Egy brigádnapló 1979-ből

A szocialista brigádok világát tükröző, sokszor megmosolyogtató brigádnaplók egy része komoly forrásértéket tükröz. Az alábbiakban közölt források egy 1979-ben készült szocialista brigádnaplóból származnak. Jól szemléltetik a brigádoknak a korszakban betöltött helyét. A politikai hatalom által létrehozott szabályokat természetesen tiszteletben kellett tartani. E kereteket azonban ki lehetett tölteni „öntevékeny” módon is. Az óvodák, bölcsődék patronálása, segítése valóban önkéntes és őszinte vállalás volt, éppúgy, mint a nyugdíjba vonult kolléga meglátogatása.

A „Latinca Sándor” Közgazdasági Szocialista Brigád önértékelése az 1979. I. félévi brigádmunkáról

I. Gazdasági vállalások kiértékelése

Brigádunk mozgalmat indított "Egy brigádtag egy új dolgozó" jelszóval és felhívással fordultunk a vállalat szocialista brigádjaihoz, hogy csatlakozzanak felhívásunkhoz, vállalják a brigádlétszám 30-50 %-ának megfelelő új dolgozó belépésének biztosítását és segítség az új dolgozók munkahelyi beilleszkedését.

Felhívásunkhoz csatlakoztak a brigádok és értek el eredményt. a nehéz munkaerőhelyzet ellenére brigádunk 6 főt szervezett a hivatali tevékenységen kívül.

A brigádtagok kedvét elvette az, hogy a szervezett dolgozók nem minden esetben lettek alkalmasak.

1. Termeléselszámolási osztály vállalásának teljesítése.

a./ A húsipari ágazatban dolgozó szocialista brigádok munkaverseny vállalásainak teljesítését I. féléves értékelését (sic!) a munkaverseny ügyintézőnek leadtuk.
b./ pontban vállalt új export üzemmel kapcsolatban a vállalást szem előtt tartva végzik munkájukat.

2. Norma csoport vállalásának teljesítése

a./ Annak ellenére, hogy március 15-től nincs az osztályunkon[,] társvállalatnál, Miskolcon dolgozik a Tröszt (sic!) kikérésére, így 8 órában megfeszített munkával dolgoznak az ideiglenes előkalkulált normán, melynek 90% kész van és gépelés alatt áll.
b./ a gépkocsi-szerelő műhelyben bevezetett teljesítménybérezést figyelemmel kísérjük és úgy látjuk a dolgozók is megelégedéssel fogadták, amit egyéb területeken is szélesíteni fogjuk még ez év folyamán.

3. Munkaügyi osztály dolgozói vállalásának teljesítése.

a./ pontban meghatározott vállalás teljesítése folyamatos.
b./ a kedvezményes tüzelő utalvány akció folyamán a dolgozókat maximálisan kielégítettük.
c./ Az export üzem létszáma toborzás folyamatos.
d./ a felszabadult ipari tanulókat munkakönyvvel elláttuk.
e./ pontban vállalásunk folyamatos. Itt szeretném megjegyezni, nagyon nagy szükség van e vállalásokra [,] az újonnan belépő fiatalokkal sokat kell foglalkoznunk. Helyes lenne, ha a KISZ szervezet is segítene a munkába való beilleszkedésre.

4. pontban vállalásunk folyamatos.

5. pontban vállalásunk folyamatos.

II. Társadalmi vállalások teljesítése

1. Párt, tömegszervezeti oktatásokon részt vettünk, ezzel kapcsolatosan a szemináriumi vezetőktől a taggyűlésen az értékelés során elmarasztalást nem kaptunk.

G.H. eredményesen vizsgázott a Marxista-Leninista egyetemen.

2. Párt, KISZ, MSZBT vállalati rendezvényeken részt vettünk.

3. Részt vettünk:

- író-olvasó találkozókon,
- Színházba a brigád tagjainak közül (sic!) 8 főnek van bérlete.
- Társadalmi munkák területén a vállalatnál vállalt 16 órát még nem teljesítettük, mivel még ez ideig igény nem merült fel.
- Szakmai továbbképzésen részt veszünk. ??? jó eredménnyel fejezte be a munkaügyi szaktanfolyamot, ??..pedig a munkaelemzői felsőfokú tanfolyamot fejezte be szintén jó eredménnyel.
- a Petőfi úti bölcsödét patronáljuk. Húsvétkor a gyerekeknek labdát, nyuszit, édességet vittünk. Gyermeknapon szintén meglátogattuk őket és általunk készített párna figurákat ajándékoztunk. így fejenként 8-8 óra társadalmi munkát végeztünk. 12X8 = 96 óra, melyben a gyermekek bölcsődei ruháinak javítása is benne van.

összegezve brigádunk I. féléves munkáját, igen feszített munkával dolgoztunk.

Ennek során az elmúlt évekhez viszonyítva többet is tettünk, a vállalt feladatainkat teljesítettük, úgy a gazdasági, mint a társadalmi vállalásunkat.

Kaposvár, 1979. július 30.

 A.B.
brigádvezető

Gépírás, kézírásos aláírás.

Forrás: SML. XXXII-29/1979. 55-57. o. (Somogy Megyei Levéltár XXXII. 29. Szocialista brigádnaplók gyűjteménye. Kaposvári Húskombinát "Latinca Sándor" Közgazdasági szocialista Brigád brigádnaplója 1979-1980. 1979. év. 55-57. oldal.)

Ezen a napon történt január 18.

1919

Ünnepélyesen megnyitják az első világháborút lezáró békekonferenciát Párizsban.Tovább

1945

A szovjet Vörös Hadsereg felszabadítja a pesti gettót.
A németek felrobbantják a budapesti Erzsébet hidat.Tovább

1946

Megnyitják a budapesti Kossuth hidat, a világháború után megépített első állandó dunai átkelőt.Tovább

1977

Újabb jelentős kölcsönt vesz fel a Magyar Nemzeti Bank. Nyugat-európai bankok 150 millió dollárt utalnak át Magyarországnak.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/5-6.

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.

Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.

Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.

Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.

Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.

 

Budapest, 2024. december 18.

Miklós Dániel
főszerkesztő