Joszif Visszarionovics Sztálin lesz a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkára.Tovább
Fiatalok és a kábítószer az 1970-es évek Budapestjén
„Ily módon fiatal lányok akaratát törték meg szexuális céljaik elérése érdekében”
„A nyugati országokkal való kapcsolataink kiszélesedésének melléktermékeként – fiatalok egyes csoportjainál – élénk érdeklődést tapasztalhatunk a kábítószerek iránt. E jelenség fokozatosan erősödött, a főváros több kerületére és középiskolai tanulók jelentős számú csoportjára terjedt ki és napjainkban is tartós. Véleményünk szerint az érdeklődés fokozódását elősegítették az e témával kapcsolatban közzétett cikkek, közlemények és egyes filmek is.“
Tájékoztató a „szipuzás" terjedéséről
KISZ Központi Bizottság
Agitációs- és Propaganda Osztály
Kézírással: Lássa P. elvtárs! A régebbi jelzés és az új együtt most már olyan dolog, hogy intézkedni szükséges! V.11. [olvashatatlan aláírás]
| Feljegyzés Baranyai Tibor elvtársnak |
A KISZ KB titkárságának tudomására jutott, hogy néhány budapesti általános iskolában a gyermekek kábítószer hatását keltő vegyszereket használnak. A Titkárság döntése értelmében információkat szereztünk, és arról ezúton tájékoztatjuk az MSZMP KB Párt- és Tömegszervezetek Osztályát.
Csáky Csaba elvtárs jelzése alapján megkerestük dr. Gusztus Erzsébetet és dr. Kisszékely Ödön elvtársakat, akik részben orvosi hivatásuk, részben társadalmi munka, ill. felkérés alapján foglalkoztak ezzel a problémával.
Elmondták, hogy tudomásuk szerint az elmúlt év novembere, decembere óta tapasztalhatók ilyen jelenségek a VI. kerület néhány általános iskolájában (bár korábban hallottak hasonló esetekről vidéki, főiskolai, egyetemi körökből, illetve a határőrségtől). Feltételezéseik szerint állami nevelőintézetből (Béke Nevelőotthon) jutott szakmunkásképző intézetbe, általános iskolákba (Hegedű, Bajza, Gorkij fasor, Labda utcai ált[alános] iskolák), középiskolákba (Teleki Blanka, Kossuth Zsuzsa, Kölcsey) és - hallottak erről is - egyetemre (ELTE). Elsősorban a VI. kerületben (Népköztársaság útja - Majakovszkij utca között [Andrássy út - Király utca]), kisebb mértékben a XIV. kerületben tapasztalhatók.
Az esetekben többségében 10-12 éves tanulóknál találkoztak ezzel, akik többsége dohányzott és szeszes italt (sör) is rendszeresen fogyasztott. Ezeknek a gyermekeknek rendezetlen a családi helyzetük: börtönviselt, krónikusan beteg szüleik vannak, nagycsaládosok.
A kereskedelmi forgalomból beszerezhető ragasztóanyaggal (Pálma Rekord) érnek el hallucinációkat, eufóriás állapotot. A folyós tartalmú ragasztóanyagból lélegeznek be, gyakran úgy, hogy több tubust nylon zacskóba ürítenek, s ezt körbeadva szippantják be az illóanyagot. Jelzéseik szerint ezzel kezdik a gyerekek, később másra térnek át (alkohol-gyógyszer, Parkán tabletta).
A belélegzett vegyszer - rendszeres fogyasztás esetén, vagy túlzott adagban - idegrendszeri, máj- és vesebántalmakat okoz, komoly erkölcsi, világnézeti torzuláshoz vezet.
A jelenségre úttörővezetők figyeltek fel. A VI. kerületi Tanács kérte fel Kisszékely elvtársat szakértőnek, a VI. kerületi Nevelési Tanácsadó foglalkozott a problémával. A BRFK Ifjúsági-és Gyermekosztálya a kerületi rendőrkapitányságokat értesítette. Kisszékely elvtárs az MSZMP PB Párt- és Tömegszervezetek Osztálya számára készített jelentést.
A tudomásunkra jutott információk alapján javasoljuk, hogy a közvélemény teljes kizárásával vizsgálja ki az ügyet közösen a Belügyminisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium.
A vizsgálat során kiemelten kezeljék Budapestet, itt is a VI. és [a] XIV. kerületet. Vizsgálataik befejezésekor tegyék meg a szükséges intézkedéseket, erről értesítsék az MSZMP KB Párt- és Tömegszervezetek Osztályát, a KISZ KB Agit[ációs] és Prop[aganda] Osztályát.
Budapest, 1974. május 9.
Barsi Tomaj
osztályvezető
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 03.
1922
1930
Helmut Kohl német kereszténydemokrata politikus, szövetségi kancellár, Németország újraegyesítésének megvalósítójaTovább
1935
Czeizel Endre magyar orvos-genetikusTovább
1941
Teleki Pál miniszterelnök a budavári Sándor-palotában fõbe lõtte magát.Tovább
1945
A brit és amerikai légierő bombatámadása a csepeli Weiss Manfréd Művek ellenTovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő