Fiatalok és a kábítószer az 1970-es évek Budapestjén

„Ily módon fiatal lányok akaratát törték meg szexuális céljaik elérése érdekében”

„A nyugati országokkal való kapcsolataink kiszélesedésének melléktermékeként – fiatalok egyes csoportjainál – élénk érdeklődést tapasztalhatunk a kábítószerek iránt. E jelenség fokozatosan erősödött, a főváros több kerületére és középiskolai tanulók jelentős számú csoportjára terjedt ki és napjainkban is tartós. Véleményünk szerint az érdeklődés fokozódását elősegítették az e témával kapcsolatban közzétett cikkek, közlemények és egyes filmek is.“

Belügyminisztériumi tájékoztató az ifjúkori bűnözésről

1. sz. melléklet

Részlet a Belügyminisztériumnak ifjú-kori[!] bűnözés 1973. évi alakulásáról szóló tájékoztatójából

„A nyugati országokkal való kapcsolataink kiszélesedésének melléktermékeként - fiatalok egyes csoportjainál - élénk érdeklődést tapasztalhatunk a kábítószerek iránt. E jelenség fokozatosan erősödött, a főváros több kerületére és középiskolai tanulók jelentős számú csoportjára terjedt ki és napjainkban is tartós. Véleményünk szerint az érdeklődés fokozódását elősegítették az e témával kapcsolatban közzétett cikkek, közlemények és egyes filmek is.

Az 1960-as évek végén már akadtak olyan budapesti csoportosulások, melyek tagjai - zömmel külsőségekben utánozni igyekeztek a „hippiket", majd azokat felfogásban és életvitelben is majmolták. Kábítószer fogyasztás [!] körükben nem volt tapasztalható, de kábítószer hatását keltő gyógyszerezéseket, szeszesitallal kombinált gyógyszerfogyasztást tapasztaltunk először.

Az utóbbi években jelentősen kiterjedt azoknak a gyógyszereknek, vegyszereknek a köre, melyekkel a fiatalok visszaéléseket követnek el - kábítószer illúzióját keltve - önmaguk egészségét károsítják és környezetükre negatív hatást gyakorolnak. E magatartásuk további következménye a negatív életvitelben, cinikus közönyösségben, antiszociális szembenállásban jelölhető.

Jelenleg a gyakorlatban az alábbi, kábítószert pótló módszerek ismeretesek:
A pszichés működésre ható gyógyszerek közül a Seduxen, Dorlotyn, Tardyl, valamint a Tardyl tablettákat alkohollal keverve, eufóriás állapot előidézésére fogyasztják. Arra is volt példa, hogy ily módon fiatal lányok akaratát törték meg szexuális céljaik elérése érdekében.

1972-ben észleltük először, hogy fiatalok egyes csoportjai az ideg- és elmegyógyászatban használatos Parkán tablettákat fogyasztják nagyobb adagban. E gyógyszerrel ugyancsak sikerül kiváltani az eufóriás, hallucinációs állapotot.

Először 1958-ban, majd 1972-ben, illetve 1973 őszétől folyamatosan észleltük fiatalok körében a kereskedelemben szabadon vásárolható benzoltartalmú ragasztóanyagok kábítószert pótló felhasználását. A ragasztóanyagok (Palma-Rekord, Palma-tep) esetében azok oldószerének belégzése okozza a részegséget, eufóriát, hallucinációkat. A fiatalok a ragasztóanyagot esetenként műanyag tasakba nyomják, majd abból annak gőzét lélegzik be. Tevékenységüket egymás között „pálmázás"-nak nevezik. Orvosszakértői vélemény szerint a ragasztóanyagok gőzének belélegzése tudatzavart, kábult állapotot, látási, hallási zavarokat okoz. Adott esetben a ragasztóban lévő benzol koncentrált belélegzése halált is okozhat.

Az ún. „pálmázás" különösen az elmúlt hónapokban terjedt el nagyobb mértékben a főváros egyes középiskoláiban, ipari tanuló intézeteiben.

Adataink szerint a fiatalok között valódi kábítószer fogyasztása még ma sem észlelhető, de ezirányú érdeklődésük fokozódott. Tekintettel azonban arra, hogy ismereteink szerint Olaszországban az elmúlt évben elterjedt a kábítószer fogyasztása, ismerve, hogy idegenforgalmunk nagy százalékát képezi [az] Olaszországból, különösen Budapestre érkező fiatal turisták száma, valamint ezeknek egyre szorosabb kapcsolata fiataljainkkal,a jövőben fennáll annak a veszélye, hogy ezúton valódi kábítószer megszerzésére is lehetőség nyílik."

Budapest, 1974. április 27.

Ezen a napon történt június 01.

1910

Megkezdõdik a dualista Magyarország utolsó választása, mely a Függetlenségi Párt bukásával és a Tisza-féle Munkapárt gyõzelmével végzõdik...Tovább

1916

Véget ér a jütlandi csata (más néven skagerraki ütközet), az elsõ világháború legnagyobb tengeri csatája a dániai Jylland-félsziget...Tovább

1941

II. világháború: Német csapatok elfoglalják Krétát.Tovább

1941

Brit megszálló csapatok vonulnak be Bagdadba, hogy megelőzzék a nácibarát hatalomátvételt.Tovább

1950

A Nemzetközi Gyermeknap megünneplése első alkalommal.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.

Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.

A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.

A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.

Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. május 30.

Miklós Dániel
főszerkesztő