Egy brigádnapló 1979-ből

A szocialista brigádok világát tükröző, sokszor megmosolyogtató brigádnaplók egy része komoly forrásértéket tükröz. Az alábbiakban közölt források egy 1979-ben készült szocialista brigádnaplóból származnak. Jól szemléltetik a brigádoknak a korszakban betöltött helyét. A politikai hatalom által létrehozott szabályokat természetesen tiszteletben kellett tartani. E kereteket azonban ki lehetett tölteni „öntevékeny” módon is. Az óvodák, bölcsődék patronálása, segítése valóban önkéntes és őszinte vállalás volt, éppúgy, mint a nyugdíjba vonult kolléga meglátogatása.

A „Latinca Sándor” Közgazdasági Szocialista Brigád önértékelése az 1979. I. félévi brigádmunkáról

I. Gazdasági vállalások kiértékelése

Brigádunk mozgalmat indított "Egy brigádtag egy új dolgozó" jelszóval és felhívással fordultunk a vállalat szocialista brigádjaihoz, hogy csatlakozzanak felhívásunkhoz, vállalják a brigádlétszám 30-50 %-ának megfelelő új dolgozó belépésének biztosítását és segítség az új dolgozók munkahelyi beilleszkedését.

Felhívásunkhoz csatlakoztak a brigádok és értek el eredményt. a nehéz munkaerőhelyzet ellenére brigádunk 6 főt szervezett a hivatali tevékenységen kívül.

A brigádtagok kedvét elvette az, hogy a szervezett dolgozók nem minden esetben lettek alkalmasak.

1. Termeléselszámolási osztály vállalásának teljesítése.

a./ A húsipari ágazatban dolgozó szocialista brigádok munkaverseny vállalásainak teljesítését I. féléves értékelését (sic!) a munkaverseny ügyintézőnek leadtuk.
b./ pontban vállalt új export üzemmel kapcsolatban a vállalást szem előtt tartva végzik munkájukat.

2. Norma csoport vállalásának teljesítése

a./ Annak ellenére, hogy március 15-től nincs az osztályunkon[,] társvállalatnál, Miskolcon dolgozik a Tröszt (sic!) kikérésére, így 8 órában megfeszített munkával dolgoznak az ideiglenes előkalkulált normán, melynek 90% kész van és gépelés alatt áll.
b./ a gépkocsi-szerelő műhelyben bevezetett teljesítménybérezést figyelemmel kísérjük és úgy látjuk a dolgozók is megelégedéssel fogadták, amit egyéb területeken is szélesíteni fogjuk még ez év folyamán.

3. Munkaügyi osztály dolgozói vállalásának teljesítése.

a./ pontban meghatározott vállalás teljesítése folyamatos.
b./ a kedvezményes tüzelő utalvány akció folyamán a dolgozókat maximálisan kielégítettük.
c./ Az export üzem létszáma toborzás folyamatos.
d./ a felszabadult ipari tanulókat munkakönyvvel elláttuk.
e./ pontban vállalásunk folyamatos. Itt szeretném megjegyezni, nagyon nagy szükség van e vállalásokra [,] az újonnan belépő fiatalokkal sokat kell foglalkoznunk. Helyes lenne, ha a KISZ szervezet is segítene a munkába való beilleszkedésre.

4. pontban vállalásunk folyamatos.

5. pontban vállalásunk folyamatos.

II. Társadalmi vállalások teljesítése

1. Párt, tömegszervezeti oktatásokon részt vettünk, ezzel kapcsolatosan a szemináriumi vezetőktől a taggyűlésen az értékelés során elmarasztalást nem kaptunk.

G.H. eredményesen vizsgázott a Marxista-Leninista egyetemen.

2. Párt, KISZ, MSZBT vállalati rendezvényeken részt vettünk.

3. Részt vettünk:

- író-olvasó találkozókon,
- Színházba a brigád tagjainak közül (sic!) 8 főnek van bérlete.
- Társadalmi munkák területén a vállalatnál vállalt 16 órát még nem teljesítettük, mivel még ez ideig igény nem merült fel.
- Szakmai továbbképzésen részt veszünk. ??? jó eredménnyel fejezte be a munkaügyi szaktanfolyamot, ??..pedig a munkaelemzői felsőfokú tanfolyamot fejezte be szintén jó eredménnyel.
- a Petőfi úti bölcsödét patronáljuk. Húsvétkor a gyerekeknek labdát, nyuszit, édességet vittünk. Gyermeknapon szintén meglátogattuk őket és általunk készített párna figurákat ajándékoztunk. így fejenként 8-8 óra társadalmi munkát végeztünk. 12X8 = 96 óra, melyben a gyermekek bölcsődei ruháinak javítása is benne van.

összegezve brigádunk I. féléves munkáját, igen feszített munkával dolgoztunk.

Ennek során az elmúlt évekhez viszonyítva többet is tettünk, a vállalt feladatainkat teljesítettük, úgy a gazdasági, mint a társadalmi vállalásunkat.

Kaposvár, 1979. július 30.

 A.B.
brigádvezető

Gépírás, kézírásos aláírás.

Forrás: SML. XXXII-29/1979. 55-57. o. (Somogy Megyei Levéltár XXXII. 29. Szocialista brigádnaplók gyűjteménye. Kaposvári Húskombinát "Latinca Sándor" Közgazdasági szocialista Brigád brigádnaplója 1979-1980. 1979. év. 55-57. oldal.)

Ezen a napon történt december 17.

1905

A budapesti ifjúmunkások nagygyűlést tartottak. Ezen jóváhagyták a Magyarországi Ifjúmunkások Szövetségének alapszabályát, amit a...Tovább

1989

George W. Bush amerikai elnök elrendeli az „Igaz ügy” hadművelet (azaz Kuvait visszafoglalásának) megindítását....Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/4

 

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.

 

Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.

Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.

A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.

Az idei negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztősége egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. november 22.

Miklós Dániel
főszerkesztő