létszám 1946 | A döntőbizottság határozata [B-listázottak száma] | A döntőbizottság határozata százalékban | maradt | I-V. Fizetési osztály |
| Árvaszék | 114 | 29 | 25,4 | 85 | 4 |
| Tiszti ügyészség | 87 | 22 | 25,3 | 65 | 7 |
| Tisztifőorvosi Hivatal | 26 | 8 | 30,8 | 18 | 4 |
| Tüdőbeteg-gondozó Intézet | 107 | 24 | 22,4 | 83 | - |
| Nemi beteg-gondozó Intézet | 44 | 4 | 9,1 | 40 | - |
| Idegbeteg-gondozó Intézet | 11 | 1 | 9,1 | 10 | - |
| Közegészség-ügyi Intézet | 30 | 7 | 23,3 | 23 | - |
| Statisztikai Hivatal | 147 | 47 | 32,2 | 100 | 5 |
| Levéltár | 19 | 3 | 15,8 | 16 | - |
| Központi Számvevőség | 460 | 131 | 28,5 | 329 | 9 |
| Összesen | 1045 | 276 | 26,4 | 769 | 29 |
A negyedik táblázat az önálló központi hivataloknál leépítetteket mutatja be. Ma már nem rekonstruálható, hogy miért érintették olyan kevéssé a Nemibeteg gondozó Intézetet, illetve az Idegbeteg-gondozó Intézetet. Vélhetően a háború következtében megnőtt ez ilyen jellegű betegségekben ellátást igénylők száma, Hozzá kell tennünk, a nagyszámú TBC beteg ellenére a leépítés e területen mégis meghaladta a 22%-ot.
5. Táblázat
| Megnevezés | Létszám 1946 | A döntőbizottság határozata [B-listázottak száma] | A döntőbizottság határozata százalékban | maradt | I-V. Fizetési osztály | |
| I. Ügyosztály |
|
|
|
|
| |
| Sz[ékes]főv[árosi] Alkalmazottak segítő alapja | 137 | 55 | 40,1 | 82 | 3 | |
| Polgármesteri központi segédhivatalok | 121 | 19 | 15,7 | 102 | - | |
| Szfőv. Telefonközpont | 11 | 1 | 9,1 | 10 | - | |
| Fővárosi Közlöny szerkesztősége | 15 | 3 | 20 | 12 | - | |
| Igazoló Bizottságok Titkársága | 22 | - | 0 | 22 | - | |
| II. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
| Útügyi Intézet | 27 | 6 | 22,2 | 21 | - | |
| Építőanyag vizsgáló és Kísérleti Intézet | 12 | 1 | 8,3 | 11 | - | |
| Dunaparti Felügyelőség | 6 | 3 | 50 | 3 | - | |
| Erdő és Mezőgazdasági Hivatal | 77 | 16 | 20,8 | 61 | 1 | |
| Kertészet | 72 | 14 | 19,4 | 58 | 1 | |
| III. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
| Földhivatal | 7 | 1 | 14,3 | 6 | - | |
| VI. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
| Központi Adószámvevő Hivatal | 121 | 26 | 21,5 | 95 | 2 | |
| Központi Pénztár | 55 | 23 | 41,8 | 32 | 3 | |
| Javadalmi Őrség | 651 | 240 | 36,9 | 411 | - | |
| VIII. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
| Vegyészeti és Élelmiszer-vizsgáló Intézet | 113 | 45 | 39,8 | 68 | 3 | |
| Állategészség-ügyi Telep | 10 | 3 | 30 | 7 | - | |
| Állatvásárok és Közvágóhidak Igazgatósága | 145 | 51 | 35,2 | 94 | 3 | |
| Élelmiszerjegy-központ | 1258 | 476 | 37,8 | 782 | - | |
| Vásárcsarnokok Igazgatósága | 160 | 40 | 25 | 120 | 1 | |
| Gabonahivatal | 26 | 1 | 3,9 | 25 | - | |
| Tüzelőanyag Hivatal | 63 | 14 | 22,2 | 49 | - | |
| IX. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
| Hatósági háziipari foglalkoztató | 12 | 1 | 8,3 | 11 | - | |
| Szeretet-otthonok Igazgatósága | 37 | 14 | 37,8 | 23 | - | |
| Hajléktalanok menhelye | 6 | 1 | 16,7 | 5 | - | |
| Népszállók | 10 | - | 0 | 10 | - | |
| Szociális Telepek | 11 | 1 | 9,1 | 10 | - | |
| Árvaházak | 2 | - | 0 | 2 | - | |
| Gondozottak Központi Nyilvántartó Hivatala | 18 | - | 0 | 18 | ||
| Anya-, csecsemő- és kisdedvédelmi Intézet | 334 | 95 | 28,4 | 239 | 1 | |
| Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központ | 69 | 15 | 21,7 | 54 | 1 | |
| Gyermek-otthonok és üdülők | 13 | 1 | 7,7 | 12 | - | |
| Szfőv. Kislakások Hivatala | 59 | 25 | 42,4 | 34 | - | |
| Központi Lakáshivatal | 187 | 56 | 29,9 | 131 | 2 | |
| X. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
| Közkórházak Központi Igazgatósága és közkórházak | 644 | 109 | 16,9 | 535 | 4 | |
| Fertőtlenítő Intézet | 68 | 5 | 7,4 | 63 | 1 | |
| Köztemetők Igazgatósága és Köztemetők | 97 | 21 | 21,7 | 76 | 1 | |
| Községi Temetkezési Intézet | 277 | 44 | 15,9 | 233 | - | |
| Köztisztasági Hivatal | 89 | 27 | 30.3 | 62 | 1 | |
| Közkórházak Gyógyszertárai | 54 | 4 | 7,4 | 50 | - | |
| XI. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
| Gondnoki Hivatal | 123 | 11 | 8,9 | 112 | - | |
| Idegenforgalmi Hivatal | 19 | 7 | 36,8 | 12 | 1 | |
| Fővárosi Könyvtár | 178 | 51 | 28,1 | 127 | 1 | |
| Fővárosi Múzeumok | 22 | - | 0 | 22 | - | |
| Fővárosi Képtár | 18 | - | 0 | 18 | - | |
| Népművelési Központ és Városi Színház | 58 | 9 | 15,5 | 49 | - | |
| Budapest Irodalmi Intézet | 17 | 3 | 17,7 | 14 | - | |
| Állat és Növénykert | 26 | 4 | 15,4 | 22 | - | |
| Zenekar | 61 | - | 0 | 61 | - | |
| XIV. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
| Tűzoltóság | 849 | 156 | 18,4 | 693 | 2 | |
| XV. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
| Zsibárus-csarnok | 11 | - | 0 | 11 | - | |
| XVI. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
| Hordójelző Hivatal | 8 | - | 0 | 8 | - | |
| Központi Javító Műhely | 65 | 18 | 27,7 | 47 | - | |
| Összesen | 6 551 | 1716 | 26,2 | 4835 | 32 | |
| Mindösszesen | 13 902 | 4233 | 30,4 | 9669 | 149 | |
Az ötödik táblázat a Polgármesteri ügyosztályokhoz tartozó közigazgatási hivatalok, intézetek, intézmények leépített alkalmazottait ismerteti. A leépítések nem érintették az Igazoló Bizottságok Titkárságát, a Népszállók, az Árvaházak, a Gondozottak központi Nyilvántartó Hivatala, a Múzeumok, Képtárak, a Zenekar, a Zsibáruscsarnok és a Hordójelző Hivatal Intézményeit. A legtöbb közalkalmazott viszont a Kislakások Hivatalában vehetett át elbocsátó határozatot.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 10.
1903
1911
Kínában a polgári forradalom megdönti az utolsó mandzsu császár, Pu Ji uralmátTovább
1957
Az ifjúság katonai előképzését a KISZ és az MHS együttműködve végezte. A feszült belpolitikai helyzet miatt „ebben az évben fegyvert nem...Tovább
1989
Az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága javasolta, hogy garantálják az oktatási intézményekben az ideológiamentes nevelést.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő