Hova tűntek a kozmetikumok?

Egy minisztériumi levél 1952-ből

A közölt dokumentumokban bemutatott eset meglehetősen „tyúkper” jellegű. Kevés a kozmetikai áru a Balaton parti boltokban, ezért a felettes hatóság intézkedik, hogy a nagykereskedelmi raktárakból töltsék fel a készleteket. A minisztériumi levél jól illusztrálja a hiánygazdaság működését, különösen, ha figyelembe vesszük azt is, hogy utal a kiskereskedelmi áruhiány okára, a merev, tervgazdálkodásos rendszerre, az ebből fakadó rugalmatlanságra is. Ennél azonban jóval érdekesebb információkat nyerhetünk, ha a sorok közötti jelentéstartalomra is figyelünk.

Bevezető

Ma már közhely, hogy az 1950-es években keletkezett hivatalos dokumentumok forrásértéke sokszor nem szó szerinti tartalmukban, hanem utalásaikban, az abszurdba hajló helyzetleírásokban rejlik. Az ilyen feljegyzéseknek legtöbbször a rendszer lényegéből fakadó önellentmondásokra, ésszerűtlenségekre világítanak rá. A semmiről sem szóló, panelekből építkező szövegek az önállótlanságról, illetve az e mögött meghúzódó szakértelemhiányról vagy félelemről, esetleg mindkettőről árulkodnak.

Az itt közölt dokumentumokra is igaz, hogy kisebb mértékben lényeges az, amit szó szerint ír. Hiszen maga az eset, aminek kapcsán az iratok keletkeztek, meglehetősen "tyúkper" jellegű. Kevés a kozmetikai áru a Balaton parti boltokban, ezért a felettes hatóság intézkedik, hogy a nagykereskedelmi raktárakból töltsék fel a készleteket. A minisztériumi levél ebben a formában jól illusztrálja a hiánygazdaság működését, különösen ha figyelembe vesszük azt is, hogy utal a kiskereskedelmi áruhiány okára, a merev, tervgazdálkodásos rendszerre, az ebből fakadó rugalmatlanságra is. Ennél azonban jóval érdekesebb információkat nyerhetünk, ha az egykori Szabad Nép olvasóihoz hasonlóan a "sorok közötti (és mögötti)" jelentéstartalomra is figyelünk.

Mint már utaltunk rá, az abszurditás szinte természetes velejárója az '50-es évek hivatalos iratainak. Így a közölt dokumentumban is rögtön feltűnik, hogy az üdülővendégek "üdülő dolgozókként" kerülnek nevesítésre. Itt a kor egyik, ideológiai töltetű kifejezése, az "állampolgár", "lakosság", "ember", "vásárló", "úr", "hölgy" stb. szavak helyébe léptetett, "dolgozó" kifejezés jelenik meg a vele ellentétes tartalmú "üdülő" szó társaságában.

A leglényegesebb korjellemző az iratokban tükröződő hivatali ügyintézés. A közölt két dokumentum majdnem szóról szóra megegyezik. De csak majdnem. Az első, a minisztériumtól érkezett szövegből a gépíró úgy készítette el a helyi, közvetlenül az érdekelteknek szóló levelet, hogy az ügyintéző itt-ott változtatásokat végzett a szövegen. Az eredeti dokumentumon jól látható, hogy kék tollal húzta alá a kimásolandó részeket, illetve, hogy két helyen új kifejezéseket írt be (pl.: megállapítom, hogy). A szöveg átdolgozása során ki is húztak egyes mondatrészeket. A második levél gépírója azonban, mivel a kihúzás a "balatonmenti Népbolt" és "az ott üdülő" mondatrészek esetében nem áthúzással, hanem zárójellel volt jelölve, nem törölte, hanem zárójelbe tette, így az új levél első bekezdése kisiskolás jellegű kioktató hangneművé vált.

Úgy véljük, hogy mind a minisztériumi levél lemásolása, mind a "zárójeles affér" részben hozzáértési, fogalmazási problémákra, elsősorban azonban a hivatali félelemre világít rá. Az árukészlet feltöltésének tilalmát megszegőket fegyelmi fenyegette, vagyis valaki valahol, "felelős helyen" elrendelte a tilalmat. Ha ezt a tilalmat a helyi tanács megszűnteti, ezt csak a minisztériumi utasításnak megfelelően teszi vagy teheti. A szövegátemelés nem pusztán az egyszerűbb és gyorsabb munkavégzés miatt történhetett, hanem az önálló cselekvésképtelenség, a közvetlen irányítás rendszere miatt is. (Ezt bizonyítja, hogy a megyei tanács nem érdeklődött, nem vizsgálódott, nem kereste az áruforgalom-korlátozó utasítás kiadóját és a kiadás okát.) A kozmetikai cikkekkel való ellátás biztosítása valószínűleg kizárólag a Vegyianyag Nagykereskedelmi Iroda instruktorait érdekelte, utána már csupán az "ügy" minél pontosabb, a direktívának megfelelő lebonyolítása volt a lényeges.

A dokumentumokat teljes terjedelmükben, az eredeti helyesírást megtartva közöljük.

Ezen a napon történt március 26.

1911

Tennessee Williams amerikai író, drámaíró (†1983)Tovább

1913

Erdős Pál a 20. század egyik legkiemelkedőbb magyar matematikusa, az MTA tagja (†1996)Tovább

1921

IV. Károly a gyors hatalomátvétel reményével meglepetésszerűen Magyarország területére érkezett, és Szombathelyen számos magas rangú...Tovább

1924

Olaszország annektálja Fiumét és megszünteti az ott még 1920-ban kikiáltott Fiumei Szabadállamot.Tovább

1936

Lezajlott a II. Debreceni Diéta. A diéta előadói – Rajniss Ferenc kivé-telével – különböző módon és mértékben szemben álltak a Gömbös-féle...Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A 2023-as év első ArchívNet számát olvashatják az oldalon. Az új lapszám négy forrásismertetést publikál: ezek nem alkotnak egy tematikus egységet, azonban vannak metszéspontjaik egymással. Bár egy Venn-diagramon ezek a metszetek jobban ábrázolhatók lennének, mi ezúttal szövegben mutatjuk be ezeket: két írás a római katolikus egyházhoz köthető, kettő köthető a huszadik századi magyar emigrációhoz, kettő pedig a magyarországi államszocilista időszak mindennapjaihoz.
Az időrendet követve Csóka Géza (közművelődési referens, Magyar Nemzeti Levéltár Közművelődési és Közönségkapcsolati Főosztály) forrásismertetése az első. Idén ünnepeljük Neumann János születésének 120. évfordulóját, a szerző pedig ennek okán mutatja be a tudós és Pelényi János levelezését. Neumann ugyanis arra törekedett, hogy Magyarország akkori washingtoni követét meghívja Princetonba egy előadás erejére.
Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) forrásismertetésének origója a második világháború magyarországi harcai, amelyek nagy változást hoztak Csémpuszta életébe. A helyi káplánlak birtoklásáért folytatott hosszas küzdelem bemutatása nemcsak egy lokális problémát tár fel, hanem azt is, hogy milyen volt a korabeli államhatalom viszonya a katolikus egyházzal.
Csémpuszta lakóira is kiható politikai döntés volt a Rákosi-korszakban bevezetett kötelező beszolgáltatás, amelyet hibái miatt már 1952-ben korrigálni igyekeztek a következő évekre nézve. Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) a begyűjtési rendszer reformjának egyik tervezetét mutatja be írásában.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) a Mindszenty Józseffel egyeztető Zágon József és a Vatikán diplomáciai szolgálatában működő Kada Lajos levelezését mutatja be. Terjedelmi okokból forrásismertetését két részre bontva jelentetjük meg. A mostani, első közlésben olyan levelek olvashatók, amelyek Zágon Mindszentyvel való viszonyát világítják meg.
Idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2023. március 7.

Miklós Dániel
Főszerkesztő