A Német Birodalom és Olaszország hadat üzen az Amerikai Egyesült Államoknak.Tovább
Fiatalok és a kábítószer az 1970-es évek Budapestjén
„A nyugati országokkal való kapcsolataink kiszélesedésének melléktermékeként – fiatalok egyes csoportjainál – élénk érdeklődést tapasztalhatunk a kábítószerek iránt. E jelenség fokozatosan erősödött, a főváros több kerületére és középiskolai tanulók jelentős számú csoportjára terjedt ki és napjainkban is tartós. Véleményünk szerint az érdeklődés fokozódását elősegítették az e témával kapcsolatban közzétett cikkek, közlemények és egyes filmek is.“
Belügyminisztériumi tájékoztató az ifjúkori bűnözésről
1. sz. melléklet
Részlet a Belügyminisztériumnak ifjú-kori[!] bűnözés 1973. évi alakulásáról szóló tájékoztatójából
„A nyugati országokkal való kapcsolataink kiszélesedésének melléktermékeként - fiatalok egyes csoportjainál - élénk érdeklődést tapasztalhatunk a kábítószerek iránt. E jelenség fokozatosan erősödött, a főváros több kerületére és középiskolai tanulók jelentős számú csoportjára terjedt ki és napjainkban is tartós. Véleményünk szerint az érdeklődés fokozódását elősegítették az e témával kapcsolatban közzétett cikkek, közlemények és egyes filmek is.
Az 1960-as évek végén már akadtak olyan budapesti csoportosulások, melyek tagjai - zömmel külsőségekben utánozni igyekeztek a „hippiket", majd azokat felfogásban és életvitelben is majmolták. Kábítószer fogyasztás [!] körükben nem volt tapasztalható, de kábítószer hatását keltő gyógyszerezéseket, szeszesitallal kombinált gyógyszerfogyasztást tapasztaltunk először.
Az utóbbi években jelentősen kiterjedt azoknak a gyógyszereknek, vegyszereknek a köre, melyekkel a fiatalok visszaéléseket követnek el - kábítószer illúzióját keltve - önmaguk egészségét károsítják és környezetükre negatív hatást gyakorolnak. E magatartásuk további következménye a negatív életvitelben, cinikus közönyösségben, antiszociális szembenállásban jelölhető.
Jelenleg a gyakorlatban az alábbi, kábítószert pótló módszerek ismeretesek:
A pszichés működésre ható gyógyszerek közül a Seduxen, Dorlotyn, Tardyl, valamint a Tardyl tablettákat alkohollal keverve, eufóriás állapot előidézésére fogyasztják. Arra is volt példa, hogy ily módon fiatal lányok akaratát törték meg szexuális céljaik elérése érdekében.
1972-ben észleltük először, hogy fiatalok egyes csoportjai az ideg- és elmegyógyászatban használatos Parkán tablettákat fogyasztják nagyobb adagban. E gyógyszerrel ugyancsak sikerül kiváltani az eufóriás, hallucinációs állapotot.
Először 1958-ban, majd 1972-ben, illetve 1973 őszétől folyamatosan észleltük fiatalok körében a kereskedelemben szabadon vásárolható benzoltartalmú ragasztóanyagok kábítószert pótló felhasználását. A ragasztóanyagok (Palma-Rekord, Palma-tep) esetében azok oldószerének belégzése okozza a részegséget, eufóriát, hallucinációkat. A fiatalok a ragasztóanyagot esetenként műanyag tasakba nyomják, majd abból annak gőzét lélegzik be. Tevékenységüket egymás között „pálmázás"-nak nevezik. Orvosszakértői vélemény szerint a ragasztóanyagok gőzének belélegzése tudatzavart, kábult állapotot, látási, hallási zavarokat okoz. Adott esetben a ragasztóban lévő benzol koncentrált belélegzése halált is okozhat.
Az ún. „pálmázás" különösen az elmúlt hónapokban terjedt el nagyobb mértékben a főváros egyes középiskoláiban, ipari tanuló intézeteiben.
Adataink szerint a fiatalok között valódi kábítószer fogyasztása még ma sem észlelhető, de ezirányú érdeklődésük fokozódott. Tekintettel azonban arra, hogy ismereteink szerint Olaszországban az elmúlt évben elterjedt a kábítószer fogyasztása, ismerve, hogy idegenforgalmunk nagy százalékát képezi [az] Olaszországból, különösen Budapestre érkező fiatal turisták száma, valamint ezeknek egyre szorosabb kapcsolata fiataljainkkal,a jövőben fennáll annak a veszélye, hogy ezúton valódi kábítószer megszerzésére is lehetőség nyílik."
Budapest, 1974. április 27.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 11.
Bárdossy László Horthy Miklós kormányzó távollétében és a Minisztertanács hozzájárulása nélkül bejelenteti, hogy a Magyar Királyság...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztősége egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő