Endresz György és Magyar Sándor átrepülik a Atlanti-óceánt.Tovább
Hova tűntek a kozmetikumok?
A közölt dokumentumokban bemutatott eset meglehetősen „tyúkper” jellegű. Kevés a kozmetikai áru a Balaton parti boltokban, ezért a felettes hatóság intézkedik, hogy a nagykereskedelmi raktárakból töltsék fel a készleteket. A minisztériumi levél jól illusztrálja a hiánygazdaság működését, különösen, ha figyelembe vesszük azt is, hogy utal a kiskereskedelmi áruhiány okára, a merev, tervgazdálkodásos rendszerre, az ebből fakadó rugalmatlanságra is. Ennél azonban jóval érdekesebb információkat nyerhetünk, ha a sorok közötti jelentéstartalomra is figyelünk.
Források
Kozmetikai cikk ellátás
Belkereskedelmi Minisztérium
Budapest, V., Vigadó U. 6.
Telefon: 185-925, 185-940
Tárgy: Kozmetikai cikk ellátás.
| Előadó: Steiner L/Di 775-1/40/1952.XII. szám | Hiv. sz.: |
Somogymegyei Tanács Végrehajtó Bizottsága
K a p o s v á r
A Vegyianyag Nagykereskedelmi Iroda instruktorai látogatásaik során megállapították, hogy a balatonmenti Népbolt Árudák most a fő szezonban nincsenek megfelelően ellátva kozmetikai cikkekkel, és így az ott üdülő dolgozók igényeit nem tudják ellátni. ez a körülmény a dolgozók jogos kifogásait váltja ki és tudomásom szerint ezzel a kérdéssel már a helyi sajtó is foglalkozott.
A nagykereskedelmi vállalatok megfelelően felkészültek a nyári idényre és a kiskereskedelmi hálózatban hiányzó cikkek a nagykereskedelem raktáraiban elfekszenek, tehát az idény ellátásához szükséges árumennyiség rendelkezésre áll, azonban a kiskereskedelmi boltok kezelői a készletek feltöltése elől azzal zárkóznak el, hogy vállalati központjuk fegyelmi eljárás kilátásba helyezésével - pénzügyi szempontok miatt megtiltotta a nagyobb arányú vásárlást.
Kérem a Tanácsot, utasítsa a Somogy megyei Népbolt Központját, hogy tiltó rendelkezését azonnal vonja vissza és boltkezelői részére engedélyezze a forgalomhoz és a jelentkező szükséglethez megfelelő vásárlást. A szezon jellegre való tekintettel az áruellátási hiány kiküszöbölése érdekében sürgős intézkedésre van szükség, hogy az üdülő dolgozók igényei a fent-hivatkozott cikkekben feltétlenül biztosithatók legyenek.
Budapest, 1952. július 22.
| Quittner László s.k. |
Kiadmány hiteléül: |
|
SML. XXIII. 1. k. 775/38-1/1952. (Somogy Megyei Levéltár - XXIII. 1. k. Somogy Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának Kereskedelmi Osztálya 775/38-1/1952. Érkeztetési dátum: 1952. július 25.A "kiadmány hiteléül" felirat utólagos pecsételés. Az irodavezető sajátkezű aláírása mellett "Belkereskedelmi Minisztérium" feliratú körbélyegző.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 15.
Vitéz Némay Ferenc százados halála Szlovákiában... pontosabb adataim is vannak róla, hogyan, mikorTovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő
