Egy brigádnapló 1979-ből

A szocialista brigádok világát tükröző, sokszor megmosolyogtató brigádnaplók egy része komoly forrásértéket tükröz. Az alábbiakban közölt források egy 1979-ben készült szocialista brigádnaplóból származnak. Jól szemléltetik a brigádoknak a korszakban betöltött helyét. A politikai hatalom által létrehozott szabályokat természetesen tiszteletben kellett tartani. E kereteket azonban ki lehetett tölteni „öntevékeny” módon is. Az óvodák, bölcsődék patronálása, segítése valóban önkéntes és őszinte vállalás volt, éppúgy, mint a nyugdíjba vonult kolléga meglátogatása.

„Latinca Sándor” Közgazdasági Szoc.[ialista] Br[i]g.[ád] önértékelése az 1978. évi brigádmunkáról

Gazdasági vállalások önértékelését 1978. december 7-én leadtuk.

Társadalmi vállalások kiértékelése:

1. Brigádunk létszáma:
Gyesen van
Nyugdíjba ment
A vállalattól elment
19 fő ebből
2 fő
1 fő
1 fő

/K. L. oktber 27-én./

Részt vettünk:

- A párt és tömegszervezetek által szervezett oktatásban az alábbi brigádtagok vettek részt.
Marx-Lenin (sic!) esti egyetem: G.H.

Párt szemináriumon:3 fő /A.B. [és hárman, az 1. sz. dokumentum névsorában szereplő
brigádtagok közül]/
Szakszervezeti szemináriumon:4 fő /[négy brigádtag az 1. sz. dokumentum névsorában
szereplő brigádtagok közül]/

A szakszervezet szemináriumát G. H. brigádtagunk vezette.

Szakmai továbbképzésenM. N. felsőfokú munkaelemzőin
O. P. középfokú munkaügyin
Q. R. gyors-gépírón

- A Párt (sic!), a Szakszervezet (sic!), a KISZ, az MSZBT és a vállalat rendezvényein, május 1-i felvonuláson, koszorúzáson részt vettünk.

- Könyvtári olvasómozgalomban, író- olvasó találkozásokon (sic!), színházban, moziban közösen is részt vettünk.

A színházi "teleház" akciót színházbérlet vásárlással segítettük.

2. újonnan belépett brigádtagunkat is beszerveztük a vöröskeresztbe.

3. társadalmi munkavállalást - teljesítettük.

8 óra fizikai munkán belül ipari töpörtyűt zsákoltunk és proteint csomagoltunk 20 kg-os dobozokba.
A másik 8 órában a munkaügyi osztály vidékre ment toborozni.
Az üzemelszámolás a munkahelyén töltötte el a vállalt 8 órát.
A normairoda a bérosztálynak segített.

4. Politikai önképzés - jelentősebb események után megbeszélve.

5. Vállaltuk, hogy egy napos kirándulást szervezünk a nyár folyamán, ez azonban az időjárás miatt egy délutáni kirándulásra sikerült.

6. Faliújságunkon keresztül igyekeztünk az évfordulókról és eseményekről megemlékezni.

I.J. brigádtagunkat ünnepélyes brigádgyűlésen búcsúztattuk nyugdíjba vonulása alkalmából.

Vállaláson felül:

A kaposvári Petőfi ut[ca] 5. sz. bölcsődéjét patronáljuk. (sic!)
A télapó ünnepségre brigádunkat meghívták és mi csomaggal, játékkal kedveskedtünk a gyerekeknek.
Halottak napjára négy szovjet katona sírját rendbe tettük és virágot vittünk a sírjaikra.
Régi szokásunkhoz híven nov.[ember] 7-én ünnepélyes műsorral készült brigádunk, melyen gazdasági és társadalmi vezetőink is részt vettek.

összegezve[:] brigádunk minden tagja a vállalt gazdasági , társadalmi vállalásait a nehézségek ellenére /létszámhiány, betegség/ teljesítette.

Ezen felül a sonka- és konzervüzem beindításához a többletfeladatot ki-ki a maga területén a pluszt teljesítette.

úgy érezzük az aranyplakett elnyeréséhez szükséges feltételeknek brigádunk megfelelet.

Kaposvár, 1979. febr.[uár] 23.

 A.B.
brigádvezető

Gépírás.

Forrás: Somogy Megyei Levéltár XXXII. 29. Szocialista brigádnaplók gyűjteménye. Kaposvári Húskombinát "Latinca Sándor" Közgazdasági szocialista Brigád brigádnaplója 1979-1980. 1979. év. 14-15. oldal.

Ezen a napon történt december 22.

1944

Debrecenben megalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány. A miniszterelnök dálnoki Miklós Béla lesz.Tovább

1946

A Belügyminisztérium kezdeményezésére szigorítják a sajtó ellenőrzését. Nyilvántartást fektetnek fel a büntetett lapokról, hogy a „...Tovább

1989

A román fegyveres erők átállnak a bukaresti tüntetők oldalára, Nicolae Ceaușescu államelnök, pártfőtitkár elmenekül a fővárosból.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/5-6.

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.

Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.

Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.

Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.

Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.

 

Budapest, 2024. december 18.

Miklós Dániel
főszerkesztő