A közsegélyre szoruló hét éven felüli gyermekek gondozásáról szóló 1901:XXI. törvénycikket az uralkodó szentesítette, majd augusztus 10-én...Tovább
Hogyan zajlottak a létszámcsökkentések 1946-ban?
A B-listázások hátteréről
„A közhivatalok megtisztítása: hadművelete a demokráciának. Ezt a hadműveletet tervszerűen, fegyelmezetten és a győzelem teljes elhatározottságával kell végrehajtanunk. A feladat nehéz. Csak a legmegbízhatóbb, megközelíthetetlen, értelmes és erélyes elvtársak alkalmasak eredményes ellátására. Aki tehát tisztogató bizottságba szóló megbízást kap, tekintse megbecsülésnek és érezze át a milliós munkásság sok évtizedes mozgalmával szemben a teljes felelősséget.”
Forrásközlésemben nem a B-listázások eseménytörténetének bemutatására törekszem. Ezt már megtették előttem
, illetve a téma nagysága egyébként is szétfeszítené jelen írás kereteit. A következő forrásközlés másra vállalkozik: a leépítéseket eddig ismeretlen oldalról kívánom bemutatni, a háttérmunkálatokra, konkrétan a Szakszervezeti Tanács - delegáltjainak szánt - meghatározott instrukcióira koncentrálva.A B-listázások hátteréről
A leépítések előzménye volt az a munka (is) amit a Magyar Kommunista Párt egyik ismeretlen, háttérben működő tagja dolgozott ki funkcionáriusainak. Ezt támasztja alá
című irat, amely egyfajta „menetrendként" is értelmezhető. Eszerint e küzdelem egybekapcsolódik az infláció megfékezéséért folyó harccal, a reakciós szabotálások elleni harccal, a nagytőke spekulációjának, illetve a reakciónak a földesurak visszacsempészésére irányuló kísérleteinek megakadályozására. Éppen ezért a lefolytatandó akciók tervezete szerint Budapesten először a nagyüzemekben majd a kisipari szakmákban, szakosztályi, iparági, illetve szakmaközi gyűléseket kell tartani a külső kerületekben lévő helyi csoportok rendezésében. A 40-60 perces gyűléseken, amelyeken egy 20 perces előadói beszédet 4-5 perces felszólalások követhetnek, határozatokat kell elfogadni, amelyekben követelni kell az államgépezet megtisztítását, valamint képviseletet a szakszervezetek megbízottai számára a leépítő bizottságokban. A határozatokat el kell küldeni a két munkáspárt lapjainak, a szakszervezeti közlönynek és a szaklapoknak, vidéken a helyi munkáspárti lapoknak. Március 3-án vagy 10-én vasárnap pedig nagygyűlést kell rendezni, amelyen biztosítani kell a földmunkások és a kisbirtokosok képviselőinek részvételét is, természetesen a két munkáspárt vezérének meghívása mellett. A nagygyűlésen a tervek szerint Kossa István, Rákosi Mátyás és, Szakasits Árpád tartott 20-25 perces beszédet, s emellett lehetőséget akartak adni egy ipari, egy szellemi és egy földmunkás számára, a dolgozó nők és az ifjúság egy-egy képviselőjének 5-6 perc erejéig. A rendezvényre mozgósítani kívánták a munkás kultúrszövetség gárdáit is. Ez a nagygyűlés egyúttal a március 15-ei ünneplés megfelelő bevezetője is lett volna. Terveik szerint február 24. és március 5. között vidéken is hasonlóképpen kell a helyi közigazgatást befolyásolni, meghívandók a helyi nemzeti bizottságok képviselői is, tapasztalataikra, szervezőképességükre támaszkodva. Az akciók irányítására, szervezésére, lebonyolítására a szakszervezeti központok 4-7 tagú bizottságokat hoztak létre. Ezalatt a háztömbök megbízottai aláírásokat gyűjtöttek a lakóktól a közigazgatás megtisztításnak követeléséért. Egy nyomtatványt írattak alá a szimpatizánsokkal, amelyben követelték a reakciósok, a korrupt elemek eltávolítását a közigazgatás kötelékéből. Egyben kérték a kormányt, hogy a „megtisztítási munkák" végrehajtását a nemzeti bizottságok a Szakszervezeti Tanáccsal együtt végezzék el. Végül helyet követeltek a munkásságnak is a Az események hűen követték a „menetrendet", ami egyúttal arra is utal, hogy az 1948-tól alkalmazott szervezési és propaganda módszereket már 1946 tavaszán is „magas szinten" művelték a kommunista párt aktivistái.Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 27.
1901
1944
A brit és amerikai légierő pusztító bombatámadása a csepeli Weiss Manfréd Művek ellen.Tovább
1944
A zugligeti Szép Ilona villamos kocsiszín melletti a Nagy Béla-féle cukrászdában a detektívekkel folytatott tűzpárbajban életét vesztette...Tovább
1949
Az első sikeres szovjet kísérleti atomrobbantás.Tovább
1955
A szovjet csapatok kivonulnak Ausztriából.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A 2024. év második ArchívNet számát ajánljuk figyelmükbe, amelyben ismét négy forrásismertetés található, amelyek a 20. század szűk ötven évét fedik le. Két publikáció foglalkozik az első és a második világháború alatt történet eseményekkel, egy az 1950-es évek végi magyarországi ruhaipar helyzetét mutatja be, egy pedig helytörténeti témában prezentál dokumentumokat.
Suslik Ádám (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az első világháború szerbiai frontjának eseményeit idézi fel egy 1915-ből származó dokumentum segítségével. A belgrádi kormány által kiadott utasítás szerint kellett volna megvizsgálnia kivonuló bizottságoknak az osztrák-magyar haderő által okozott károk mértékét. Erre végül nem került sor, mivel a nehézkesen haladó osztrák-magyar támadás külső (bolgár, német) segítséggel végül 1915 végére elérte a célját: Szerbia összeomlott, a politikai vezetés és a hadsereg elmenekült.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) nyolcvan évvel ezelőtti történéseket mutat be. Forrásismertetésében megvilágítja, hogy Kárpátalján 1944 folyamán miként zajlott a deportált zsidók földjeinek kisajátítása, felhasználása – illetve, hogy az ilyen módon haszonbérletbe juttatott földek használatát miként ellenőrizték az év második felében.
Nagyobb időtávot fog át Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) helytörténeti témájú írása, azonban forrásokat 1z 1945–1957 közötti időszakról mutat be. A dokumentumok Komárom város labdarúgásának történetéhez (amelyről már korábban születtek összefoglaló igényű munkák) adnak kontextualizáló, hasznos adalékokat. Értve ez alatt a második világháború utáni újrakezdést, amikor is a világégés során gyakorlatilag megsemmisült sporttelepet is pótolniuk kellett a városban.
Az időrendet tekintve negyedik Tömő Ákos (doktorandusz, Eötvös Loránd tudományegyetem) publikációja mostani számunkban. A szerző az 1950-es évek magyarországi – változás alatt álló – divatvilágába, valamint a ruhaipar helyzetébe enged betekintést két levél segítségével. A két bemutatott forrásból kiderül: a divat és a ruhaipar terén a kívánt, és engedett változás korántsem ment olyan simán, mint ahogyan azt a kiépülő Kádár-rendszer tervezte.
A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. július 9.
Miklós Dániel
főszerkesztő